Kormányzati informatika

Karas Monika, NMHH
Karas Monika, NMHH
Forrás: ITB
Elkerülni a „pókerfaktort”

A teljes távközlési ökoszisztémát megváltoztatja az 5G

Optimális esetben akár november elején elkezdhetik el használni a hazai szolgáltatók az 5G-s frekvenciaárverésen elnyert spektrumokat – mondta Karas Monika az ITBUSINESS-nek adott interjúban. A virtualizáció és a mesterséges intelligencia a távközlési hálózatokat is meghódítja, a Google és a Facebook jelentette kihívásokat pedig globálisan kell megoldani a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) elnöke szerint.

– Augusztus 8-ig jelentkezhettek az érdeklődők az 5G-s frekvenciapályázatra. Mennyien jelentkeztek, akire számítottak, mindenki beadta a pályázatot?

– A jelentkezők kilétét csak azután hozzuk nyilvánosságra, ha a beadott jelentkezések alaki vizsgálata megtörtént, azt viszont már most elmondhatom, hogy elégedettek vagyunk a jelentkezők létszámával. Az alaki vizsgálat már tart, szeptember első napjaiban jár le a hiánypótlási határidő, mivel minden pályázónál szükség volt erre.

– Miért volt szükség mindenkinél hiánypótlásra, talán nem volt megfelelő a felkészülés a szolgáltatók részéről?

– Olyan részletes szabályai vannak az árverési jelentkezésnek, hogy azt gondolom, nem a felkészülés hiánya miatt, hanem a szigorú szabályozás miatt kellett minden indulónak hiánypótlást beadnia.

– A négy frekvenciatartományra négy külön nap licitálhatnak a pályázók. Miért választották ezt a lebonyolítási rendszert?

– Az árverési mód kiválasztásakor azt tartottuk szem előtt, hogy mindenki annyi frekvenciát és olyan sávból tudjon venni, ami az üzleti céljainak megfelel és természetesen, amit finanszírozni képes. Erre akkor van lehetőség, ha kis alapegységekből tudják összeválogatni a cégek a szükséges frekvencia tartományokat, a saját üzleti elképzeléseik szerint. Ezt könnyíti meg, ha nem egy nagy csomagot, hanem kisebb részeket értékesítünk. Az egymásra épülő árverés is azt a célt szolgálja, hogy a szolgáltatók a megszerzett frekvencia blokkok ismeretében rugalmasan tudják formálni további igényeiket. Az a célunk, hogy eladjunk minden frekvenciát, mindenki annyihoz jusson hozzá, amennyire szüksége van, amennyit használni képes és használni is fog. Fontos szempont volt az is, hogy ne legyenek váratlan meglepetések, a „pókerfaktor” ne kapjon szerepet, illetve megtartsuk az egyensúlyt a kereslet és kínálat között. Természetesen az is célunk, hogy ne húzódjon el az eljárás és egy átlátható folyamat révén megfelelő bevételhez jusson az állam.

– Az utolsó licitálás október 7., mikor szerződhetnek a nyertesek és mikortól kezdhetik használni a megvásárolt frekvenciákat?

– A szolgáltatók akkor használhatják a frekvenciát, ha ki is fizették az árverésen megajánlott díjat, illetve ha az eljárást lezáró határozat jogilag véglegessé válik – ennek határideje 15 nap. Ezt követően kérelmet kell előterjeszteniük, hogy megkapják a keretengedélyt a hálózatok üzemeltetésre. Ezt az NMHH-tól kell kérni, és ha megszerezték, akkor néhány napon belül használhatják is a frekvenciát. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha minden optimálisan zajlik, akkor november elején már használatba vehetik a szolgáltatók a megvásárolt frekvenciákat. Természetesen ez előzetes hálózatépítést tételez fel.

– Véleménye szerint mikor indulhatnak el Magyarországon a kereskedelmi 5G szolgáltatások?

– A hatóság részéről természetesen mindent megteszünk, hogy mielőbb használatba vehessék a frekvenciákat a szolgáltatók, hiszen hatalmas összeget fektetnek az árverésbe. Azt viszont meg kell jegyezni, hogy a frekvencia használat biztosítása a technológiasemlegesség jegyében és annak elvét követve történik. A hatóság tehát nem szabja meg, hogy az elnyert frekvenciasávokon 5G szolgáltatások legyenek, a szolgáltatók saját üzleti döntésétől függ, hogy mikor indítják el. Jelenleg két szolgáltatónak van 5G-re alkalmas sávszelete.

– Milyen változásokat hozhat az 5G a hazai távközlési szektorban, illetve a felhasználási szokásokban?

– A piaci átrendeződést megjósolni nem tudjuk, de nem is tisztünk. Inkább azt mondanám, hogy az ötödik generációs hálózatok nemcsak egy újabb mobilrendszer bevezetését jelentik, hanem a jövő igényeinek kiszolgálására szolgáló rendszer indulását, ami valószínűleg távlatilag változtatja meg a teljes távközlési ökoszisztémát. A felhasználói kör valószínűleg jelentősen változni fog, egyébként a felhasználói szokások esetében már most is érezhetők bizonyos változások. Az adatforgalom gyorsan nő, a videótartalmak fogyasztása egyre népszerűbb, és ezt jól támogatja majd az 5G. Az is egyértelmű, hogy a mobiltelefon ma már nem csak egy távközlési eszköz, hanem igazi mindenes, ezt használjuk vásárláshoz, pénzügyek intézéséhez, egészségünk megóvására, útvonaltervezéshez, számos probléma megoldásához. Az ötödik generációs mobilszolgáltatás bevezetésének alapvetően három fő célkitűzése van. Az első az emelt szintű mobilszolgáltatások kiépítése, ami az internet hozzáférés gyorsítását, és ezzel együtt a médiatartalmak fogyasztásának segítését jelenti. Itt nem csak a kül- és beltéri lefedettségre kell gondolni, hanem a nagysebességű járműveken való jó minőségű kapcsolatra is. A másik fő célkitűzés az eszközök közötti internet kapcsolat és ezekre épülő megoldások fejlesztése. Ebben az esetben jellemzően kis területen, alacsony átviteli sebességgel működő, olcsó, de nagyon hosszú üzemidejű eszközökre kell gondolni, és ezek esetében egészen más jellegű lesz a hálózat igénybevétele, mint mobiltelefonoknál. A harmadik kiemelt cél a nagy megbízhatóságú, alacsony késleltetésű kommunikáció a valósidejű beavatkozást igénylő rendszereknél, mint például a távolról vezérelt munkagépek, a távműtét, vagy akár az önvezető autók kommunikációs rendszerének kiszolgálása.


 

– Ősszel nálunk rendezik az ITU Telecom World konferenciát. Melyek most a legmeghatározóbb trendek a távközlési piacon, illetve hatósági szempontból mik jelentik a legnagyobb kihívást?

– A trendek közül az egyik meghatározó slágertéma az 5G hálózatok bevezetése. Folyamatban van a rendszer szabványosítása, ami jól halad, de ezen felül az ITU-nak már dolgoznia kell a nagyobb sávszélességet kiszolgáló frekvenciatartományok kijelölésén is. Ez azért fontos feladat és komoly kihívás, mert a szolgáltatóknak nagyon nem mindegy, hogyan térül meg a befektetésük. A másik fontos trend a tárgyak internete, az IoT, ahol jelentős előretörésre lehet számítani. Az ehhez kapcsolódó alkalmazásoknak köszönhetően okos otthonok, intelligens irodaházak, okos városok jöhetnek létre, amelyek javítják az életminőséget, és pozitív változásokat hozhatnak a környezetvédelem területén is. Talán kevésbé látványos, de szintén fontos trend a virtualizáció térnyerése a távközlési hálózatokban, ami nagyobb rugalmasságot és az erőforrások hatékonyabb felhasználását eredményezi. Az 5G-s hálózatok erőforrás-használását menedzselő intelligenciát már most felhőbe telepítik. Ha távolabbra tekintünk, akkor pedig azt látjuk, hogy már folyik a következő generációs hálózatok tervezése. Már létrejött egy munkacsoport, ami egészen 2030-ig tekint előre a távközlésben – ez azért fontos, hogy legyen kellő idő kidolgozni az alapelveket és azt, hogyan építsük ki a következő évek hálózatát. Izgalmas irány az is, hogy a hírközlési hálózatok menedzselésében, a forgalomirányításban is bevetik a mesterséges intelligenciát, mivel a hálózatokban keletkező hatalmas mennyiségű adatot emberi erőforrással már nem lehet feldolgozni.

Hatósági szempontból a verseny fenntartása a legfontosabb feladatunk. Emellett kiemelt szempont az új technológiák elterjedésének támogatása, az indokolatlan belépési korlátok megszüntetése. Fontos feladat a fogyasztók védelme is, hiszen egyre több ismeretre van szükségük ahhoz, hogy megfelelő döntéseket hozhassanak. A nagykereskedelmi díjak folyamatos elemzése pedig a piaci anomáliák elkerülésében segít.

– Évek óta folyamatosan megy az ötletelés arról, hogyan lehetne megregulázni a nagy webes cégeket, mint a Google és a Facebook. Ebben a folyamatban lehet-e szerepe NMHH-nak, van-e valamilyen gondolkodás, közös munka esetleg minisztériumokkal, ami erre a problémára fókuszál?

– Az NMHH elvárja ezektől a nagy cégektől is a hatályos magyar jogszabályok betartását, és ennek érdekében együttműködünk a társszervekkel. Ha van magyar részről felmerülő kezdeményezés, hogy valamilyen irányban próbáljuk kezelni a problémát, abba be szokták vonni az NMHH-t. De azt gondolom, hogy a Facebook és a Google olyan globális vállalatok, amelyek tevékenysége az egész bolygóra kihat, tehát a megoldást is globálisan kell keresni.

– Tavasztól ismét nyilvánosságra hoznak mobilpiaci adatokat. Ennek bejelentésekor az is elhangzott, hogy változásokat terveznek a vezetékes piacra vonatkozó adatközlésben, ez mit takar és mikortól lép életbe?

– Az NMHH munkatervi feladatai között szerepel az új vezetékes piaci jelentés kialakítása, ami a mostani vezetékes és televíziós gyorsjelentés megújítását szolgálja. Arra törekszünk, hogy részletesebb információt nyújtsunk a piacról. Az új jelentés nem havonta, hanem félévente jelenik majd meg, azt viszont, hogy pontosan milyen tartalommal, majd csak a szolgáltatókkal történt egyeztetések után tudjuk megmondani. Kidolgoztuk a tartalomtervezetet és ősz elején lesz konzultáció a témában az érintett szolgáltatókkal. Ezek az előzetes finomítások és egyeztetések azért nagyon fontosak, mert az önként teljesített adatbejelentés mindig hasznosabb és gyorsabb eljárás, mintha rákényszerítenénk valamit a szolgáltatókra, ami után a tapasztalatok szerint rengeteg hiánypótlásra lesz szükség. Azzal számolunk, hogy az első új, 2019-re vonatkozó vezetékes jelentést 2020 első felében hozzuk majd nyilvánosságra.