Legfrissebb

forradalom_címlap
Forrás: ladel.org

Számítógép jósolja a forradalmat

Szuperszámítógépet más sok minden előrejelzésére használtak, a klímaváltozástól kezdve az atomrobbantások hatásáig. Mint kiderült, a társadalmi felfordulásokat is megjósolhatjuk a segítségükkel.

Elég, ha egy szuperszámítógépbe betáplálnak több millió releváns újságcikket, és a gép megmondja, hogy milyen irányban és mértékben változik a társadalom hangulata, abból pedig következtetni lehet a földcsuszamlás szerű változásokra – legalábbis így gondolja Kalev Leetaru, a University of Illinois kutatója. A módszer kiválóan működött a líbiai és az egyiptomi események kapcsán – kis szépséghibája a dolognak, hogy csak a történtek után. Ugyanakkor a tudósok szerint a megoldás a jövőbeni konfliktusok megjósolására is alkalmas lehet.

A kutatás során több mint 100 millió cikket gyűjtöttek össze, elsősorban helyi médiumoktól szerte a világban (ezt az amerikai kormányzat működtette Open Source Center és a BBC Monitoring segítségével tették meg), de felhasználtak online forrásokat és a New York Times archívumát, 1945-ig visszamenően. A cikkekben alapvetően kétféle információt kerestek: a hangulatot (a cikkben jó vagy rossz hírt közöltek) és a helyszínt (hol történtek az események, és hol vannak a történet többi szereplői). Előbbit úgynevezett "automatizált hangulatbányászat" segítségével kutatták, ami annyit takar, hogy rákerestek a hangulatfestő szavakra (borzalmas, szörnyű, szép, stb.) A helymeghatározás egyszerűbben ment: földrajzi elnevezésekre kellett keresni, majd azokhoz koordinátákat rendelni és felvinni őket egy térképre. Az egyes információmorzsák elemzésével egy olyan kapcsolati háló jött létre, amely 100 ezer milliárd kapcsolódást tartalmazott.

Az egyiptomi közhangulat ingadozásai harminc év során
Az egyiptomi közhangulat ingadozásai harminc év során
Az adatokat a University of Tennessee szuperszámítógépébe, a Nautilusba töltötték. Az újságcikkek alapján a gép az "arab tavasz" több országára elkészítette az érzelmi grafikont, amely a felkelések kitörése előtt jól mutatta a hangulat esését, úgy az országon belül, mint az azon kívül született cikkekben. Egyiptom esetében a Hoszni Mubarak lemondása előtti hónapban a média hangneme olyan mélyre zuhant, amelyre csak két példa volt az elmúlt harminc évben: először 1991-ben, amikor az USA megkezdte a Kuvaitba bevonult iraki csapatok bombázását, illetve 2003-ban, amikor a második iraki háború kezdődött.

A kutatást vezető Leetaru szerint ezek az adatok jobban mutatták, hogy valami drámai dolog készülődik, mint a hivatalos hírszerzési források: a grafikonból kiolvasható lett volna, hogy ezúttal nem a szokásos elégedetlenséggel áll szemben az egyiptomi vezetés, és így elkerülhető lett volna az a blamázs, hogy Obama elnök még nem sokkal a bukás előtt is támogatta Mubarakot. Hasonló volt a helyzet Líbiában is, míg például a stabilabb rendszerű Szaúd-Arábiában nem volt ekkora a kilengés.

Azt Leetaru is elismeri, hogy még tökéletesítenie kell módszerét, ha valós idejű előrejelzéseket kíván adni, de szerinte a feladat nem megoldhatatlan: hasonló algoritmusokat kellene kidolgozni, mint amilyenek a gazdasági előrejelzéseket adják. A fejlesztés egy másik iránya a földrajzi terület szűkítése, például városi szintre.