mozgásban

20_Teamwork_420
Forrás: -
Ismerd meg önmagad!

Érzelmi intelligencia a vezetésben

Nem kaphatunk diplomát az érzelmi intelligenciáról. Velünk született tulajdonság, de fejleszthető. Legfőképp azért érdemes foglalkoznunk vele, mert vezetőként elakadhatunk nélküle.

Akad olyan vezető, akinek mindössze érettségije van, mégis könnyedén elboldogul, és akad olyan, aki hiába magasan képzett, mégis egy ponton megakad, ha a csapat vezetéséről van szó. Egy jó vezetőnek nem kell feltétlenül szakmájában a legjobbnak lennie; az a fontos, hogy rendelkezzen a legfontosabb vezetői képességgel: az érzelmi intelligenciával. „Az érzelmi intelligencia [EQ, Emotional Quotient, az IQ-hoz hasonló elven megalkotott minősítési módszer] velünk született tulajdonság, ugyanakkor fejleszthető is” – mondja Kurdics Erika tréner, corporate coach.

A tapasztalatok azt mutatják, hogy azok a szervezetek, csapatok működnek eredményesebben, ahol az érzelmi intelligencia jelen van. Tehát nemcsak embernek, hanem szervezetnek, sőt közösségnek is van érzelmi intelligenciája. Minél magasabb EQ-val rendelkezik egy csapat és vezető, annál nagyobb eredményeket tudnak elérni, annál sikeresebbek.

Igaz, hogy a legtöbb cégnél a vezetőktől elsősorban a szakmai tudást várják el, ennek ellenére egyre több vezető érzi, hogy az érzelmi intelligenciának milyen fontos a szerepe a munkája során. Vizsgálatok is alátámasztják, mekkora a jelentősége a vezetői EQ-nak.

 


 

 

Az EQ az nem IQ!

Egy vezető nem attól igazán vezető, hogy kinevezték. Ez a szerepkör nemcsak jó fizetéssel, hanem óriási felelősséggel is jár. Valójában pedig a csapat dönti el, hogy a kinevezett vezetőt elfogadja-e, követi-e, avagy sem. Számtalan példa akad arra is, hogy a vezető ugyan jól megtervezi az adott projektet, de nem tudja mozgósítani, motiválni a munkatársakat. Szerencsére, ezek a hiányosságok az érzelmi intelligencia fejlesztésével áthidalhatóak.

S akkor jöhet a kérdés: hogyan fejleszthető az EQ? A válasz: az önismeret fejlesztésével kezdődik. Nagyon gyakori eset, hogy a vezető azt gondolja, jól, reálisan ismeri saját magát, holott nem egészen. Krízishelyzetben sokszor szembesül a hiányosságokkal.

Jó gyakorlat az EQ és az önismeret fejlesztéséhez, ha a vezető elkezdi figyelni magát a nap 24 órájában. Vizsgálja meg, hogyan viselkedik különböző szituációkban, például egy tárgyalás során, megbeszéléseken, konfliktushelyzetben. Kellően tud-e figyelni a munkatársai reakciójára, testbeszédére, helyesen értelmezi-e azokat? Képes-e felismerni az érzelmeket, tudja-e értelmezni az összképet? A krízishelyzet amúgy pedig a legjobb lehetőség új ismeretek szerzésére, új megoldási módok kipróbálására, tulajdonképpen a fejlődésre.

Egyre több vezető fordul coach-hoz az elakadások, kiégés vagy éppen életközépi krízis miatt. A legtöbb esetben az érzelmi intelligencia fejlesztése segít a nehéz helyzetben.

 

Az EQ-val rendelkező vezető eszköztára

– Önismeret, emberismeret: tisztában van saját és a munkatársai személyiségével.

– Önkontroll: felismeri az érzelmeit, kézben tartja és uralja azokat.

– Empátia: képesség az együttérzésre. Képesség, hogy megértse a másik helyzetét.

– Csapatban való együttműködés képessége.

– Közösséget építő képesség.

– Motivációs képesség.

– Változásra való nyitottság, fejlesztésre való készség.

– Személyre szabott kommunikáció: a különböző személyiségű munkatársakkal másképpen kommunikál, nem pedig általános sztenderdeket használ.

– Nyitottan, együttműködően kezeli a szervezeti változásokat.

– Jó konfliktuskezelő képesség helyett konfliktusmegoldó képességgel rendelkezik.

– Fejlesztő, objektív kritikai képességgel bír.

– Ismeri az aktív hallgatás, az én-üzenet és a jó kérdezés képességét.

– Szenvedélyes a munkája iránt.

– Hallgat a megérzéseire.

EQ az üzleti életben

Az EQ-hoz tartozik az is, ha a jó vezető tisztában van a csapattagok erősségeivel és gyengeségeivel is. Mindenkivel személyisége jellemzői szerint, személyre szabottan kommunikál.

A jó vezető az érzelmi intelligenciáját mindig a helyzetnek megfelelően használja. Uralkodik érzelmein, kézben tartja indulatait. Egyáltalán nem kell minden helyzetben kedvesnek maradnia. Éles szituációban néha éppen az segít, ha határozottan és egyértelműen megfogalmazza elvárásait.

Ha a vezető tisztában van vele, hogyan működik ő a krízishelyzetben, és azzal is, hogyan a többiek, akkor könnyebben tud hatni rájuk. A jó vezető ugyanis hatással van, befolyásol, nem pedig manipulál, kényszerít. Ehhez a képességhez is az önismeret útján lehet eljutni. Az önismeret az alapja annak, hogy a másik ember személyiségét is jól megismerje valaki.

Nemcsak a saját érzelmeit uralja a fejlett érzelmi intelligenciával rendelkező vezető, hanem a csapatban is felismeri, hogy milyen érzelmek működnek, foglalkozik vele, megelőzi vagy gyorsabban megoldja a konfliktust, esetleg mediálja (többoldalú kommunikációval csillapítja) azt.

A profi vezető maga választja ki a munkatársait. De ahhoz, hogy valóban a megfelelőket válassza ki, a szakmai szempontokon túl pontosan fel kell ismernie, hogy a leendő munkatársa motiválható-e, csapatjátékos-e, megbízható-e, együttműködő-e, hogyan viszonyul a változáshoz, kellően empatikus-e. Szintén az EQ-hoz tartozik az a képesség is, hogyan illeszti be a csapatba a vezető az új munkatársakat, de az is, hogyan kezeli a fiatal és az idősebb kollégákat.

Jó, ha tisztában vagyunk vele: olyan nincs, hogy nem hibázunk! Az követi el a hibát, aki nem vonja le a következtetéseket és nem tanul a kudarcból. De attól mindenkit óvnék, hogy a gyenge pontjait kezdje el fejlesztgetni. A gyengeségek esetében azt érdemes fejleszteni, ami a munka, az eredmény és a csapat szempontjából fontos – mondja Kurdics Erika.