Magyarország 2006. augusztus 29-étől bocsát ki chippel ellátott e-útleveleket.
Az első generációs biometrikus útlevelek a biometrikus azonosítók közül csak az
arcképet tartalmazzák. A második generációs biometrikus útlevél kialakítását és
hazai bevezetését támogató európai uniós projekt eredményeképpen azonban 2009.
június 28-ától kizárólag ujjlenyomatot is tartalmazó útlevelet állítanak ki a
hatóságok Magyarországon.
Hároméves magyar burgundi (Forrás: itbusiness)
A biometrikus azonosítók alkalmazásával az úti okmányok biztonságosabbá válnak
a jogosulatlan felhasználással szemben, az okmány és annak valódi birtokosa között
ugyanis megbízható és elválaszthatatlan kapcsolat jön létre. Ujjlenyomatot csak
12 éves kor feletti állampolgároktól lehet felvenni, főszabály szerint mindkét
kéz mutatóujjáról. A digitális lenyomat csak az útlevél chipjére kerül rá, központi
rendszerben nem tárolják el.
Az új e-útlevelekben található chipek a technikai paraméterek tekintetében megegyeznek
a jelenleg használatban lévőkkel, az eltérés a rádiófrekvenciás (nfc) átvitellel
kiolvasható különböző adattartalmakban van.
Az ujjnyomat adat szenzitív személyes adat, amely kizárólag „bővített hozzáférés-ellenőrzés”
eljárással olvasható ki. Az ellenőrzést végző rendszernek olyan érvényes digitális
tanúsítvánnyal kell rendelkeznie, amely igazolja, hogy az útlevet kibocsátó állam
engedélyezte az ellenőrző rendszer üzemeltetője számára a szenzitív adatokhoz
való hozzáférést.
A biometrikus útlevél kialakítására irányuló projekt – amelynek kedvezményezettje
a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) egyébként
az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával,
az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program (Ekop) keretében valósult meg. A
támogatás összege 989 millió forint.