Menü

Kiemelt témánk

Feliratkozás


Eseménynaptár

előző hónapkövetkező hónap
Kenczler_Mihály_100x100
Forrás: ITB

Megjelent a LibreOffice 5.1, a nyílt forrású (ingyenes) irodai programcsomag új, „nagy” verziója. Legfontosabb újdonsága – szerintem –, hogy közvetlenül megnyit és ment felhőben (OneDrive-on, illetve Google Drive-on) tárolt fájlokat. Ebből az alkalomból elmélkedem egy keveset a szöveg- és dokumentumszerkesztésről. 

Executive summary: A LibreOffice 5.1 megint egy lépéssel közelebb került ahhoz, hogy szervezetmérettől függően évente néhány százezer vagy néhány tízmillió licencdíj-forintot takarítson meg a használójának, szervezettől és alkalmazásformától függő it-tevékenység- és -költségtöbbletért cserébe. A mérleg előjelét kizárólag a végrehajtott áttérés után lehet pontosan megítélni.
Ugyanakkor mind a LibreOffice, mind a Microsoft Office dokumentumszerkesztőjének fejlesztése a múltbeli hagyományok miatt egy olyan útvonalon halad, amely nem felel meg a mindennapos, általános használatnak.

Essünk túl a „teszten”: mi az új, és hogyan működik.

Gyorsabb lett: valóban, de nem az 5.1, hanem már az 5.0.0, és attól hogy rengeteget tisztítottak a kódon – valamint megcsinálták a 64 bites változatot. Csak ettől mintegy 30 százalékkal javult a Writer válaszkészsége az azonos számú, 32 bites verzióhoz képest. Amely mintegy 20 százalékkal jobb válaszkészségű, mint a csak 32 bites kivitelben létező 4.4.7-es. (Ezek amolyan zsurnaliszta általánosságok. Szóval fürgébb, a folyamatok jól észrevehetően hamarabb lezajlanak stb. A technikai korrektség kedvéért pedig megjegyzem, hogy a sebességnövekedést mindig ugyanazon a gépen, ugyanazon a 64 bites Windowson futtatással ítéltem meg.)

Átszervezték a menüket: egy-egy teljes új tétel és annak altételei kerültek az alkalmazások menüsoraiba. A Writerbe a „Stílusok”, a Calcba a „Munkalap”, az Impressbe a „Dia”. Kétségtelenül előnyös az újdonság, mint ahogy az is, hogy ugyanezeket a funkciókat eddig is könnyen, gyorsan el lehetett érni – a 4-es főverzióban bevezetett, és természetesen most is meglevő és használható (ki-be kapcsolható) oldalsávokon.

Javult az interoperabilitás: ez is zsurnaliszta általánosság, de nem az enyém, hanem a fejlesztő közösség a kommunikációért felelős tagjaié. Az állítás azt szokta jelenteni, hogy a behívott Microsoft-formátumok a LibreOffice-ban végzett szerkesztés és mentés után a Microsoft alkalmazásba újra behívva ismét az eddiginél kevésbé különböznek attól, amilyennek lenniük kellene. De különböznek. (Az általános tudnivaló: minél erősebben és bonyolultabban formázott egy dokumentum, annál jobban, és nehezebben javíthatóan különbözik a két alkalmazásban.)

Távoli fájlok kezelése: végül, de elsősorban ez az, ami ezt az egész művet szülte. Pontosan arról van szó, és pont úgy működik, ahogy az ember elvárja: a „Fájl” menü megfelelő tételeivel megnyithatjuk, szerkeszthetjük és menthetjük a Microsoft OneDrive-ra vagy a Google Drive-ra mentett dokumentumokat. Ez az egy lehetőség alapvetően változtathatja meg az irodai csomag használatát. (Csak itt, és ebben az egy mondatban érintem, hogy a Google Docs már megtette és teszi folyamatosan ugyanezt – évek hosszú sora óta.) 

 

 

És akkor most a széljegyzet.

Bizonyára sokan észrevették, hogy a legtágabb értelemben vett dokumentumok elkészítése az alábbi két, alapvető műveletsorra osztható föl:
• a tartalom létrehozása;
• a dokumentum kiadási állapotba alakítása.

A két műveletsor még a festmények és a színdarabok esetében is megkülönböztethető, a szöveges, online és–vagy nyomtatásban megjelenőknél pedig magától értetődően zajlik, akár hivatali dokumentumokról, akár művészeti alkotásokról legyen szó.

A szövegszerkesztő szoftverek evolúciója az egyszerűbb, inkább a „létrehozási" műveletet támogató szolgáltatáskészlettel indult. A piaci verseny hatására aztán fokozatosan egyre komplexebbek és „gazdagabbak” lettek anélkül, hogy a fenti alapvető műveletfelosztást figyelembe vették volna. Pedig a fölösleges bonyolultságot, a nem indokolható emberi és számítógépes erőforrásigényt a használók észrevették és észrevételezték: ezért született a „bloatware” fogalom. (Bloat: felfúvódás, angolul.)

Ez a kifogásolható evolúció napjainkban is folytatódik. Annak ellenére, hogy
– megszülettek és elterjedtek az online szövegszerkesztők a „létrehozás” műveletcsoportra (ezek a blogmotorok, tartalomszerkesztő rendszerek – CMS-ek – beépített, vagy beépülőként beszerezhető editorai);
– a professzionális dokumentumtervezők („tördelőprogramok”) rendre tartalmaznak kifejezetten csak a szöveges tartalom szerkesztésére alkalmas modult („story editort”).

Most, 2016-ban, ott tartunk, hogy mind a piacvezető, mondhatni kultúraalakító Microsoft Office, mind legközelebbi versenytársa, a LibreOffice formázási és dokumentumindexelési szolgáltatáskészlete felülmúlja például a valaha a professzionális nyomdai előkészítésben is használt Ventura Publisher nevű tördelőprogramot (leszámítva a CMYK színkezelést és -kimenetet).  Ez nem túlzó állítás annak ellenére sem, hogy a Word évtizedek óta a tipográfia szakmai konvencióival szembe megy a beállítások megvalósításában, illetve a kezelőfelület (logikai) elrendezésében. A LibreOffice sem tökéletes, de az Office-re való hasonlítási igyekezete ellenére mind a mai napig logikusabb, és az Office-nál több tipográfiai szolgáltatást is nyújt.

Sajnos, ez a hasonlítási igyekezet most is tart. Szerintem pedig sokkal jobban járna a LibreOffice, ha most már leszakadna a Microsoft Office-ról. Tömegeket nyerhetne meg azzal, hogy nem olyan, hogy a fenti, az online dokumentumkezelést jobban támogató munkamódszerhez alkalmazkodik, hogy van csak a szöveg létrehozását, a tartalom indexelését támogató – és a komplex formázást, a kiadást támogató verziója.

Azzal, hogy a LibreOffice 5.1 a felhőben tárolt dokumentumokat is teljes körűen kezeli, első pillantásra egy igen hasznos szolgáltatást nyújt, de kicsit alaposabb átgondolás után a saját sírját ássa. A „mai fiatalok” (Milyen bájosan avítt kifejezés!) erős sejtésem szerint csak erős külső kényszer alatt használnak „bloatware” szövegszerkesztőt, ha tehetik, inkább az egyszerűbb, gyorsabb eszközt választják. Ha a LibreOffice nem ebbe az irányba fejlődik, felhasználótábora idősödni, tehát szűkülni fog. Bármennyire kevéssé illedelmes ez az állítás.

Karrierszkenner

Kíváncsi, hol dolgozik egykori kollégája, üzleti partnere?
Szeretné, ha az ön karrierjéről is hírt adnánk?

Böngésszen és regisztráljon!

Jelenleg 2074 személy szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:Németh Péter

A legkeresettebb emberek:

Cégszkenner

Melyek az ict-iparág legfontosabb cégei?
Melyek a fontosabb felhasználók más iparágakból?

Regisztrálja cégét Ön is!

Jelenleg 4964 cég szerepel adatbázisunkban.
Az utolsó regisztrált:ADAPTO Solutions Kft.

A legkeresettebb cégek: