Business & Technology 2012 cikkek

07_maze_420
Forrás: -

Kiutat keresve

Ezúttal – az informatikai konferenciákon megszokott vállalatvezetők mellett – piackutató és sztárorvos is színesíti a Business & Technology konferencia plenáris előadóinak sorát.


Sokan gondolják, hogy az informatikai piac szereplői 2012-ben sem lélegezhetnek fel. A válság nem múlt el, sőt, elhúzódása újabb problémákat vetett fel. A cégek többsége a könnyen, gyorsan megtehető lépéseket már megtette; a további talpon maradáshoz, ne adj’ isten előrelépéshez már új módszerek kellenek. Arra is fel kell készülni, hogy a verseny más szabályok szerint, más körülmények között folytatódik. A stadion kellemesen rugalmas rekortánjához választott (és ott kiválóan megfelelő) futócipő és edzésmódszer hirtelen hátráltató tényező lehet, ha a verseny színhelye átkerül az erdőbe.

Az idei Business & Technology konferencia előadásai segítenek a helyes fajtájú és méretű „cipő” megtalálásában, amellyel vállalkozása egyenlő esélyekkel folytathatja a versenyt. Kulcstémái azok, amelyek 2012 elején a leginkább foglalkoztatják az informatikai ipar szereplőit: a válság, a versenyképesség, valamint az öko- és költséghatékonyság. Az előadók elméleti és gyakorlati válaszokat adnak arra, hogy miként lehet megfelelni a változó körülményekhez igazodó új elvárásoknak: hol vannak még tartalékok az informatikai rendszerekben; mi az optimális üzemméret az állami tulajdonú vállalatoknál; milyen lehetőségeket kínál a világ második legnépesebb országának viharosan fejlődő informatikai ipara; és korántsem utolsósorban, az emberi dimenziókat is bemutatja az ország leghíresebb toxikológus orvosa.

 

Válságbiztos iparág?

Egy konferencián elhangzó előadás jelentőségét, fontosságát két tényező befolyásolhatja: az előadó személyes hitele és a mögötte álló cég piaci súlya. Papp István, a Microsoft Magyarország tavaly ősszel kinevezett vezetője esetében mindkét tényező a helyén van. A Ciscót és a Magyar Telekomot is a legfelsőbb szinteken megjárt menedzser töviről-hegyire ismeri a hazai infokommunikációs piac helyzetét, tisztában van annak gyengéivel és erősségeivel egyaránt, úgy a multinacionális cégek, mint a hazai kis- és középvállalkozások körében. Az általa képviselt cég pedig – partnerein, viszonteladóin, és gyakorlatilag mindenhol megtalálható megoldásain keresztül – óriási befolyással bír a hazai piac egészére és jövőbeni sorsának alakulására.

A Business & Technology konferencián megtartott plenáris előadása még egy szempontból különlegesnek minősül. Új beosztásában most először lép a nagyobb szakmai nyilvánosság elé, hogy megossza gondolatait az iparág állapotáról. A szakember vitaindító előadásában arról beszél majd, hogy a világméretű válság magyarországi „megvalósulási formája” milyen kihívásokkal szembesítette nem csupán az iparágat, de mindazokat a szereplőket is, akik az ügyfelei, illetve partnerei az it-szektornak – legyen szó az államigazgatásról, a nagyvállalatokról, vagy éppen a munkahelyek kétharmadát adó kis- és közepes vállalkozásokról. A szakmai eszmecserét elindító előadás természetesen körbejárja az iparág legtöbb szereplőjét érintő innovációs paradoxon problematikáját is, ami az it-szakmában rejlő potenciál kiaknázásának egyik legnagyobb akadálya mindenütt, így hazánkban is.

„A téma azért is különösen fontos manapság, mert úgy fenyeget egy új világválság, hogy még az előző hatásai sem múltak el” – mondja Papp István. „Az ilyen, W betűvel jelzett időszakokban a vállalatok hajlamosak először az innovációra betervezett költségeket kihúzni, noha a vezető a szíve mélyén tudja, hogy az előremenekülés leghatékonyabb útját éppen a progresszív technológiák adaptálása jelentené, amelyek versenyelőnyhöz juttathatnák vállalkozásukat.” Ez pedig már lélektani szempontból is csökkenti a növekedés esélyeit, mert a gazdaság szereplői meginognak a fejlesztésbe vetett hitükben.

Mit lehet ilyen környezetben tenni? Erre is felel majd az előadás, amely egyebek mellett számos, a Microsoft életéből vett termékkel és branddel mutatja meg, hogy milyen előnyökkel jár az iparági szereplők számára az „ökoszisztémákban” való gondolkodás. Papp István ezenkívül azt is bemutatja, hogyan és hol lehet beazonosítani egy megújuló magyar gazdaság kitörési pontjait és e tudásintenzív, új képességekre épülő gazdaság megteremtése érdekében milyen lehetőség van az együttműködésre az iparág, az oktatási rendszer és a szabályozói környezetet alakító állam között.

 


 

 

Hogyan legyünk nagyok?

Talán nem tűnik helyénvalónak, hogy válság idején valaki arról beszéljen, miként kell naggyá tenni egy vállalatot; költségcsökkentés helyett piacbővítésben, elbocsátások helyett új munkaerő felvételén gondolkodjon. Ilosvai Péter, az IT Services Hungary (ITSH) ügyvezetője szerint ez nagyon is helyénvaló. „Mindenki kitörési pontokat keres az ország gazdaságában, azon belül is az informatikai szektorban, ezért úgy vélem, egy ilyen konferencián azt is szóba kell hozni, hogyan lehet egy informatikai vállalkozást felépíteni, menedzselni és növekedési pályára állítani” – mondja az ügyvezető.

Ilosvai Péter a Business & Technology első napjának délelőttjén arról fog beszélni, miként tudja egy kis cég nagyvállalattá kinőni magát. Mindezt saját tapasztalatból: az IT Services Hungary az elmúlt években gyakorlatban valósította meg az előadásban összefoglalt ismereteket és lett globális ügyfélkörrel rendelkező szolgáltatóközpontként Magyarország egyik legnagyobb informatikai vállalata.

Fel lehet vetni, hogy az ITSH sok tekintetben nem tipikus magyar informatikai vállalkozás, hiszen Európa egyik legnagyobb cégcsoportja áll mögötte. Ezt Ilosvai Péter sem vitatja, de hozzáteszi: a cég fejlődése korántsem külföldről kézivezérelt folyamat volt. „Tudatosan törekedtünk arra, hogy megteremtsük a növekedés esélyeit. Ennek megfelelően alakítottuk ki szerteágazó portfóliónkat, és ennek érdekében építettük fel saját képzési struktúránkat. A magyar munkaerőpiacon nem találtunk volna annyi »kész« szakképzett dolgozót, amennyire szükségünk van” – mondja az ügyvezető. Szó nem volt arról, hogy ölbe tett kézzel ültek és az anyavállalat „tolta alájuk” a megrendeléseket. Éppen ellenkezőleg, Ilosvai Péter azt mutatja be előadásában, hogy a vállalati stratégia tudatos kialakítása, folyamatos finomítása és végrehajtása milyen fontos szerepet kapott abban, hogy a szolgáltatóközpont az elmúlt években is növekedni, fejlődni tudott.

Informatikai konferencián nem csak a technológiáról lehet beszélni: Ilosvai Péter a magyar vállalkozásokat (és vezetőiket) szeretné bátorítani és erőt adni nekik. Válságban különösen megnő a sikeres, mások számára is kiutat mutató példák értéke; az ITSH története pedig azt bizonyítja, hogy tudatos építkezéssel mindig meg lehet találni azt a stratégiát, ami sikerre tud vinni egy céget. „Remélem, mondanivalómmal sikerül felráznom az elkeseredett vagy a válság elleni küzdelembe belefáradt vezetőket”, mondja erről az ügyvezető.

Bár mostani előadása nem ilyen témájú, Ilosvai Péter erősen technológiai érdeklődésű, ezért az ilyen jellegű előadásokat is igyekszik meghallgatni a konferencián; különösen kíváncsi arra, mit mondanak a szakemberek a számítási felhőről. „Szolgáltatóként is oda kell figyelnünk a technológia fejlődésére, hogy mindig az élvonalban tudjunk maradni” – teszi hozzá, jelezve, hogy nem csak magánérdeklődését elégíti ki a műszaki tematikájú előadások meghallgatásával.

 

Valós idejű kontroll

Megvezethető-e a vezető? – teszi fel előadásának már a címében a kérdést Vadász Attila, a TCT Hungary Kft. tulajdonos-ügyvezetője. Nos, a figyelemfelkeltő cím nem csalásra vagy hr-problémára utal, hanem olyan, szoftverrel támogatott metodológiára, amellyel egy vezető másodpercre kész tudás birtokába jut bármely munkafolyamat állásáról. Ha pedig pontos ismeretekkel rendelkezünk az erőforrásokról, elkerülve a torz adatok miatt bekövetkező „megvezetést”, rögtön költséghatékonyabban lehet tervezni például egy projekt folyamatait.

„Tulajdonos-ügyvezetőként azért magam vállaltam az előadás megtartását, mert így tartom valóban hitelesnek a választ: engem ma már nem megvezetnek a statisztikáim, hanem valóban irányt mutatnak és segítenek az irányításban.” – indokolja Vadász Attila, miért tekinti missziónak, hogy kiálljon a pódiumra.

Az ötletet egyébként a cég fő tevékenységének számító call center-fejlesztés egyik sajátsága adta. Nevezetesen, hogy a telefon mellet maximális hatékonysággal és szigorú munkarend szerint dolgozó munkatársak minden mozdulatát, gesztusát, hangját rögzítik és értékelik, míg ilyen szoros ellenőrzés más iparágakban ismeretlen. S ha a call center tevékenységét lehet monitorozni, akkor lehet a fejlesztőkét, az értékesítőkét, a könyvelőkét is.

Vannak még tartalékok

Hogyan változott a nagyobb hazai vállalatok informatikai vezetésének fókusza, milyen irányt követnek, milyen kihívásokat jelent számukra a változó környezet, akár a vállalat belső életével, akár a külső környezettel kapcsolatban – ezekre a kérdésekre keresi a választ a BellResearch kutatása, amelynek eredményeit először a konferencián ismerteti majd Sugár Mihály vezető elemző. „Kíváncsiak vagyunk a technológiai változásokra, arra, hogyan módosul az informatika és az üzleti területek kapcsolata, illetve hogy milyen elvárásokat érzékel az informatikai szervezet a vállalat vezetése felől” – mondja Sugár Mihály.

Több, hasonló célú kutatást is lefolytatott már a BellReaserch az elmúlt években. Kiderült belőlük, hogy a változásokra adott lépések középpontjában szinte minden esetben a hatékonyság és a költségcsökkentés állt. Ezúttal azonban ennél többre is kíváncsi a kutatócég: nemcsak a nehézségek természetét akarja megtudni, hanem előre is tekint, és azt is megvizsgálja, hogy milyen pozitív eredmények kerekednek ki ezen erőfeszítések nyomán.

A mostani kutatást úgy időzítették, hogy a konferencián teljesen friss eredményekkel léphessenek a szakmai közönség elé. Azért is fontosnak érezték ezt, mert a tavalyi tapasztalataik rendkívül kedvezőek voltak: a résztvevők nagy száma és az általuk mutatott érdeklődés a legszebb reményeket is felülmúlta. „A Business & Technology a hazai it-ipar központi fórumává vált, ezért úgy véltük, hogy ide csakis új, releváns kutatással szabad jönnünk” – teszi hozzá Sugár Mihály.

Az elemző szerint nemcsak megtiszteltetés, hanem valahol kihívás is ilyen fórumon előadni, de ezt fel kell vállalni, hiszen a mögötte álló cég és saját szakmai kompetenciájának bemutatása szorosan hozzátartozik munkájához. Előadásával akkor lesz majd elégedett, ha az további gondolatokat ébreszt a hallgatóságban: hozzáteszik saját véleményüket, példákat mondanak, újabb kutatások iránt kelti fel az igényt. „Inspirációt akarok adni, és természetesen kapni is a hallgatóságtól” – foglalja össze Sugár Mihály, hogy mi lenne a pozitív visszaigazolása mondanivalójának.

Egy kutató persze nemcsak előadást tartani, hanem hallgatni is megy egy konferenciára. Kimondottan kíváncsi az új szerepkörben bemutatkozó Papp István előadására, és arra, hogy mit hirdet meg. A szekciók közül számára a kevésbé technikai jellegű, inkább a versenyképességre, a válságra, a költséghatékonyságra fókuszáló előadások az érdekesek. Magánemberi kíváncsiságát kielégítendő mindenképpen szeretné meghallgatni Zacher Gábort is, bár mint mondja, neki nincsenek függőségei.

 


 

 

Egy kicsi (?) India

Az átlagos magyar vállalat talán úgy van az indiai gazdasággal, mint a magyar ember az indiai elefánttal: hozzánk képest túl nagy, meglehetősen idegen és egzotikus, és emiatt egy kicsit talán fenyegető is. Pedig a tartózkodásra semmi ok: a két gazdaság számtalan, de eddig jobbára kihasználatlan lehetőséget kínál egymásnak.

Ezek a lehetőségek is terítékre kerülnek majd Gauri Shankar Gupta, India budapesti nagykövetének előadásán, illetve az ezt követő kerekasztal-beszélgetésen, amelyen egyik oldalról a Tata és a Wipro képviselői, a másik oldalról pedig az Indiában tevékenykedő magyar cégek illetékesei vesznek részt. Sok-sok tévképzetet kell eloszlatni Indiával kapcsolatban. Az ország számos tekintetben sokkal fejlettebb, mint sokan gondolnák, és ma még kevesen tudják, hogy az informatikai szolgáltatások és a szoftverfejlesztés milyen kiemelt szerepet játszik az ország gazdasági fejlődésében és exportjában.

Az ismerkedés már csak azért is fontos, mert India és az indiai cégek folyamatosan keresik a hídfőállásokat Európában. Magyarország ugyan a régióban nem a legnagyobb piac, és még kevésbé lehet elvárni, hogy minden indiai vállalat innen induljon el az EU meghódítására, arra viszont kiválóak az adottságaink, hogy Közép-, illetve Dél-Kelet-Európa felé kaput nyissunk.

Az indiai cégek térségbeli terjeszkedése nemcsak a gazdaság egészének, hanem az egyes vállalatoknak is lehetőséget teremt. Az okos cégek ezt a lehetőséget látják meg, és nem a konkurencia fenyegetését. Meg lehet próbálni elállni az elefánt útját, de nem biztos, hogy sikerül – ám ha összefogunk vele, sokkal messzebb is eljuthatunk, mint ahova egyedül elérnénk.

A kerekasztal-beszélgetésből az is kiderül majd, hogy milyen technológiai fejlesztésekben látnak fantáziát az indiai nagyvállalatok, miként tekintenek a potenciális magyar partnerekre, milyen együttműködési formákban gondolkodnak, hol férnek bele a magyar kis- és középvállalkozások a regionális projektjeikbe. Mindemellett szóba kerül majd az is, hogy milyen tényezők hátráltatják a kétoldalú gazdasági kapcsolatok elmélyítését – amelyek között olyan dolgok is lehetnek, hogy milyen módon kap vízumot egy indiai vállalat szakembere.

 


A cég mellett az ember

Lefekvés előtt megnézi még az okostelefonját, hogy nem jött-e valamilyen fontos, azonnali választ igénylő email? Egyhetes szabadságra sem tud elmenni a céges laptop nélkül? Berohan a tengerpartról a szállodába, hogy megnézze a legfrissebb híreket? Rosszul érzi magát, ha nem érhető el telefonon?

Ha ismerősek a tünetek, akkor már nem is olyan meglepő, hogy mit keres egy informatikai konferencián Zacher Gábor docens, a Péterfy Sándor utcai kórház toxikológus főorvosa. Mint mondja, először maga is meglepődött, amikor felkérték előadónak, de aztán rájött, hogy van olyan mondanivalója, amely megértésre találhat a menedzserekből álló hallgatóságban. Nem is az informatika területére akar kalandozni előadásában, hanem olyan veszélyekre akarja felhívni a figyelmet, amelyeknek ez a réteg nagymértékben ki van téve.

A válság ugyanis nemcsak a cégekre, szervezetekre, hanem azok vezetőire is komoly hatással van. Egyre nagyobb nyomás alatt és egyre intenzívebben kell dolgozni, ettől romlik a teljesítmény, még többet kell dolgozni, és a lefelé vezető spirál már be is indult. A stressz viszont nemcsak a menedzserbetegségek jól ismert fizikai tüneteinek formájában jelentkezhet, hanem a pszichére is óriási hatással van. A feszültségoldásnak pedig könnyű megtalálni azokat a módjait (és szereit), amelyek előbb-utóbb a professzor páciensévé teszik az illetőt.

„Súlyos tévedés, hogy csak az alkohol vagy a kábítószer tesz függővé” – folytatja a professzor. A függőségnek számtalan formája van: okozhatja a koffein, a mobiltelefon, a számítógép, az internet, de lehet éppen valaki vásárlás- vagy edzésfüggő is. Mi több, valamilyen szinten mindenki függő – Zacher Gábornak bevallottan mániája a mogyorós csokoládé és a pipa, de mint mondja, családfüggősége is van – és ezzel semmi gond nincs, amíg azt valahogy korlátok között lehet tartani. „Keskeny a határ a szenvedélyes viselkedés és a szenvedélybetegség között, és ezt a határt nem szabad átlépni” – teszi hozzá. Előadásában arra hoz majd fel példákat, hogy miből veheti észre valaki, ha közel került a határhoz, és milyen ellensúlyokat találhat, hogy a jó oldalon maradhasson.

Attól azonban senkinek nem kell félnie, hogy orvosi szakelőadásban lesz része. A médiában is sokat szereplő, közérthetően és szórakoztatóan fogalmazó professzor mindig a hallgatósághoz igazítja mondanivalójának nyelvezetét. A latin szavakat és a szakzsargont megtartja az orvosi konferenciákra. „Az egyszerűen, tömören, jól összefoglalva kifejtett mondanivaló sokkal többet ér, mintha a tudományosság álcája mögé bújnék” – fejti ki előadói hitvallását, amihez még hozzáteszi: a prezentációban sem a szöveg vázlata lesz („nem szeretem felolvasni a diákat, mert annak semmi értelme”), hanem a megértést és a memorizálást segítő illusztrációk.

 

Állami színekben

Az állam, a közszféra mindig is jelentős szerepet játszott a magyar informatikai iparágban, és nemcsak mint a gazdaságot szabályozó erő, hanem mint igen jelentős vásárló is. A Business & Technology konferencián most ez utóbbi szerepkörében lép a hallgatóság elé az állam képviselője.

Horváth Gergely Domonkos, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezetője előadásában az állami szféra és az infokommunikációs szektor együttműködési lehetőségét vizsgálja majd, két szempont szerint. Egyrészt azt vizsgálja meg, hogy mit tud kínálni az infokommunikáció az állami társaságoknak és az állami ingatlangazdálkodásnak, másrészt, ezzel szoros összefüggésben azt világítja meg, hogy milyen infokommunikációs igényei vannak az állami társaságoknak.

A kérdés időszerűbb, mint valaha. A Vagyonkezelő vezetése másfél évvel ezelőtt elhatározta: felveszi a harcot azokkal az előítéletekkel, hogy az állami tulajdont lehetetlen jól működtetni. Törekvései ma már egyértelműen összecsengenek a vagyonkezelésében lévő többségi állami társaságok vezetésének elképzeléseivel, akik az ésszerű gazdálkodás megvalósítása, az innovációs technológiák alkalmazása, a pazarlás megszüntetése, a méretgazdaságossági követelmények szem előtt tartásával irányítják az állami társaságokat.