Business

34_Inside_Higher_Ed.jpg
Forrás: ITB
Ha már kevés az itt a piros, hol a piros

Digitális analfabetizmus a digitális transzformáció idején

Az analfabetizmus az írástudás hiányát jelenti, azt, hogy a felnőtt egyén nagyon rosszul vagy egyáltalán nem tud írni és olvasni. A digitális analfabetizmust már nehezebb megfogalmazni, leginkább olyan együttes kompetenciák hiányát jelenti, amelyek segítségével a felnőtt egyén a digitális eszközök nyújtotta lehetőségeket magabiztosan és hatékonyan tudja használni, kihasználni, felhasználni. Giller Tamás ERP szakértő értekezése.

A digitális analfabetizmus leegyszerűsítve a digitális tudás hiányát jelenti. Nem arról van szó, hogy valaki képes-e számítógép segítségével valamilyen munkát végezni vagy sem. Arról van szó, hogy képes-e a rendelkezésre álló digitális eszközök (hardverek, szoftverek) által nyújtotta lehetőségeket oly módon használni, kihasználni, felhasználni, hogy pozitív hatást érjen el a saját élete és munkája, mások élete és munkája kapcsán. A digitális tudásnak vannak fokozatai – az, hogy ki milyen módon határozza meg ezeket a fokozatokat, elég szubjektív. Nyilvánvaló, hogy ha valaki nem tud egy számítógépet bekapcsolni vagy nem képes az internetet használni, akkor a digitális tudás teljes hiányáról beszélhetünk. Ez Magyarországon (és valószínűleg az egész világon) egy bizonyos kor alatt/felett teljesen normális.

Az Európai Bizottság egyik 2016-os elemzése szerint az EU-ban dolgozó munkaerő 41 százaléka egyáltalán nem, vagy csak kis mértékben rendelkezik digitális tudással. Fontos kiemelni, hogy nem az EU lakosságáról beszélnek, hanem a dolgozó munkaerőről. Ez nagyon magas szám.

 

Megoldásra váró feladatok

Megkérdeztem egyik kollégámat, hogyan mérné fel, hogy valaki digitális analfabéta. Az ötletét kicsit felturbóztam, íme! Készítsen egy rövid prezentációt a CERN részecskegyorsítóról, és ossza meg legalább három kommunikációs csatornán keresztül. Alternatív téma a jégsapkák olvadásának oka, hatása. Feladatra szánt idő: a kérdés elolvasása után 10 perc gondolkodási idő, majd 25 perc megvalósítás. A megvalósítás folyamán bármilyen eszköz használható.

Ön meg tudná oldani? Nem biztos, hogy a fenti feladat tökéletes, de érdekes reakciókat váltott ki a környezetemben. Voltak, akik könnyen, pár perc alatt felvázoltak egy cselekvési tervet; többen a lexikális tudásra apelláltak és elkezdték végiggondolni, hogy mit olvastak, mit hallottak a fenti témában. És volt olyan is, aki egyenesen kijelentette, hogy nem tudja megoldani a feladatot, mert nem rendelkezik hozzá a kellő ismeretekkel.

Giller Tamás
Giller Tamás
Az EU-n belül használatos egy úgynevezett DESI (The Digital Economy & Society Index) mutató, amely a digitális gazdaság, a digitális technológiák és a társadalom közötti összefüggéseket vizsgálja. A digitális gazdaság és társadalom fejlettségét mérő mutató összetett mérőszám, amely öt tényező szerint összesíti a vonatkozó információkat, ezek: összekapcsoltság, humán tőke, internethasználat, integráció és digitális közszolgáltatások. Ezen elemzések alapján évről évre sorrendbe rendezik az EU országait. Sajnos Magyarország az átlag alatt van – Dánia az első a rangsorban, Románia az utolsó, Magyarország pedig a 21. a 29-ből. Bár az internethasználat szempontjából uniós átlag fölötti szintet értünk el, az összekapcsoltság és a humántőke tekintetében kevéssel az átlag alattit. A legnagyobb kihívást változatlanul a digitális technológiák üzleti integrálása, valamint a digitális közszolgáltatások területe jelenti.

Gondoljuk végig, az utcán szinte már az alsó tagozatos diákok is mobillal a zsebükben, fülhallgatóval a fejükön szaladgálnak. Széles körben használjuk az internet adta lehetőséget – az persze nagy kérdés, mennyire felelősen vagy felelőtlenül. Az internet olcsón, korlátlanul elérhető bárki számára, a 4G technológia napi szinten használt. Ennek ellenére a vállalkozások nehezen tudják a digitális technológiákat alkalmazni, és még rosszabb állapotban vannak a digitális közszolgáltatások. Magyarország eredménye az uniós átlagnál alacsonyabb, és az elmúlt év során az eredmény lassabb ütemben növekedett az uniósnál, így Magyarország sajnos a lemaradó országok csoportjába tartozik.

 

A digitalizáció nem (csak) szórakozás

A humántőke vizsgálata kapcsán (amelyben szintén átlag alatt teljesítettünk) érdemes kitérni a hazai iskolarendszerre is. Az utóbbi időben hangos volt a sajtó a lesújtó PISA eredményektől. Ez a monitorozó jellegű felméréssorozat három fő területen vizsgálja a 15 éves tanulók képességeit: alkalmazott matematikai műveltség, alkalmazott természettudományi műveltség és szövegértés. Alapvetően nem a lexikális tudást méri. Azért érdemes kicsit elidőzni ezen a témán, mert az iskolából kikerült diákokat a munkaerőpiacnak kell felszívnia, ezeknek a pályakezdőknek kellene felpörgetniük a vállalatoknál a digitális transzformációt, valamint az állami szektorban a digitális közszolgáltatásokat. De ha a gyermekünk az iskolából digitális tudás nélkül kerül ki, vagy nem megfelelő szinten van, akkor hiába szeretné általa az őt alkalmazó vállalat az informatika adta lehetőségeket kihasználni. Tehát van némi ellentmondás a diákok rossz eredményei és a mindennapos facebookozás között.

A kettő sajnos nem egyértelműen függ össze, a diákok többsége csak szórakozásként használja az okostelefonok nyújtotta lehetőségeket. Ahhoz hogy felelősen, átgondoltan, komplexen gondolkodjanak a digitalizációról, iskolai tudás, útmutatás szükséges, de sajnos az iskolákban sokszor elavult számítógépeken, még a múlt század ’90-es éveinek digitális problémáira keresik a választ. Sok osztályban számítógép sincs, és a tanárok sincsenek felkészítve arra, hogy átadják a tudást – a tanárok többsége akkor tanulta a szakmát, amikor még számítógépek sem voltak. Ezen az állapoton leginkább az iskolák „felokosítása” mellett a tanárok, a tanítók továbbképzése tudna segíteni.

De hol tart ma a digitális transzformáció az üzleti életben? Haladunk, de természetesen haladhatnánk gyorsabban is, mindenesetre vannak kiemelkedő projektek és vállalkozások. Mezőgazdasági területen az IoT-eszközök használata egyre elterjedtebb, szenzorok és érzékelők segítségével ellenőrzik a különböző növények állapotát. A terepi munkavégzést mobilmegoldásokkal lehet támogatni, tehát az irány jó, de még nagy hátrányt kell ledolgoznia a vállalatoknak, ehhez szemléletváltás és megfelelően képzett munkaerő szükséges.