Business

g8_logo
Forrás: chinadaily.com.cn

A G8-ról, a legitimálhatóságról és a döntésképtelen döntéshozókról

Zajlik a hét legfejlettebb ipari államot és Oroszországot tömörítő l'aquilai G8-csúcs, csütörtökön öt taggal bővülve keresnek további megoldásokat a globális jelentőségű problémákra.

Eseménydús az olaszországi L’Aquilában rendezett G8-csúcstalálkozó. A fórumon részt vevő országok egyebek között a világkereskedelem, az éghajlatváltozás, az energiaellátás, Afrika helyzete és az élelmiszer-ellátás biztonsága kérdéskörében próbálnak megállapodásra jutni, egyúttal közös ügyként felvállalva a globális recesszióból való kiútkeresést.

Borzolta a kedélyeket a csúcsot megelőző földrengés.     (fotó: telegraph.co.uk)
Borzolta a kedélyeket a csúcsot megelőző földrengés. (fotó: telegraph.co.uk)

Nagyot dobbant Itália szíve a Nyolcak (Egyesült Államok, Franciaország, Japán, Kanada, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Oroszország) találkozóját megelőzően. Földrengés rázta meg a térséget, Silvio Berlusconi olasz kormányfő az áprilisi katasztrófából (akkor 300 áldozat hunyt el a földrengés sújtotta térségben) okulván, a szardíniai Maddalenáról L'Aquilába költöztette a találkozó székhelyét. „Minden készen van, teljesen nyugodt vagyok” – próbálta oldani a feszültséget Berlusconi, de egyesek máris rossz ómenként tekintettek az eseményre…

Éghajlatváltozás – a legégetőbb probléma

Szó szerint perzselő, hiszen a globális felmelegedés kérdésére választ kereső politikusok, a jelek szerint felsültek a megoldást illetően. Noha a tagállamok a csúcs első előestéjén elfogadták a koppenhágai klímacsúcsot megalapozó, szén-dioxid-csökkentési megállapodást, a klímaváltozás kérdése mégis megosztó véleményekre talált.

„Obama, Merkel és a többiek csődöt mondtak”     (fotó: ecopolitology.org)
„Obama, Merkel és a többiek csődöt mondtak” (fotó: ecopolitology.org)

Voltak, akik szerint ez volt a Nyolcak eddigi legambiciózusabb törekvése a témában: a fórumon résztvevő tagállamok ugyanis arra vállaltak kötelezettséget, miszerint 2050-ig 80 százalékkal csökkentik szén-dioxid-kibocsátásukat, mintegy példát statuálva a világ többi részének, aholis 50 százalékot irányoznak elő. Viszonyítási alapként az 1990-es adatok mérvadóak. Elemzők szerint nagyrészt Barack Obama amerikai elnök színre lépésének köszönhető, hogy a globális felmelegedés korlátozásában úttörő sikereket értek el.

Ám voltak, akik úgy tartják: „Obama, Merkel és a többiek csődöt mondtak”. A Greenpeace véleményét tolmácsoló Tobias Münchmeyer, éghajlat-változási specialista szerint, kérdéseket vet fel, hogy a középtávú számadatokat illetően nincs reális célkitűzés – pusztán annyi, miszerint a 2020-ig tartó időszakban nem emelkedhet világszerte 2 Celsius foknál nagyobb mértékben a középhőmérséklet. Aggályait bővítvén Münchmeyer hozzátette, hogy a G8 nem készül klímavédelmi beruházásokra a fejlődő országokban. A Greenpeace álláspontjával egyetértők tábora összességében csalódottan konstatálta Obama elnök első szereplését a Nyolcak csapatában, a klímaváltozás ellen közismerten az élharcosok mezőnyébe tartozó Obama szerintük kudarcot vallott.

A nemzetközi környezetvédő szervezet szerint vállalható cél volna, 2020-ig 40 százalékkal csökkenteni a szén-dioxid kibocsátást. A WWF úgy tartja, csak előrelépés, áttörés azonban nem történt a témában.

Atomkérdés – fegyverkezés helyett leszerelés

Megoldást kívánó problémák...     (fotó: americasheadlines.com)
Megoldást kívánó problémák... (fotó: americasheadlines.com)

Terítéken Irán és Észak-Korea. A Nyolcak teljes mértékben osztották Nicolas Sarkozy francia államfő véleményét, miszerint Irán szeptember végéig, a Pittsburgh-ben megrendezésre kerülő G20 csúcsig kap haladékot arra, hogy rendezze az atomkérdést. Szorgalmazták továbbá, hogy a jövőben szülessen egy olyan egyezmény, mely tiltaná a nukleáris fegyverek gyártásához szükséges anyagok előállítását.

Obama jelezte, hogy jövő márciusban csúcsértekezletet tartana a nukleáris biztonság témakörében, mely egyebek mellett a nukleáris terrorizmus és a nukleáris feketepiacok felszámolására fókuszálna.

A G8-csúcs tagállamai felszólítottak arra, hogy az országok tartsák tiszteletben a kísérleti atomrobbantásokra vonatkozó tilalmakat, ezzel tisztázásra kényszerítve Észak-Koreát is. A Nyolcak szerint, Phenjan lépései veszélyt jelentenek a nemzetközi békére és stabilitásra, így tartózkodjék az ENSZ-határozatok megsértésétől.

Afrikától a fejlődőkig – a segélyezés kérdésköre

Fokozni kell a fejlődő országok támogatását. A tagállamok előirányozzák, hogy a fejlett országok 2015-ig a gdp 0,7 százalékára növelik a nemzetközi fejlesztésekre, azaz, a harmadik világ országainak megsegítésére szánt összeget.

Vita tárgyát képezi a segélyezési politika is.     (fotó: unitedstatesafrica.com)
Vita tárgyát képezi a segélyezési politika is. (fotó: unitedstatesafrica.com)

Szóba került a segítségnyújtás azon alternatívája is, mely alapján segélyek helyett az olyan országokban, mint Afrika, elsősorban a fenntartható mezőgazdaság kialakítására kell összpontosítani.

Ha már szóba kerültek a fejlődő országok, egyben aktualitását nyerte a világkereskedelem problémaköre is. A Nyolcak arról nyilatkoztak, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) 2001-óta húzódó kérdését mindenképp le kell zárni. A kereskedelmi korlátozásokról és vámok megszűntetéséről szóló, úgynevezett dohai tárgyalások ugyanis, az USA-India-Brazília kibékíthetetlen ellentétei okán tavaly nyáron megszakadtak. Tisztázása azért is kívánatos, mert még a szeptemberi G20-csúcs előtt rendezni kellene az ellentéteket, hogy „kiegyensúlyozott és átfogó” megállapodásra jussanak a WTO-tagállamok.

Fejlett-fejlődő ellentétek – a legitimitását elvesztő fórum

A legnagyobb fölzárkózó gazdaságú országok (G5) csütörtökön csatlakoztak a Nyolcakhoz. Kína, India, Brazília, Mexikó és Dél-Afrika ötös fogatából a kínai elnök, Hu Csin-tao (Hu Jintao) hiányzásának ténye már önmagában is kérdéseket vetett fel. Az újgur tüntetések miatt hazautazni kényszerülő Hu elnök jelen nem léte, az olasz elnök szerint visszaveti a fórumot. Giorgio Napolitano így fogalmazott: „Kína hozzájárulása nélkül a reformok nem lehetnek sikeresek”.

Kína és a fejlődő országok jelenléte elengedhetetlenné vált a globális politikában. Ezzel el is jutottunk ahhoz a problematikához, mely szerint a G8 valójában elvesztette legitimitását. Luis Inacío Lula da Silva brazil államfő úgy tartja, a G8-nak már nincs semmi értelme, hiszen gazdasági kérdésekben nem elég reprezentatív a G20-hoz képest. A brazil elnök véleményét sokban osztja Sarkozy állásfoglalása is. Ketten egy „demokratikusabb, szolidárisabb világrend” érdekében érvelnek, melyet nem lehet egy, a XX. századból öröklődő intézményrendszerrel működtetni.

Számos kérdésben még tisztázatlan a döntéshozók álláspontja.     (fotó: telegraph.co.uk)
Számos kérdésben még tisztázatlan a döntéshozók álláspontja. (fotó: telegraph.co.uk)

Lula elnök a Le Monde című francia lapnak így szólt a találkozót megelőzően:  a G8-nak nincs többé értelme, legalábbis a nemzetközi egyensúlyt érintő nagy témák megvitatása szempontjából. A világgazdaságnak többpólusú fórumokra van szüksége, ahol helyet kap Brazília, Oroszország, Kína, India, Indonézia, Dél-Afrika, Mexikó és az arab országok is”. Ezen álláspont alapján, a G20 reprezentatívabb fórum, melynek gazdasági- és külügyminiszterek, illetve a központi bank vezetőinek bevonásával, állandó jelleggel kellene működnie.

Talán csütörtökön, öttel többen már előrébb jutnak majd, ami a megoldásokért kiáltó globális kérdéseket illeti. Ráadásul Ausztrália, Indonézia és Dél-Korea képviselői is tárgyalóasztalhoz ültek, hogy energetikai, valamint a klímaváltozással összefüggő kérdésekről egyeztessenek. A tárgyaláson részt vett a decemberi ENSZ-klímakonferenciának otthont adó Dánia is. Csütörtöki napirendi pont volt még a szegénység, melynek válság idején való kezelését többen is aggasztónak találták.

A válság természetesen felveti a recesszióból való kilábalás témáját is. Vannak, akik szerint stabilizálódni látszik a világgazdaság, s az államoknak mérlegelniük kell, mikor és milyen mértékben vonulnak vissza a gazdaságból, melynek vérkeringésébe a különböző segélyek és ösztönző programok révén jócskán belenyúltak. A Világbank elnöke ugyanakkor úgy véli, hogy még nincs itt az ideje az ilyen jellegű gazdasági ösztönzők visszafogásának, hiszen még a jövő évi prognózisok is bizonytalanok, ráadásul ezzel a fejlődő országokat is cserbenhagynák.

Sok tehát még a tisztázatlan kérdés, a pénteken véget érő fórum még számos meglepetéssel szolgálhat.