B2B-körkép

46_economist.jpg
Forrás: ITB
Még sokba kerül, de mindenkinek tetszik

5G: már nem csak ígéret

Bár a technológia teljes körű szabványosítása még be sem fejeződött, az 5G mobilhálózatok kiépítése, a kereskedelmi szolgáltatások elindítása és a készülékek értékesítése már gőzerővel zajlik. A folyamat Magyarországon is elindult, itthon az év végén kezdődhet a szolgáltatás.

Az 5G mobiltechnológia még az eddig vártnál is gyorsabban fog terjedni – állapította meg júniusban kiadott mobilitási jelentésében az Ericsson. A frissített számítások szerint 2024-re az 5G előfizetések száma eléri az 1,9 milliárdot, a lefedettség a világ népességének 45 százalékára terjed ki, és a teljes mobilforgalom 35 százaléka bonyolódik majd 5G hálózatokon.

 

Élen a Távol-Kelet

A szolgáltatások elindításában és az előfizetők gyűjtésében Dél-Korea és az Egyesült Államok járnak élen. Előbbinél a szolgáltatók egyszerre, április 3-án indították el a kereskedelmi 5G szolgáltatásaikat, és már az első két hónapban több mint egymillió előfizetőt gyűjtöttek. Az USA-ban a szolgáltatók szinte naponta adják ki a közleményeiket arról, hogy mely városokban tették elérhetővé az 5G-t. Az érdeklődés annak ellenére óriási, hogy a lefedettség szórványos, a készülékek drágák, kiforratlanok és gyorsan merülnek, ám az ügyfelek élvezettel és szívesen használják a technológiát.

A koreai tapasztalatok alapján az 5G hálózaton az átlagos napi adatforgalom 1,3 gigabájt, szemben a 4G 400 megabájtjával, a forgalom 20 százalékát pedig a virtuális és kiterjesztett valóság alkalmazások adják. Európa ehhez képest némi lemaradásban van. Az első hálózatok a nyári hónapokban élesedtek Nagy-Britanniában, Olaszországban és Németországban, de széleskörű bevezetésről és milliós felhasználási táborról még nem beszélhetünk. Németországban például a Vodafone és a Deutsche Telekom 20-25 nagyváros elérését tervezi a következő egy-másfél év alatt.

A politika célkeresztjében

Az 5G jelentőségét mi sem bizonyítja jobban, mint hogy az orosz kézben lévő RT America tévécsatorna nagyszabású dezinformációs kampányt indított az Egyesült Államokban az 5G vélelmezett egészségügyi veszélyeiről, ezzel próbálva kételyt ébreszteni az átlag amerikaiakban az új technológia iránt. A csatorna számos riportban állította, hogy az 5G agydaganatot, terméketlenséget, autizmust vagy éppen Alzheimer-kórt okoz. Ugyanakkor az 5G jellemzően magas frekvenciájú rádióhullámokat használ, amelyek kevésbé hatolnak be az emberi testbe. Az is árnyalja a képet, hogy Oroszországban mindeközben az 5G előnyös jellegét hangsúlyozzák a híradások.

 

Sokba van a modernitás

A szolgáltatók dolgát nem könnyítik meg az 5G elindításával kapcsolatos költségek. A koreai szolgáltatók eredményét jelentősen rontották a marketingre és a hálózatok kiépítésére fordított összegek. A németországi szolgáltatók a frekvenciákért fizetett licencdíjakat tartják túlzottnak. A négy mobiltársaság összesen 6,6 milliárd eurót szurkolt le a frekvenciákért – ebből a Deutsche Telekom egyedül 2,2 milliárdot fizetett összesen 13 blokkért. Még a piacra újonnan belépő 1&1 Drillisch szolgáltatónak is 1,1 milliárd eurójába fájt az összesen 60 megahertznyi rádióspektrum.

Nem csoda, hogy a szolgáltatók ott spórolnak, ahol tudnak. Nagy-Britanniában például a Vodafone és a Telefonica fogott össze. Az adótornyok egynegyedét megosztják egymással: mindkettő maga gondoskodik a rádióberendezésről, az adatkapcsolatról és az áramról, de a tornyokat magukat közösen használják.

Izraelben a hírközlési hatóság is igyekszik megkönnyíteni a potenciális szolgáltatók helyzetét. A tervezett ösztönzők között van, hogy a nyerteseknek 2022-ig nem kell fizetniük a frekvenciákért, összefoghatnak a költségek megosztásáért, illetve kedvezményt kapnak az éves díjból, ha teljesítik a lefedettségre kitűzött célokat.


 

Itthon: indulás még az idén

Magyarországon egyelőre a tesztüzemnél tartanak a szolgáltatók. A Magyar Telekom elsősorban a zalaegerszegi autós tesztpályán kísérletezik a technológiával, a Vodafone pedig május végén adta át Budapesten az első állandó 5G bázisállomását. Ugyanakkor már elindult a kereskedelmi hasznosítás előkészítése is. Az NMHH július közepén tette közzé az 5G frekvenciák árverésére vonatkozó végleges dokumentációját, a szolgáltatók pedig augusztus 8-ig adhatták be jelentkezéseiket.

Összesen 400 megahertznyi frekvenciakészletet értékesít a hatóság, a 700 MHz-es, a 2,1 GHz-es, a 2,6 GHz-es és a 3,6 GHz-es frekvenciasávban. (Ezek közül a 700 MHz-es sáv csak 2020 szeptemberétől lesz elérhető, mivel azt jelenleg televíziós műsorszórásra használják.) A nyertesek 15 évre kapják meg a használati jogosultságot, ami egyszeri alkalommal további 5 évre meghosszabbítható.

Az adminisztrációs formaságok lezárulta után a tényleges árverésekre szeptember 23. és október 11. között, frekvenciasávonként négy külön naptári napon kerül majd sor. Az NMHH és a szolgáltatók reményei szerint a kereskedelmi szolgáltatások is elindulhatnak még idén.