work

28_theodysseyonline.com.jpg
Forrás: ITB
A türelmetlen generáció

Millenáris munkavállalók mamahotelben

A szülők rossz nevelésének és a közösségi média erőteljes hatásának köszönhetően az alacsony önbecsüléssel rendelkező millenáris generáció nem találja a helyét a valós világban, a többi generáció uralta munkahelyeken. Pedig minden csapat értékes tagjává válhatnának, ha a pozitív tulajdonságaik kerülnének előtérbe.

Többmilliós nézettséget produkált az interneten Simon Sinek motivációs tréner videója, amely szerint a szülők rossz nevelési stratégiája és a közösségi média hatására olyan alacsony önbecsüléssel rendelkező generáció került a munkaerőpiacra, amely nem képes a többi generációval együttdolgozni. Amikor a szakember a millenáris generációról beszél, akkor az 1984 után születetteket érti, őket az Y (1980–1995 közötti) és a Z (1996–2007 közötti) generációs jelzővel is illetik.

 

Nem is olyan különleges

A leginkább az X generációhoz tartozó szülők a tréner szerint burokban nevelték gyermekeiket, és akkor is megdicsérték őket, ha ennek nem volt alapja. Például a versenyeken még az utolsónak is járt valamilyen elismerés vagy ajándék. A munka világába kerülve ezek a fiatalok azzal szembesülnek, hogy nem is annyira különlegesek, és nem kaphatnak meg mindent csak azért, mert kérik. A sikerért keményen kell dolgozniuk, gyakran olyan munkahelyen, ahol őket meg nem értő emberekkel vannak körülvéve.

Minderre rátesz még egy lapáttal a közösségi média, amelynek világában a millenáris generáció felnőtt: a közösségi oldalakon érkező lájkok azonnali dopamin adagot szabadítanak fel a szervezetükben, így nem meglepő, hogy stresszhelyzetben nem a barátokhoz, a családhoz, hanem a szűrt valóságot közvetítő közösségi oldalakhoz fordulnak. Az interneten megszokott azonnaliság türelmetlenséget vált ki bennük, mindent hamar, de lehetőleg rögtön szeretnének elérni. Azt mondják, meg szeretnék változtatni a világot, és olyan munkahely vonzó számukra, ahol érzik, hogy hatása van a munkájuknak. Türelmetlenségük miatt azonban nem képesek kivárni az eredményt, nem töltenek elegendő időt egy-egy munkahelyen ahhoz, hogy mélyebben megismerhessék a folyamatokat, és rájöjjenek, hogyan tudnának változtatni rajtuk.

 

Nyugtalan generáció

„Ahogy a mai srácok viselkednek, az az informatika eszközeinek és a burokban nevelés hatásainak az eredménye” – összegzi az újgenerációt Mészáros Zsolt, a Motiment ügyvezető igazgatója. Szerinte az okokat az X generációs szülőkben kereshetjük, akik egy kommunista rendszer jelentette stabilitásból kerültek a bizonytalanság demokráciájába. Az új rendszerben egyik napról a másikra változott meg minden, turbulens időket élhettek meg. A szülők nyugtalanságukat átadták gyermekeiknek, ám az alkalmazkodó képességet nem sikerült megtanítaniuk nekik. Minden eszközzel próbálták megvédeni őket a külső világ rossz hatásaitól, közben nem tették lehetővé, hogy kifejlődjön független személyiségük.

Jön az alfa generáció

Noha még csak az iskola padjait koptatják a 2000-es év után születettek, a szociológusok máris azon gondolkodnak, hogyan nevezzék el ezt a generációt. Az eddigi legértelmesebb javaslat az „alfa generáció” – Mark McCrindle jövőkutató és TEDx-es előadó erőteljesen kampányol a megnevezés mellett. És ők, akik egy lapostévét óriási tabletnek képzelnek, hogy fognak helytállni a munkahelyeken? Jó lenne már most tudni. Egy dolog biztos: ez a generáció nemcsak használja, hanem tökéletesen beépíti majd mindennapi életébe a technológiát, a valóságot pedig a saját igényeire formálja.

 

A gyermekek már az IT-eszközök, az informatika világába születtek, ott érzik otthonosan magukat (ezért is nevezik őket digitális bennszülötteknek). A szülők pedig a puha korrupcióval jellemezhető világban járatosok. Ha el kell intézni egy gyorshajtás miatti bírságot, vagy szabadságot kell kérni egy nem létező betegségre, akkor a szülő előveszi a megszokott, jól bejáratott módszereit, ismerőseit, és mindent elintéz a gyermeke helyett.

De attól sem nőnek fel hamarabb a csemeték, hogy kényelmes otthont teremtenek nekik a szülők, a „mamahotel” szolgáltatásait pedig felnőtt fejjel is élvezhetik, ingyen és bérmentve. Általában sokkal talpraesettebbek, magabiztosabbak és jobban tudnak tárgyalni azok a fiatalok, akik kényszerből – vagy azért, mert a szülők megengedhették maguknak – elköltöztek otthonról, netán más városban, külföldön jártak egyetemre, és már diákkorukban megtapasztalták a valós életet.

 

Intenzitás, elmélyedés nélkül

Az általunk megkérdezett cégvezetők szerint ennek a generációnak a tagjai hihetetlen intenzitással tanulnak meg bármit, de csak a szükséges és elégséges mértékig. Nem szeretnek elmélyedni a dolgokban, nem is értik, miért kellene részletesen, aprólékosan megcsinálni az adott feladatot. Hasonlóképp, a számukra kihívást jelentő munkát 5 óra helyett 2-3 órán belül is képesek elvégezni, ha az igazán érdekli őket, és nagyon gyorsan, hatékonyan állnak át az egyik feladatról a másikra.

Ha a vezető képes olyan tudást átadni nekik, amit internetről nem lehet megszerezni, akkor nyert ügye van náluk. A tárgyalástechnika, az üzleti öltözködés, az etika és a metakommunikáció területén az offline világ többet nyújt nekik. Gyakran igénylik a vezetők részéről a jellemzést, a visszacsatolást – ez onnan eredhet, hogy miután a szülők folyamatosan dicsérték őket, ezt keresik a munkahelyen is.

 

Értékekhez lojális generáció

Az érem másik oldalával találkozik a Green Fox Academy ügyvezetője, Fazekas Barbara. Cégüknél jellemzően fiatalok dolgoznak, 27-30 év körüli az alkalmazottak átlag életkora, míg az X generáció tagjai közül kevesen dolgoznak náluk. Nem mintha nem fogadnák szívesen az idősebbek rutinját és tapasztalatait, de eddig csak kevés olyan szeniorral találkoztak, aki jól illeszkedik a fiatalos céghez. Volt, akit az zavart, hogy az asszisztensével, nyílt légtérben kellett volna dolgoznia, más a céges autót hiányolta. Az is gondot jelentett egyes jelölteknél, hogy a szervezet nem hierarchikus, illetve elvárás, hogy a vezető aktívan munkát végezzen, ne csak irányítson.

Számos tévhit fűződik egyébként a fiatalabb generációhoz. Sokan mondják, hogy az Y vagy a Z generáció tagjai nem lojálisak, ám Fazekas Barbara ezt másképp látja. Meglévő munkatársaik számára fontos, milyen értékek mentén működik a cég, és tudják, mi a vállalat küldetése. Ha a cég értékei megváltoznának, akkor nagy valószínűséggel munkatársaik döntő többsége elmenne. A fiatalabb generáció tehát lojális, csak nem egy céghez, hanem az általa képviselt értékekhez.

Mi a megoldás? Hogyan érjük el, hogy a millenáris munkavállaló is csapatunk értékes tagja legyen? Pozitív tulajdonságaikat szem előtt tartva neveljük, formáljuk őket, legyünk munkahelyi mentoruk. És ássunk egy kifogyhatatlan türelemkutat!