Kormányzati informatika

Vágujhelyi Ferenc, NHIT
Vágujhelyi Ferenc, NHIT
Forrás: ITB
Nincs abszolút igazság

Az egységes kormányzati infokommunikáckós fejlesztések őre

Jelentősen átalakult az Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács (NHIT) munkája az év elején. Az egyik legfontosabb feladat a közigazgatási infokommunikációs beszerzések szakmai kontrollja lett, de megmaradt a klasszikus tanácsadói munka is – mondja a Tanács régi-új elnöke, Vágujhelyi Ferenc.

– Év elején átalakult az NHIT jogállása, a tagok kinevezési módja. Miért volt erre szükség?

– Az átalakulást megelőzően a Tanács ugyanúgy a kormány tanácsadó szervezete volt, mint most, ez viszont nem tükröződött a rá vonatkozó szabályokban. Működését a Médiatörvény szabályozta, független költségvetésből gazdálkodott, a tagok többségét független szereplők, mint a Médiatanács vagy az MTA jelölték. Ez a furcsa állapot szűnt meg idén év elején. Voltaképpen csak annyi történt, hogy a kormánynak tanácsokat adó testület a kormány hatáskörébe került, és tagjait is a miniszterelnök nevezi ki.

– Nem csorbul a szakmai függetlenség azzal, hogy a Tanács közvetlenül a kormány alá került?

– Nem, több okból sem. Az informatikában és a távközlésben nincs abszolút igazság, hanem egymással versengő szakmai álláspontok vannak. A kormány tanácsadó testületének nyilván azokat az irányelveket kell képviselnie, amelyek a kormány által meghatározott közpolitikai célok elérését szolgálják. Ha a kormány szándéka az, hogy az e-közigazgatási feladatokat ne csupán a piacról vett, hanem saját fejlesztésű és működtetésű infokommunikációs szolgáltatásokkal kell ellátni, akkor ezt a célt szem előtt tartva kell szakmai javaslatokat megfogalmaznunk. Érthető, ha a kormány olyan szervezettől kér tanácsot, amelyikben megbízik – ezt teszik egyébként a piaci vállalatok is.

A másik ok a Tanács tagjainak személyében keresendő. (Az elnökön kívül a négy másik tag Fauszt Zoltán, Felső Gábor, Pap Sándor és Risztics Péter Károly – a szerk.) A tagok kinevezése határozatlan időre szól, a munkájukat pedig egyéb szakmai tevékenységük mellett végzik (erre vonatkozóan a 301/2018. számú kormányrendelet nagyon szigorú összeférhetetlenségi szabályokat fogalmaz meg). A Tanács egyébként nem hierarchikus szervezet, a tagok nem utasíthatók egy-egy vélemény elfogadására, szakmailag független álláspontot képviselnek.

– Mi lett a Tanács fő feladata az új működési rendben?

– Sok minden változatlan maradt. Részt veszünk például a jogszabály-tervezetek előkészítésében, az NHIT képviselteti magát a közigazgatási államtitkári értekezleteken, ahol ezekről a javaslatokról döntés születik. Megmaradt a közvetlen tanácsadói szerep is: a miniszterelnök továbbra is felkérheti az NHIT-t arra, hogy bizonyos konkrét ügyekben szakmai álláspontot alakítson ki és ezeket képviselje.

Számosságát tekintve azonban nem ez a legfontosabb feladatunk, hanem az informatikai beszerzések és fejlesztések szakmai kontrollja. Az idei átalakulások része az is, hogy a költségvetési szervek és az érintett állami vállalatok a Digitális Kormányzati Ügynökségen keresztül intézhetik informatikai beszerzéseiket. Az NHIT véleményezi egyrészt a szervezetek éves informatikai beszerzési terveit, másrészt a 250 millió forintot meghaladó konkrét beszerzéseket és fejlesztéseket. Dönthetünk úgy, hogy támogatjuk, nem támogatjuk, vagy feltételekkel támogatjuk, esetleg hiánypótlást kérünk be, de a végső döntést a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, vagyis Rogán Antal hozza meg.

– Miért van szükség erre a véleményezési körre?

– Azért, ami voltaképpen az egész változás fő motivációja is volt. Korábban is már nagy mennyiségű költségvetési forrás, vagyis közpénz jutott informatikai fejlesztésekre. Ezek egy jelentős részét viszont úgy költötték el, hogy nem tartották szem előtt az egységes kormányzati informatikai infrastruktúra kialakítását. A tárcák az 1990-es években kialakult módszereknek megfelelően fejlesztették rendszereiket. Bizonyos kötöttségeket elfogadtak, használtak központi megoldásokat, de érezhető volt a minél nagyobb autonómiára, a szigetszerű rendszerek kialakítására való törekvés is. Ezzel szemben a legfontosabb feladatunk, hogy egy egységes kormányzati informatikai infrastruktúra alakuljon ki, és a már megszerzett infokommunikációs készségekre, képességekre épüljenek a további fejlesztések. Például a közigazgatás szereplői ne használjanak többféle ügyfélazonosítási megoldást, ha elérhető a Központi Azonosítási Ügynök. Ezt a célt szolgálja a költségvetési tervek, a beszerzések és a fejlesztések szakmai kontrollja. Mi viszont csak a beszerzések szükségességéről alakítunk ki szakmai véleményt, a konkrét szállító kiválasztásába nem szólunk bele, így nem is érdemes nálunk lobbizni.

– Szeptember 8-án lejár a közigazgatásban meghirdetett beszerzési moratórium, és hirtelen számtalan ügyet kell véleményeznie az NHIT-nek. Mennyire készültek fel erre?

– Teljes mértékben felkészültünk, és a kialakított munkarend is segít abban, hogy el tudjuk látni a feladatainkat. Több mint ezer szervezet már regisztrált a DKÜ portálján, az általuk benyújtott éves informatikai beszerzési és fejlesztési terveket kell majd véleményeznünk. Erre 60 napunk van, bár 30 napon belül érdemben át kell tekintenünk mindegyiket, mert addig kérhetünk hiánypótlást vagy átdolgozást az adott tervre vonatkozóan.

Természetesen nem az öt tanácstag vizsgálja meg az összes éves tervet, hanem felállítottunk egy szakértői csapatot, amelyik segíti a munkánkat.

Az egyes beszerzési igényekre vonatkozóan azonban csak tíz nap áll rendelkezésünkre a véleményezésre, azonban ez esetben csak a 250 millió forint feletti projekteket kell megvizsgálnunk. Mivel azonban folyamatosan részt veszünk a kormányzati stratégiai döntéshozatalban és a fejlesztések alapját jelentő jogszabályok megalkotásában, ezért az ilyen volumenű projektekkel nem a véleményezés során találkozunk először, így a tervek és a kapcsolódó konkrét beszerzések is ismerősek számunkra, ezért a tíz nap elegendő szakmai álláspontunk kialakítására.