Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
Kerekes Pál
Forrás: Kerekes pal

A könyv ismét bíróság elé került, mint oly sokszor története folyamán. Igaz, most nem büntetőtörvényszék ítélkezett róla, hanem társadalmi jogtestület. Az Európai Bíróság kimondta: az elektronikus könyv nem könyv, hanem szolgáltatás. Lényegében egy szoftver, a szöveg elektronikus verzionálása. Ebből gyakorlatilag az következik, hogy a legmagasabb áfa-kategóriába kell sorolni. A példa kedvéért: itthon a nyomtatott könyv áfája öt, az e-könyvé 27 százalék. Az e-könyv tehát eleve 22 százalékos hátránnyal indul a piaci versenyben. 

Akik olvasnak, csak mosolyognak ezen a jogi útvesztőn. Mondjon a könyvműről bármit a nagyszerű grémium, mint hergelte magát sok más eltévedt döntéshozó az elmúlt századokban, az írott szöveg megtalálja olvasóját. Mindig azon az áron, ami az adott kor viszonyai között elfogadható. Ha nincs, aki megfizesse a létrehozás költségét, majd belép a szponzor, vagy civil, akár állami támogató. Vagy az olvasók sokszorosítják a műveket, ha nincs más. Még a nyomtatás érett korában is készültek kézírásos másolatok helyi használatra. De családok is kipingáltak maguknak kemény fedelű füzetekbe – akár hosszú évek alatt – krónikákat, imakönyveket, verseket.

Az elektronikus könyv nem szolgáltatás, hanem olyan digitális produktum, amelynek értéke nem határozható meg kereskedelmi fogalmakkal. A kulturális árucikk, mint az e-könyv, nem költség-haszon számítással jövedelmez. Mikor térül meg a ráfordítás: azonnal, tízévekben, vagy akár évszázadokban? A könyv-biznisz potenciálja gigantikus, napi szinten azonban csak tisztes gazdálkodási eredménnyel működik. A kiugró hozamok kivételek. A hazai életképességet tovább rontja, hogy a könyveladás globális kezekben összpontosul. A magyar e-könyvek legnagyobb forgalmazója az iTunes, a Google Play, egyes műfajokban az Amazon. Ennek következményei felmérhetetlenek.

Az olvasó szempontjából három problémakör szorongatja az e-könyvet:

Az e-könyv, mint tartalom Az elektronikus könyvet a maga képernyős szöveg architektúrájával és interaktív szerkesztettségével az olvasók online média-műfajnak érzékelik. Arat a hibrid-könyv, könyv-applikáció, média-könyv. Ezeknek a lényege, hogy a szövegközpontúság megtartása mellett, a szöveg maga mégsem hasábokba rendezett, hanem lapszélen vagy lapaljon fut, a központi helyet más ismeret-csatorna (videó, kép, animáció, stb.) tölti be. De gombnyomásra az originális könyv elrendezés is választható. Jellemző az interaktivitás, a továbblinkelés, rendelkezésre állnak a beépített szótárak, tudásbázis szolgáltatások. A könyvtest hiányát lapozgató vizuális élménnyel igyekeznek enyhíteni. Az oldalak egymásra fordulnak, papírsuhogás hallatszik.

Az e-könyv, mint eszköz A nagy kérdés az, hogy az ekönyv-olvasó gépezet elektronikus papíron prezentálja-e a művet, vagy háttérvilágítással rendelkező, számítógépeknél megszokott kijelzőn? A nagy klasszikus, a Kindle eredetileg e-papírra épített, de az újabb fejlesztések a tabletek irányába haladnak, azaz az iPad-szerű multifunkcionális, multimédiás, mini-számítógépek felé. Ez azt jelentheti, hogy az e-könyv a médiaműfajok, és nem az olvasás keretei közé kerül. Elveszhet a jól megírt és jól olvasott könyv katarzisa. A szöveg text-variánsokra oszlik, a mű részévé válnak az olvasóeszközök között terjedő posztok, kijelölések, bejegyzések. Az ebook-készülék informatikai képességeire épített hálózat hatást gyakorol az alkotói folyamatokra, a szerző nettermék előállítóvá válhat, odasodorják az e-readerek előállítóinak a használati naplózás alapján megfogalmazott igényei.

Az e-könyv, mint üzleti modell Az e-könyv óriási előnyei mellett rendelkezik egy hatalmas hátránnyal: nincs kialakult, pénzügyileg is eredményes terjesztési rendszere. Az ebook, ha nem lesz piacképes termék, tehát minden közreműködője nem részesülhet a munkája szerinti díjazásban, elveszítheti önálló arculatát. Nem kizárt, hogy hálózati vagy távközlési vállalkozás melléktermékeként tagozódik be egy döntően szolgáltatás jellegű, elektronikus rutinokat megvalósító társaságba. Az e-könyvre leselkedő legnagyobb veszély az lehet, hogy a tradicionális könyvkultúra elhagyásával fejlődik tovább egy online vegyeskereskedésben, esetleg média-szolgáltatónál. A könyv a tévésorozatok, kábelcsatornás elosztó műfajok kategóriájába kerülhet. Erre ma már megvannak a globális szolgáltatók: havi tíz dollárért hozzájuthat az olvasó a teljes klasszikus és kurrens irodalomhoz, benne magyar nyelvű könyvekkel is (Scribd, Oyster).

Örök kérdés: az e-könyv informatikai vagy könyvészeti projekt? Rövidesen kiderül, hogy egyik sem, hanem inkább kriminalisztikai folyamat. Az EU Bíróság abszurd döntése a e-könyv besorolásáról csak a kalózkönyvek forgalmazását segíti.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2054 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Lakovich Nándor

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4911 cég szerepel adatbázisunkban.

A legkeresettebb cégek: