Business

Az áramtermelésnek vannak alternatívái - a Vértesinek nincs? (forrás:verari.com)
Az áramtermelésnek vannak alternatívái - a Vértesinek nincs? (forrás:verari.com)
Forrás: verari.com

Megint megmentik a Vértesi Erőművet

Aki arra fogadott, hogy miután kiderült az elmúlt tíz év állami energetikai beruházásai közül a leginkább feneketlen bendőjűnek mondható Vértesi Erőműről, hogy havi egyilliárd forintos mínusszt "termel", végre bezárják, tévedett.

Merthogy a kormány - most már sokadszorra is - megmenti. Jelenleg éppen azzal az ígérettel, hogy a három éves racionalizálási programnak köszönhetően, 2011-re ismét nyereséges lehet az üzem. Épp addigra, amikorra a jelenlegi engedélyei szerint voltaképpen be kéne zárni.

Az áramtermelésnek vannak alternatívái - a Vértesinek nincs? (forrás:verari.com)
Az áramtermelésnek vannak alternatívái - a Vértesinek nincs? (forrás:verari.com)

A Vértesi Erőmű legújabb kori történetét az energetikában jártasak közül sokan a magyar villamos energiatermelési racionalitás szégyenfoltjának tartják. Sok összetevős az egyenlet, leegyszerűsítve az szerepel benne, hogy miközben gyenge minőségű lignittel fűt az erőmű, és 1500-2000 embernek ad munkát, az elmúlt néhány évben több mint 100 milliárd forintot költöttek el rá, - mint a jelen helyzet is mutatja: lényegében eredmény nélkül.

A többségében állami tulajdonú Vértes Erőművek Rt. (VER) legnagyobb, 240 MW teljesítményű egysége az eredetileg csak barnaszén-tüzelésű Oroszlányi Erőmű. A főként magából a technológiából adódó veszteséges működés kompenzálásához, illetve az EU-normáknak való megfeleléshez folyamatosan állami és lakossági (fogyasztói) támogatást kap, ennek ellenére jelenleg havonta egy milliárd forint veszteséget termel. Nem segíti a helyzetét az sem, hogy az árzuhanás után magához térni egyelpre képtelen árampiacon feleannyiért lehet a terméket megvásárolni, mint amennyiért az erőmű előállítja.

Igaz, volt már olyan év is, amikor a "rendes" 8-9 milliárdos működési támogatást nagyjából 20 milliárd forinttal kellett emelni, mert ennyibe került a továbbműködéshez elengedhetetlenül szükséges kéntelenítő szűrőberendezések beépítése. Hogy aztán a biomassza-erőművek támogatási politikájába beleszeretve, az egész proojekt ésszerűsége megkérdőjeleződjék; nemrég fejeződött be a biomassza-tüzelésre átállás, mely alapjaiban módosította az erőmű tüzelési működését.

Az MVM - vagyis lényegében állami - pénzen életben tartott Vértesi Erőmű kapja meg a szakzsargonban csak szénfilléreknek nevezett összeget is (évente nagyjából 8-9 milliárd forintot) melyet minden magyarországi áramfogyasztó fizet. Aki nem hiszi, vegye elő a villanyszámláját: külön tételként szerepel ez az áramszámlán is.
Csak a szénfilléres tétel akkora, amiből évente 5-7 ezer lakás valóban zöldenergiás átállítása (napkollektorral felszerelés, szélgenerátorok telepítése) is kitelne.

"Több mint 1500 munkahelyet óv meg a kormány azzal, hogy tulajdonosái döntéssel támogatja a Magyar Villamos Művek (MVM) Vértesi Erőművének három éves racionalizálási programját" - mondta a Népszavának Szollár Domokos kormányszóvivő. A Az év elején még 2 100 dolgozót foglalkoztató üzem teljes bezárásának költségei meghaladnák a 35 milliárd forintot - fűzte hozzá a napilap.

Szörényi Gábor, a Magyar Energia Hivatal főosztályvezetője a Figyelőnek nyilatkozva addig jutott: szerinte elgondolkodtató, hogy a megújuló, környezetbarát energia előállítását kevesebbel segítjük, mint a Vértesi Erőmű fennmaradását.
Nem csak a zöld szervezetek véleménye lehet, hogy az elgondolkodtatástól azért már tovább kellett volna jutni.