Business

bio_logo
Forrás: alrdesign.com

Zöld forradalom Brazíliában

Brazília a világ egyik „legzöldebb” energiaszolgáltatója, bár jövőbeli politikájukat az olaj is meghatározhatja. Az ország hamarosan a legnagyobb üzemanyag-exportőr lehet.

Az 1970-es években a brazíliai energiatermelés főleg két forrásból táplálkozott: fából és olajból – mondta Mauricio Tolmasquim, a Brazil Energy Research Company (EPE) elnöke. Mivel a gazdaság azóta jókora expanzión ment keresztül, az ágazat versenyképességének fenntartása végett további erőforrásokra volt szükség. Ehhez azonban már a megújuló energiaforrások biztosítottak kellő fedezetet: a brazil energiatermelés 46 százaléka ezekből származtatható.

Bioetanol kukoricából: azért nem ilyen egyszerű!     (fotó: alibaba.com)
Bioetanol kukoricából: azért nem ilyen egyszerű! (fotó: alibaba.com)

Globális dimenzióban megközelítve, ez világszinten csupán 13 százalékot jelent, mellyel a dél-amerikai ország így is földünk egyik legzöldebb országának számít. Az Amazonas-menti állam a prognózisok alapján 2020-ra a világ vezető gazdaságai közé avanzsálhat, méghozzá a világ leggyorsabban fejlődő gazdaságait képviselő további államok mellett (Oroszország, Kína, India).

Hidroelektromos energia

Bár annak ellenére, hogy a brazilok jelenleg a zöld energia apostolai, környezetvédelmi hitelesítésekkel kapcsolatban még így is komoly összeütközésekbe kerülhetnek. Az ország energiatermelésének nagyobb része ugyanis hidroelektromos erőművekből érkezik, ezeknek engedélyezése pedig közismerten nehézkes ügy. Az analitikusok szerint megoldást jelenthet bizonyos, termoelektrikus berendezések alkalmazása, melyek engedélyezése sokkal kevesebb konfliktust eredményezhetne.

„Mi is kénytelenek vagyunk elfogadni a drágább és kevésbé környezetbarát megoldásokat – mondta Mauricio Tolmasquim. Brazília energiatermelésének csupán tíz százalékát származtatja fosszilis üzemanyagokból. Az új technológia alkalmazásával e statisztika egészen tizenhét százalékig kúszhat fel.

A fenti információk birtokában egyes elemzők aggodalmuknak adtak hangot. Szerintük Brazília rossz útra léphet. Legalábbis erre próbál rávilágítani az Ernst & Young és a Fundacao Getulio Vargas (FGV) gazdasági kutatóintézet közösen készített jelentése: 2030-ig átlagosan évi 3,3 százalékkal fog nőni a brazil energiafogyasztás. Az újabb elemzések azonban arra mutatnak rá, hogy az ország energiatermelése miatt a fenti adat a legfrissebb mérések alapján 4,2 százalékra módosult.

Bioüzemanyag: lendületben

Korábbiakból levonva a konzekvenciát, felsejlik, hogy Brazília már 2020-ra a világ egyik legnagyobb energia-exportőre lesz. Amennyiben az erőművek építése és az ebben rejlő lehetőségek kihasználása is változatlanul zajlik tovább, akkor az Amazonas mellett termelik majd a legtöbb bioüzemanyagot a Földön.

A brazil energetikai stratégia pedig határozottan támogatja a bioüzemanyag-termelést. Különbséget kell tennünk azonban cukornád-alapú, valamint kukoricából előállított etanol között. Előbbi sokkal hatékonyabb alternatívája a kevésbé energiaigényes megoldásoknak.

A brazil etanol azonban még annak ellenére is messze van a globális áru fogalmától, hogy az Ernst & Young arra figyelmez, hogy a nemzetközi kereskedelmi akadályok (például behozatali vámok) „fokozatos csökkentésére” volna szükség a bioüzemanyaggal szemben. Az viszont kész tény, hogy Brazília 2020-ig 150 százalékkal növelné az etanol-termelést, melynek világpiaci részesedése még csekély: az olajhoz viszonyítva alig éri el az egy százalékot.

Az olaj bűvöletében

Összehasonlítva a többi BRIC országgal (Oroszország, India, Kína), egyedül az oroszok gáz- és olajkészletei teszik lehetővé, hogy az eurázsiai kiterjedésű ország a folyékony üzemanyagok egyik fő exportőre legyen. Ám Brazília ebben is versenyre kelhetne velük: az ország dél-keleti partjainál a közelmúltban egy 800 km hosszan húzódó olaj-lelőhelyet tártak fel. A kiaknázást azonban olyan nehézségek teszik bonyolulttá – és rendkívül költségessé -, mint a néhol hét kilométer mélyen a tengerfenék alatt lévő olaj feltárásának technikai akadályai. Egybillió dollár körüli kitermelési költségről szól a fáma, mellyel 40 dolláros hordónkénti áron kerülhetne piaci forgalmazásra az újonnan kisajtolt brazil olaj.

 

Az olajplatformok napjai leáldozóban...     (fotó: wordpress.com)
Az olajplatformok napjai leáldozóban... (fotó: wordpress.com)

A Brazil Nemzeti Űrkutatási Intézet (Inpe) feje, Carlos Nobre aggodalmát tükrözi azon kijelentése, melyben elmondta: úgy látszik, minden esély odavész lassan, hogy Brazília lehessen a világ „legtisztább” országa. A napból, szélből és biomasszából kinyerhető energia terén az ország rossz stratégiát követ, az összehasonlítás alapjául szolgáló fejlett országokhoz mérten. „A jövőben ezek a tiszta országok egyben a hitelességet is szimbolizálják majd. Ők válnak a világ vezetőivé. Brazília is képes volna beállni közéjük” – tette hozzá Mr. Nobre.

A bioüzemanyagokba invesztált befektetések ellenére, Mr. Nobre úgy véli, hogy a termoelektrikus megoldások a brazil kormány rövid távban való gondolkodását tükrözik. „Elég csak egy pillantást vetni az olaj és szén árára, s máris megkérdőjelezhető ezek további, hosszú távon történő alkalmazása”. Brazíliát jelenleg az a veszély fenyegeti, hogy mivel az alternatív energiákba nem fektetnek bele kellő mértékben, ez egyfajta technológiai szakadékot eredményezhet: „ ha minden ország egyazon irányba tart, mi pedig nem, veszélybe sodorhatjuk Brazília technológiai jövőjét – magyarázta Nobre.