Hosszú távon is lesz kereslet az alternatív programozóiskolák szolgáltatásaira és az általuk képzett fejlesztőkre – vélik a BEHAVIOUR magazinnak nyilatkozó iparági szereplők. A szakértők szerint ugyanakkor bármekkora is a hiány informatikusokból, a vállalkozások továbbra is megválogatják, kiket vesznek fel.
Hatékony megoldásnak tűntek az informatikai szektorban jelentkező munkaerőhiány enyhítésére az elmúlt években gombamód elszaporodó, rövidebb-hosszabb idejű programozóképzést kínáló vállalkozások, azonban a közelmúltban olyan beszámolók érkeztek, amelyek alapján nem teljesen felhőtlen a helyzet. A jelek szerint akadnak olyan bootcampek, melyek végzőseinek gondot okoz az elhelyezkedés, és vannak olyan cégek, melyek tartanak az ilyen iskolákból érkező fejlesztőktől, mivel úgy látják, nem megfelelő a képzettségük az általuk támasztott igényekhez.
Az általunk megkérdezett érintettek szerint a növekedés üteme kis mértékben lassult, de továbbra is hatalmas az érdeklődés a tanfolyamaik iránt, és a partnercégek körében is népszerű ez a képzési forma. A lapunknak nyilatkozó cégek hosszú távra terveznek ezen a piacon, ennek megfelelően komoly fejlesztési terveik is vannak.
Vállalják az auditálást
A 2014 óta működő Codecool már a 400. végzőst bocsátotta ki idén, ráadásul ez a szám csak a magyarországi képzésre vonatkozik, hiszen a cég már Lengyelországban és Romániában is aktív. Boda József, a vállalkozás társalapítója és vezetője lapunknak elmondta, hogy szeretnék tovább bővíteni a magyarországi kapacitásukat, ami főleg budapesti növekedést jelentene, vidéken ugyanis egyelőre még nehéz gazdaságosan működtetni egy ilyen képzést. Érdeklődők ugyan lennének a tanfolyamokra, azonban kevés lenne a munkáltató, akihez el tudnák helyezni őket. A Codecoolnál nagyon magas, 95 százalék azok aránya, akik a 12 hónapos elméleti, majd féléves gyakorlati képzés után el tudnak helyezkedni valamelyik partnerüknél.
A cégnél úgy látják, hogy többször éri az a kritika az iparágat, hogy azok az adatok, amelyeket a cégek kommunikálnak a végzett diákjaik elhelyezkedéséről, nem fedik a valóságot. Éppen ezért úgy döntöttek, hogy szeptember 1-jétől (elsőként Magyarországon) önként vállalják, hogy mutatóikat egy független piaci szereplő rendszeresen auditálja. „Eltérő hosszúságú és szakmai tartalmú gyorsított informatikai képzések vannak a piacon, és azt gondolom, nagyon nem mindegy, hogy nyolc hétig, négy hónapig, vagy adott esetben egy évig tart-e egy ilyen tanfolyam. Az oktatás minősége, mélysége és hossza meghatározza az egész sikerességét és azt, hogy valóban hosszú távú karrierlehetőséghez jut-e a hallgató a képzés elvégzése után. Mivel olyan jelentkezőket céloznak a tanfolyamok, akiknek nincs IT-tapasztalatuk, nekik laikusként nehéz megítélniük, mennyire járul hozzá az adott képzés a sikeres karrierhez. Egy független audit, sikerességi jelentés segíthet ebben a döntésben is. Egyébként ez egyáltalán nem előzmények nélküli, főleg a tengerentúlon vannak már példák hasonlóra. Elkezdtük az egyeztetéseket a szakmai szervezetekkel, felajánlva a segítségünket, de egyelőre nem találtunk olyat köztük, amelyik magára vállalná ezt a típusú auditot. Így vagy azt az utat követjük, hogy az alternatív oktatási intézményekkel összefogva saját minősítő rendszert hozunk létre, vagy a legegyszerűbb megoldást választjuk, és saját magunk, negyedévente kiadunk egy riportot a sikeresen elhelyezkedők arányáról” – vázolta a helyzetet Boda József.
Junior lendület
|
|---|
Nagyjából másfél évvel ezelőtt érkezett a GE Healthcare Magyarországhoz az első programozóiskolában végzett junior fejlesztő, és ma már több mint 15-en vannak a cégnél – tudtuk meg Ferik Attilától, a társaság senior szoftverfejlesztési igazgatójától. A vállalatnál azt az elvet követik, hogy a senior pozíciókba igyekeznek házon belül „kinevelni” az embereket, és elsősorban junior fejlesztői feladatokra hoznak a piacról munkatársakat. A cég is szervezett bootcamp jellegű képzéseket saját tananyaggal, két éven át komoly sikereket értek el ezzel a programmal. Ugyanakkor ki akarták próbálni azt is, hogy milyen különbséget jelent, ha más alternatív programozóképzésen végzett fejlesztőket hoznak a vállalathoz. Ferik Attila elmondta: úgy találták, hogy vannak olyan akadémiák, amelyek ugyanolyan vagy akár jobb eredményt is elértek, már csak azért is, mert hosszabb ideig tartott az oktatás. A programozóiskolákból a GE Healthcare-hez érkezett új munkatársak közül egy éven belül mindenki szintet tudott lépni, és összességében igen kedvező tapasztalatokat szereztek velük kapcsolatban. „Akadnak közöttük, akik olyan résztudással rendelkeznek, ami egy junior fejlesztő szintjéhez képest nagyon erős. Arra is van példa, hogy ők segítik a csapat többi részét az új tudás elsajátításában, például speciális front-end technológiák esetében, de úgy látom, hogy a teszt automatizációban is nagyon jó szintet tudnak adni a bootcampek” – számolt be a tapasztalatokról a szakember. |
Negatív hangok
A szakember jelezte azt is, hogy a most meghirdetett, hétvégi képzésük is azt a célt szolgálja, hogy minél több embert be tudjanak vonni az oktatásba, így azok is részt vehetnek a programban, akik nem engedhetik meg maguknak a nappali jellegű oktatást. Fontos különbség azonban, hogy míg a nappali képzésnél állásgaranciát nyújtanak, addig a hétvégén tartott kurzus esetében ezt nem kínálják – igaz, menet közben megvan a lehetőségük a hallgatóknak arra, hogy átmenjenek a nappali oktatásba.
Boda József szerint az elmúlt egy évben nem nőtt a programozóképzést nyújtó piaci szereplők száma. „Vállalati oldalon megvan a felvevőkészség a náluk végzett hallgatókra, de olyat is hallunk a piacon, hogy a cégek úgy érzik, megégették magukat, mert nem minden végzett hallgatótól kapták meg azt, amire számítottak. Éppen ezért érdemes körültekintőnek lenniük a vállalatoknak, alaposan tájékozódniuk, mielőtt döntenek arról, hogy melyik képzési intézménnyel kezdenek együttműködni. Az elvárások kapcsán is célszerű tisztázni, hogy nyilván nem négy-öt éves egyetemi képzésről van szó, más a mi rendszerünk alaplogikája, sokkal inkább gyakorlatorientált, kevésbé elméleti a tanfolyam. Viszont pont az előbbiek miatt érezzük és látjuk azt, hogy kell a 12 hónapos képzés, hogy az egész programozás koncepcióját értse meg a diák, és amikor elhelyezkedik egy cégnél, az első perctől kezdve hatékonyan tudjon hozzájárulni a termék- vagy szolgáltatásfejlesztéshez” – tette hozzá a vezető.
Nem vesznek vissza az elvárásokból
A konszolidáció jelei figyelhetők meg a hazai programozóképzésben, a nagy felfutást követően az elmúlt egy évben többen kiszálltak ebből és napjainkra már csak három-négy vállalkozás foglalkozik komolyabban ezzel a területtel – számolt be a tapasztalatokról Filep Szabolcs, a PROGmasters vezetője. A szakember szerint ugyanakkor szó sincs arról, hogy csökkenne az igény a jelentkezők vagy akár a partnercégek oldaláról, vagyis a piac egyáltalán nem zsugorodik, talán a bővülés üteme lett valamivel lassabb.
Véleménye szerint reálisak azok a becslések, melyek szerint mintegy 20 ezer szakemberre lenne igény az informatikai piacon Magyarországon, hiszen nem csupán szoftverfejlesztőkről van szó, hanem a teljes palettáról, vagyis a rendszergazdáktól kezdve a hálózatüzemeltetőkön át a távközlési szakemberekig vennének fel új munkatársakat a vállalkozások. De fontos tisztában lenni azzal is, hogy a programozókat kereső cégek igényei, elvárásai a jelentős munkaerőhiány ellenére egyáltalán nem csökkentek, és csak olyan embereket vesznek fel, akik megfelelő felkészültséggel rendelkeznek, és bebizonyították, hogy tudnak és akarnak is fejlődni.
A PROGmasters nappali rendszerű, öt hónapos, 800 órás képzéseket kínál a felvett hallgatók számára, akik igen komoly előzetes szűrésen esnek át. Az iskola ugyanis elvár bizonyos szintű programozói tudást a hallgatóitól már a kezdéskor, a Java programnyelv alapjaival tisztában kell lenniük. Emellett természetesen alaposan megvizsgálják a hozzájuk jelentkezők soft skilljeit is, elsősorban azt, hogy megvan-e az illetőben az elkötelezettség, hogy hosszabb távon ezen a pályán dolgozzon, illetve képes-e hatékonyan csapatban dolgozni.
Az elmúlt három évben mintegy 150-en végeztek náluk, 98 százalékukat a cég partnereinél sikerült elhelyezni. Ez a magas sikerráta egyrészt a felvételi követelményekből, másrészt abból adódik, hogy a partnerektől és az elhelyezkedett hallgatóktól érkező visszajelzések alapján folyamatos a képzés finomhangolása. Így például az ügyfelek jelzései alapján került be a tananyagba (a React keretrendszer helyett) az Angular, vált hangsúlyosabbá az SQL adatbázis-kezelés, illetve foglalkoztak többet az algoritmus elmélettel, amit a jelentkezők gondolkodásmódjának felmérésére előszeretettel tesztelnek a társaságok a felvételi interjúk során. A partnercégek érdeklődését jól mutatja, hogy az idén júniusban végzett 18 fős csoport házi állásbörzéjén összesen 20 vállalat képviseltette magát, és júliusra valamennyi végzősüknek aláírt munkaszerződése volt.
Biztos pálya
Bár a programozóképzést nyújtó komolyabb vállalkozások száma csökkent az elmúlt időszakban, még mindig akadnak esti oktatással próbálkozón iskolák. Filep Szabolcs szerint ez csak akkor működhet, ha az ilyen képzésen résztvevők otthon, napközben is sokat tudnak foglalkozni a tananyaggal, megvan az ehhez szükséges motivációjuk és idejük egyaránt. A tapasztalatok szerint azonban gyakran előfordul, hogy ezek hiányában nem szereznek piacképes tudást az ilyen tanfolyamot választók, viszont az erre szánt pénzt már elköltötték, így az elhelyezkedési lehetőséget jelentős mértékben növelő iskolák őket elveszítik.
A szakember biztos abban, hogy aki most szerez programozói vagy bármilyen informatikai szaktudást, az hosszú távon biztosíthatja a jövőjét. Számos iparágban még csak most kezdik felismerni, hogy mekkora hozzájárulást jelenthet az IT, így például az agráriumban vagy az ingatlanpiacon is komoly felfutásnak lehetünk tanúi. Filep Szabolcséknál is a további fejlődés szerepel a tervekben, a cég rövidtávon Magyarországon bővítené a képzési helyszínek és a hallgatók számát, vidéken is beindítanák az oktatást. Később pedig kilépnének az európai porondra is, több országban is felmérik a piacot, hogy megállapítsák, hol érdemes hasonló modellben elindítani a képzési programjukat. „Az érdeklődés hatalmas, nemcsak vidékről, hanem a határon túlról is. Fontosnak tartjuk, hogy a határon túli magyarságnak is segítsünk, hogy el tudják végezni ezt a képzést, akár a szállás vonatkozásában, akár a tandíjfizetés halasztásával” – fűzte hozzá Filep Szabolcs.
Folyamatos fejlődés
A programozóiskolából érkezők esetében ugyanolyan felvételi eljárás van, mint a piacról vagy az egyetemről jelentkezőknél, vagyis egy szakmai, illetve egy vezetői interjún is át kell esniük a jelölteknek a cégeknél. A szakmai tudás mellett értékelik azt is, hogyan tudnának beilleszkedni egy csapatba, mennyire tudnak, akarnak csapatban dolgozni, illetve nyitottak-e a további fejlődésre. „Azt látom, hogy a bootcampekből érkezők nagyon elkötelezettek, motiváltak és igényük van a folyamatos tanulásra. Ha bármilyen lehetőség van a fejlődésre cégen belül, az elsők között jelentkeznek” – mondta Ferik Attila, a GE Healthcare senior szoftverfejlesztési igazgatója.
A társaságnál egyébként kiemelt figyelmet fordítanak a munkatársak folyamatos fejlődésére, fejlesztésére, mind a hard, mind a soft skillek területén. Az alternatív programozóképzés után a céghez érkező munkatársak beilleszkedése a tapasztalatok szerint zökkenőmentes – igaz, ezt azzal is támogatják, hogy minden junior kolléga kap egy mentort, aki olyan praktikus dolgokban nyújt segítséget az újoncoknak, mint például a belépőkártya elintézése vagy a fejlesztői környezet telepítése, és természetesen a szakmai fejlődést is támogatja, hogy az új dolgozó a lehető leggyorsabban megismerje a technológiákat, a belső fejlesztési folyamatokat.
„Odafigyelünk arra is, hogy a kollégák kompenzációja megfelelő legyen, legyen szó akár a bónuszról, a cafetéria rendszerről, vagy egyéb juttatásokról, mint például a különböző biztosítások támogatása. Emellett bár egy nemzetközi céghez tartozunk, olyan projektportfóliónk van, amit mi kezelünk, ez pedig azzal jár, hogy elég nagy az önállósága a magyar részlegnek, ami lehetőséget nyújt arra, hogy jobban kiteljesedjenek a munkatársaink” – jelezte Ferik Attila.
A szakember tapasztalatai szerint a programozóiskolák nagyon nyitottak a visszajelzésekre, és gyorsan beépítik a piaci igényeket a tananyagba. Ez persze az oktatást nyújtó vállalkozások érdeke is, hiszen akkor tudják elhelyezni a hallgatóikat, ha piacképes tudást kínálnak nekik. A GE Healthcare-nél is folyamatosan keresik az új tehetségeket, most is harmincnál több nyitott pozíciójuk van. Ferik Attila úgy látja, hogy jóval nehezebb megtalálni a megfelelő kollégákat, mint akár két évvel ezelőtt volt, de korántsem lehetetlen, és hosszú távon számolnak a programozóiskolák által kínált lehetőségekkel is.
