Highway

28_1.jpg
Forrás: ITB
2020 a kkv-k éve lesz

Készül a kormány kisvállalkozásokat segítő új stratégiája

Egyre jobban növekszik a hazai kis- és középvállalkozások hozzáadott értéke a magyar gazdasághoz, már 50 százalék körüli, mégis a munkaerőhiány, a növekvő bérek és a nyugdíjba vonuló vállalkozók miatt új stratégiát gyárt számukra a kormány. Ennek egyik legfontosabb eleme, hogy végre sikeresen ki tudják aknázni a digitalizációban rejlő új lehetőségeket, melyek alapvetően szükségesek ahhoz, hogy a kkv-k versenyképessége növekedjen.

Hazánkban a vállalkozások 99 százaléka kkv-nak minősül a 2013-ban meghonosított módszertan szerint, így 2018-ban már több mint 718 ezer kis- és középvállalkozás működött (a KSH „Magyarország 2018” című elemzése szerint). Méretük és növekedésük viszont stagnál, vagyis a kisebb cégek dominálnak még ma is. Ahogy egyre feljebb megyünk a rangsorban, csökken a részesedésük is, így 94,6–4,7–0,7 százalék arányban tartoznak a cégek a mikro-, kis- és középvállalkozások közé.

A magyarok vállalkozó kedve viszont nem csillapodott, hiszen 2018-ban is 2,2 százalékkal növekedett a frissen alapított cégek száma, megelőzve a 2017-es évet, vagyis ezer lakosra már 180 nyilvántartott vállalkozás jut. Nem meglepő, hogy új vállalkozást alapítani elsősorban a fővárosban szokás, pedig már jelentős kedvezmények érhetők el vidéken.

A kkv-k egyre fontosabb szerepét jelzi a magyar gazdaságban az is, hogy a foglalkoztatottak (vállalkozási szféra) 65 százalékának biztosítanak munkalehetőséget, így a magyar összteljesítményhez 44, a termelési értékhez 37, a nettó árbevételhez pedig már 42 százalékkal járultak hozzá 2018-ban.

 

Jön a kis cégek új korszaka

A kkv-k sorsa a jövő- és trendkutatókat is egyre jobban érdekli, ezt mutatja a Trendlab legújabb elemzése is, amelyben hatalmas paradigmaváltást vizionálnak a közeljövőben. Szerintük hazánkban már a következő években eljön a munkavállalók és a kis cégek korszaka.

Korunk jeligéje „a kicsi az új nagy” lett, hiszen a mostani gazdasági életben a cégeknek gyors reakciókra és rugalmasságra van a leginkább szükségük, ezek a tulajdonságok viszont nem tartoznak a multi és az állami nagy cégek erényei közé. Jelenleg ők a bürokrácia felszámolásával és a belső kommunikáció felgyorsításának kivitelezésével (no meg a kényszerű és kötelező digitalizációval) vannak elfoglalva leginkább. A kortárs trendek egy-egy ilyen cég kultúrájában csak évek után csapódnak le, és manapság már inkább kiszervezik az „újhullámos” jövőmegoldásokat kisebb cégekbe.

Generációváltás és a vállalkozói kultúra erősítése

A magyar kkv-k legnagyobb problémája a generációváltásukban rejlik, a kormány új stratégiájában ennek támogatása így kiemelt helyet kapott. Elsősorban a cégátadást segítő pénzügyi konstrukciók fejlesztésében és támogatásában, valamint az ezt elősegítő szervezeti háttér kialakításában gondolkodnak. Viszont nem kerülhető ki a rugalmas átmenethez kapcsolódó szolgáltatások üzleti piacának fejlesztése sem, valamint az ezek megkönnyítését segítő kampányok, mentorálási és tanácsadási szolgáltatások sem.

A generációváltásba csempészte bele a digitalizációs és automatizálási termelékenységfokozó megoldásokat is a kormányzat, hiszen a kkv-k vezetőváltása kikényszeríti az új digitális megoldások alkalmazását is. Ehhez viszont alapjaiban kell a jelenlegi vállalkozói kultúrát megerősíteni, támogatva a szükséges tudás megszerzését. Ez egy új felnőttképzési, pályakövetési és munkaerő-piaci előrejelző rendszer kiépítését követeli meg.

Nem kerülhető ki a vállalkozói világ valós igényeit és működését monitorozó tudományos tevékenységek ösztönzése sem, valamint a vállalkozói szellemű oktatás bevezetése és elterjesztése hazánkban (a felsőoktatás és a kkv-k szerves összekapcsolása). Fontos eleme a kormányzati kkv-stratégiának a vállalkozói életforma népszerűsítése is, a rugalmas és a családbarát foglalkoztatási formák ösztönzése.

 

Egy kis cég sokkal könnyebben kockáztat és mozdul – nem mellékesen egyszerűbben is tudja korrigálni az esetlegesen nem megfelelő döntéseit még a magyar piacon is. Így a magyar kkv-k is egyre bátrabbak, mert megtehetik azt, hogy azzal foglalkozzanak (a bennük ma már többségbe került fiatal, új generációsok miatt is), amivel szeretnének, így gyakran magasabb minőséget tudnak produkálni hatalmasabb társaiknál, akár rövidtávon is. Ezt segíti a (kötelező) online jelenlét is, ahol eltűnik a nagy és kis cégek közötti különbség, például a kreatív megjelenés és a reklámok terén. A startupok korában, a „dobozos megoldások” idején nem nehéz elindítani egy-egy kisebb céget (a pénzügyi, a kommunikációs vagy a számlázó rendszerek gyakorlatilag „lapra szerelten”, készen kaphatóak), akár a semmiből is.

 

Baljós árnyak

A magyar vállalkozások rákfenéje volt, hogy sokan kényszervállalkozásként működtették cégüket, ez a helyzet mára viszont konszolidálódott, csaknem 22 ezer életképtelen (vagy csak papíron létező) magyar cég tűnt el az elmúlt évben (és fog a jövőben a generációváltás miatt is). A belső megtisztulás során durván 100 ezer hasonszőrű cég tűnt el a piacról, mára már több cég zár be, mint alapítódik. Mindez viszont nem jelenti azt, hogy a jelenlegi cégstruktúra ne lenne elaprózódva, így a hazai versenyszférának még sokat kell tennie, hogy valódi piaca méretéhez szervesen igazodjon.

Nem szabad elfeledkezni a jelenlegi kedvezőtlen üzleti klímáról sem, ami a kkv-szektor szereplőinek működését és mindennapi életét nehezíti manapság. A gyorsan változó piaci viszonyok, gazdálkodási feltételek és a megújulás hiánya a jellemző a legtöbb kis- és középvállalkozásra. A mindenhatónak kikiáltott digitalizáció is nehezen vagy „magyarosch”-ra sikeredik, és a munkaerőhiány is egyaránt sújt mindenkit. A gyógyír, a folyamatos céges innováció kivitelezése lenne, de mivel a legtöbb kkv családi vállalkozás, ez nehezen valósítható meg a gyakorlatban az analóg berögződések miatt, pedig a generációkon átívelő vállalati tudás könnyen kamatoztatható lenne.

Ma a magyar kkv-szektor kiszolgáltatott helyzetben van, nemcsak a multinacionális vállalatok erős jelenléte miatt, hanem azért is, mert nem sokan merik bevállalni a rugalmasságot, a gyorsaságot és az innovációt (a digitalizációról már nem is beszélve). Mellesleg mára megváltoztak a fő üzleti partnereik is, az eddigi német és lengyel cégek helyett az export keletre tolódott át. Ehhez jön még, hogy a magyar gazdaság leszakadóban van a térség országaihoz képest. Így állt elő az a helyzet, hogy már nem a csehekkel és a lengyelekkel vannak versenyben, hanem Bulgáriával és Romániával. Ennek hátterében a legtöbb esetben a valódi teljesítmény elmaradása rejlik, ami pedig az innováció elmaradása miatt következik be.

A kkv-kat sújtja az is, hogy vezetőik lassan kiöregszenek; a megfelelő utánpótlás hiánya is jelentősen visszafogja a cégek fejlődését és szinten maradását. De a vezetői munkamegosztás és az utódlás előkészítése, valamint az évekre történő előretervezés sem a magyar cégek erényei közé tartozik.


 

Új vállalkozásbarát stratégiát gyárt a kormány

Ha a kkv-k nem terveznek előre, akkor a kormánynak (pontosabban az Innovációs és Technológiai Minisztérium szakembereinek) kell közbelépnie – széleskörű társadalmi egyeztetés alapján próbálják menteni a menthetőt. Céljuk az, hogy hazánkban egy erős és magyar tulajdonú vállalkozói réteg izmosodjon meg. Az új stratégiáról már számos fórumon nyilatkoztak (szivárogtattak ki morzsákat), a 2030-ig várható ITM tervekről viszont nemrég a 24.hu szerzett konkrét részleteket (még egy kormányülés előtti verzióban).

A legfontosabb továbbra is a gazdaság fehérítése, a kis- és középvállalkozások megerősítése, amit az adónemek újabb egyszerűsítésével szándékoznak elérni. A konkrét törvénymódosítások és lépések idén és 2020-ban kerülnek kidolgozásra, a mostani előterjesztés alapján viszont már körvonalazódik, hogyan akarják megmenteni és újrapozicionálni a kkv-kat hazánkban a politikusaink.

Az új stratégia alapját egy vállalkozásbarát adózási és szabályozási környezet, a Doing Business Akcióterv adja majd, melynek lényege a folyamatos adminisztrációs tehercsökkentés. Mindent, amit lehet, online felületre terelnének át (üzleti rendszereket, működési környezetet stb.). Ez a kkv-k üzleti környezetét és az e-kormányzat eszközeinek fejlesztését takarja valójában, amit egy felhőalapú, a NAV jelenlegi rendszereivel szervesen összekötött könyvelőrendszerrel is támogatnának (ez az adózás digitális automatizálását és mobil vállalkozói felület kialakítását is jelenti).

A cél a jelenleg külföldön dolgozó magyarok hazaköltözése, és az, hogy visszatérve könnyen és egyszerűen tudjanak vállalkozásokba kezdeni.

A legfontosabb a kormányzat számára a kkv-k fejlődési képességének támogatása, vagyis az innovációs és digitális teljesítményük erősítése lesz. Ezek fő elemei a Magyar Multi Program, a Modern Mintaüzem Program és a hátrányos térségeket célzó támogatások. Ezek alapjául szolgál az országos virtuális inkubátorprogram és az Ipari és Technológiai Parkok újraszabályozása is.

Az innováció nyílt támogatása hátteréül bevetésre kerül az egyetemi innovációs ökoszisztéma fejlesztése és a Bay Zoltán Nemzeti Kutató-intézet hálózat kialakítása is.