Top 5

06_1_balabit_nagy_580px.jpg
Forrás: ITB
top.sztorik

Forró január a távközlési szektorban

A Balabit eladása és a távközlési szektorból érkező hírek határozták meg a januárt a magyar ICT-piacon. Több új központnak is örülhettünk, újfajta informatikusképzést is bejelentettek, a MOL pedig a kerékpárok után az autóknál is elindította a megosztáson alapuló szolgáltatást.


#1
Szintet lépett a Balabit-sztori Nem hozták ugyan nyilvánosságra, hogy mennyiért vette meg az amerikai Quest szoftvercég leányvállalata, a One Identity a Balabitet, azonban egyes becslések szerint 100 millió dollár körüli is lehetett a vételár, vagyis a legnagyobb értékű tranzakciók között lehet a sikeres magyar exitek sorában. Györkő Zoltán, a Balabit ügyvezetője az ügylet kapcsán úgy fogalmazott: „Nem eladtuk a vállalatot, hanem értéket teremtettünk befektetőink, kollégáink és a tulajdonosok számára.” A cég a jövőben az amerikai, identitásmenedzsmenttel foglalkozó, 600 fős One Identity tagjaként folytatja tovább működését. A vállalat a 3500 főt foglalkoztató Quest Software része, azonban a tervek szerint a két társaságot a tulajdonosaik szétválasztják majd, ez a folyamat még most is tart. A Balabit 20 évvel ezelőtt kezdte el működését egy logelemző megoldásra alapozva, majd organikusan fejlődött a vállalat 2014-ig, amikor is 8 millió dolláros befektetést kaptak és globális terjeszkedésbe kezdtek, létrehozva amerikai érdekeltségüket is. A cég már a második körös tőkebevonásra készült, amikor megkapták a One Identity felvásárlási javaslatát.


#2 Megismerhetik a digitális gyártástechnológiákat A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen megnyitották januárban az Ipar 4.0 Technológiai Központot. Az Ipar 4.0 mintagyárak program keretében eddig kiválasztott öt mintagyárban az érdeklődő kis- és középvállalkozások működés közben tekinthetik és ismerhetik meg a modern eszközöket és módszereket, hogy utána saját cégeiknél is alkalmazzák azokat. A BME-n megnyitott központba már regisztrálhatnak az érdeklődő KKV-k a digitális gyártástechnológiák megtekintésére, a látogatások pedig áprilistól kezdődnek. „Magyarország digitális átalakulásához elengedhetetlen a feldolgozóiparban és gyártásban tevékenykedő kis- és középvállalkozások fejlesztése, hogy azok minél jobban kihasználhassák az Ipar 4.0 adta lehetőségeket” – mondta Lepsényi István gazdaságfejlesztésért és szabályozásért felelős államtitkár a BME I épületében tartott ünnepélyes megnyitón. Vityi Péter, az IVSZ alelnökének reményei szerint legalább ezer KKV számára sikerül demonstrációt tartani; közülük 350-nek tudnak egyszerűsített fejlesztési tervet készíteni, 50 esetében pedig ezt a fejlesztési tervet konkrét és részletes beruházási tervvé tudják átfordítani.


#3 Újítások az informatikusképzésben Reagál a felsőoktatás a változó piaci igényekre: szeptemberben két egyetemen is új IT-képzés indul. Az üzemmérnök-informatikus (BProf) szakon alapjaitól gondolták újra az informatikusképzést; a változtatás célja, hogy a hallgatók három év alatt gyakorlatias és piacképes tudásra tegyenek szert, így jó esélyekkel helyezkedhetnek el kiemelkedő fizetés mellett. Az új szakra január 30-tól február 15-ig, kizárólag elektronikusan lehet jelentkezni a felvi.hu-n. Az üzemmérnök-informatikus szakkal felsőfokú alapképzéses végzettséget lehet szerezni a BSc alapképzési szakokhoz hasonlóan. A jelentkezés feltétele az érettségi, és minimum 280 pont szükséges a felvételhez. Az új BProf képzés tanterve más, például gazdaságinformatikus, mérnökinformatikus és programtervező informatikus BSc szakokhoz képest sokkal inkább a gyakorlatra helyezi a hangsúlyt. Jóval kevesebb lesz az elméleti tárgyak (matematika, fizika, elméleti szakmai ismeretek) aránya, ellenben több gyakorlati óra, projektmunka és szakmai gyakorlat lesz a tervek szerint, hogy a végzettek minél hamarabb és minél piacképesebb tudással helyezkedhessenek el. Az üzemmérnök-informatikus (BProf) képzés korábban nem szerepelt a felsőoktatási palettán, beindítását tavaly kezdeményezte a magyar felsőoktatási intézmények konzorciuma és az IVSZ. A Magyar Akkreditációs Bizottság 2018. január 12-i ülésén hagyta jóvá az új képzés indítását két egyetemen, a Budapesti Műszaki Egyetemen (BME) és a Pannon Egyetemen.


#4 Tombol a blokklánc-láz Január végén nyitották meg a Budapesten működő Blockchain Competence Centert, amelynek létrehozói azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy Magyarországot a blokklánc technológia régiós központjává tegyék. Benedek Péter, a központ ügyvezető igazgatója az eseményen tartott beszédében hangsúlyozta, hogy a blokklánc sokkal több, mint egy divatos kifejezés, és a technológia lényegében az adatok hitelesítésének egy új, elosztott rendszere. Ez pedig lehetővé teszi, hogy az egyes nyilvántartások, pénzügyi és egyéb szolgáltatások, vagy akár egy állam országgyűlési vagy önkormányzati választásai, népszavazásai egyszerűsített, olcsóbb, megmásíthatatlan és a visszaélések lehetőségét teljesen kizáró digitális megoldással valósuljanak meg. A RowanHill Global és az InterTicket közös leányvállalataként létrehozott központ megnyitóján az is kiderült, hogy a magyar kormány a Digitális Jólét Program keretében stratégiai fejlesztési területként határozta meg a blokkláncot és a fintechet. A blokklánc technológiában rejlő lehetőségekre hívja fel a figyelmet az első országos, sőt a teljes Kárpát-medencei régióra meghirdetett Block Knights Contest 2018. Az esemény persze arra is jó, hogy teret adjon a legújabb jövőbe mutató ötleteknek, megközelítéseknek, megoldásoknak – hangsúlyozta a megmérettetés kapcsán Czeglédi Tamás ötletgazda, a Blockchaineum egyik alapítója. A januárban bejelentett versenyt a Corvinus Fintech Centerrel közösen, valamint a BME és az ELTE közreműködésével rendezik meg idén tavasszal.


#5 Újabb lökés a hálózatfejlesztésnek Január elején érkezett a hír, hogy a kormány nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a magyarországi távközlési szolgáltatók nagy sebességű mobil hírközlési (4G, 4G+, 5G) hálózatfejlesztési beruházásait. A döntés komoly szabályozási előnyt jelent a fejlesztésekhez, amivel hazánk erősíteni tudja a mobilinternet infrastruktúra fejlettsége területén eddig elért kedvező pozícióját. Az elmúlt két évben Magyarország a vezetékes internethálózat színvonala alapján az Európai Unió országainak legfejlettebb első harmadába került, míg a mobil adatátviteli, azaz mobilinternet hálózatunk fejlettsége tekintetében a világ első öt országa között vagyunk. A fejlesztések támogatása az adminisztrációs terhek csökkentésével is annak fényében teljes mértékben érthető, hogy a Digitális Jólét Programban (DJP) megfogalmazott stratégia és célkitűzések megvalósításának alapfeltétele a megfelelő színvonalú digitális infrastruktúra kiépítése. Ez nélkülözhetetlen mind a digitális gazdaság, mind a polgárok és a vállalkozások digitális kompetenciáinak fejlesztéséhez, mind pedig az állami digitális szolgáltatások elterjedéséhez.


#6 Központban a biztonság A reagálásra épülő biztonsági modellről át kell állni egy, a felderítésen és a korszerű szolgáltatásokon alapuló konstrukcióra a cégeknek – vallják a Deloitte szakértői. A társaság annak érdekében, hogy támogassa ezt a folyamatot Cyber Intelligence Centre (CIC) néven kiberbiztonsági központot hozott létre Budapesten. A közép-európai régiót kiszolgáló budapesti CIC több mint 20 hasonló központból álló globális hálózathoz csatlakozik, amely Európa, a Közel-Kelet, Afrika, valamint az ázsiai és a csendes-óceáni régió kiemelt helyszínein működve kínál korszerű védelmi szolgáltatásokat. A CIC segítséget nyújt a helyi és regionális cégeknek abban, hogy megvédjék a kritikus eszközeiket a már ismert és a még ismeretlen típusú fenyegetésekkel szemben. A Deloitte EMEA-térségre kiterjedő kiberbiztonsági hálózata 1200 szakértőből áll.


#7 Menni vagy maradni? Rendkívül izgalmas hírek érkeztek január végén a Telenorról, először egy bolgár hírügynökség számolt be arról, hogy a norvég központú mobilszolgáltató kivonulhat több közép-keleti-európai piacról, köztük a magyarról is. A hírt először ugyan nem kommentálták a cég részéről, azonban pár nappal később már megerősítették, hogy valóban kaptak megkeresést az említett érdekeltségekre, és a részvényesi érték növelését szem előtt tartva megkezdték az ajánlat értékelését. Az ügylet a magyarországi, a szerb, a bolgár és a montenegrói szolgáltatásokat foglalja magában, amelyek a múlt évben mintegy 9 százalékkal részesedtek a vállalatcsoport teljes bevételéből, míg az EBITDA eredmény 8 százaléka érkezett ezekről a piacokról. A Telenornak Magyarországon mintegy 3,5 millió egyéni és vállalati előfizetője van és 1000 munkavállalót foglalkoztatnak. Az anyavállalathoz beérkezett érdeklődés a hivatalos tájékoztatás szerint semmilyen kötelezettséggel nem jár, és nem befolyásolja az érintett országokban a szolgáltatásokat.


#8 Felpattantak a startup-expresszre Január elején mutatta be a nyilvánosságnak Start it @K&H elnevezésű programját a K&H Bank, ezzel újabb pénzintézet szállt be a startupokat támogató inkubációs és akcelerációs kezdeményezéseket indító vállalkozások sorába. Az inkubátorprogram keretében az ingyenes vállalkozói infrastruktúra mellett folyamatos képzést, dedikált iparági mentorokat és nemzetközi kapcsolatrendszert kínálnak a startupok igényeihez igazodva, velük együtt gondolkodva. Németh Balázs, a pénzintézet változáskezelés divíziójának vezetője az új program kapcsán kiemelte, hogy az elmúlt évtizedekben több százezer cég fejlődésében szerzett tapasztalatok alapján elmondható: értik a vállalkozások igényeit. Ezt a tudást felhasználva olyan szakmai hátteret, segítséget tudnak nyújtani a startupok számára, ami a legkritikusabb pillanatban a legnagyobbat lendítheti rajtuk. A kezdeményezésre február 10-ig jelentkezhetnek az érdeklődő innovatív vállalkozások, iparági korlátozás nélkül. Olyan, még az ötletfázisban lévő induló cégeket keresnek, ahol az elképzelés, a csapat és az elkötelezettség is megvan a robbanásszerű fejlődéshez.


#9 Új frontot nyitottak Kétszáz benzines és 100 elektromos járműből álló flottával indult el a MOL Limo autómegosztó szolgáltatás január végén. A megoldás 60 négyzetkilométeren a főváros 10 kerületére – a belváros mellett a forgalmasabb külső kerületekre – terjed ki. Az autók parkolásáért a felhasználóknak nem kell fizetniük. A 300 automata váltós járművel induló flotta 2020-ra a duplájára nő és a főváros egész területén igénybe lehet majd venni, a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőteret már jövőre elérheti. A tervek szerint néhány éven belül kivezetik a MOL Limóból a benzines autókat. Az elektromos járműveket – az infrastruktúrafejlesztésnek köszönhetően – a MOL állomásain gyorsan és kényelmesen föl lehet majd tölteni. A vállalat emellett az egész régióban fejleszti a hálózatot, három éven belül a Fekete-tengerig és az Adriáig 252 új töltőállomással biztosítja az átjárhatóságot az elektromos járművek számára. A car sharing rendszerben Európában csaknem 5,8 millió felhasználó 68 ezer ilyen autót használ, ami a világ összes megosztott járművének körülbelül a fele. A tapasztalatok szerint minden megosztott használatú jármű 5-10 magántulajdonút vált ki, ami csökkentheti a forgalmat és a parkolási területet, ezzel több területet hagy meg a városok lakóinak és hozzájárul a légszennyezés mérsékléséhez.


#10 Robottal nyitottak Egy mindössze 58 centiméteres humanoid robot ellopta a show-t január 24-én az Accenture regionális és hazai képviselői elől, amikor bemutatták a társaság új, budapesti Advanced Technology Center nevű részlegét. A kisméretű gépember egyelőre még idegenül csengő hangon köszöntötte a résztvevőket és többször beleszólt az esemény menetébe, igaz, az is jól látszott, hogy néhány alkalommal ezekkel a megszólalásokkal még a házigazdákat is meglepte, arról nem is beszélve, hogy nem mindig volt megfelelő a szituáció ahhoz, amit mondott. De ne legyünk telhetetlenek, nemcsak itthon, de világszinten is egyelőre főleg a nagy technológiai kiállítások, sajtótájékoztatók látogatóinak kiváltsága, hogy működő humanoid robottal találkozhassanak, és bár még nem igazán ütős a mesterséges intelligencia integráció NAO esetében, pár éven belül nyilván óriási változás lesz ezen a területen is. Magáról az eseményről pedig annyit érdemes megemlíteni, hogy az Accenture a világ egyik meghatározó üzleti és informatikai szolgáltatójaként hozta létre az Advanced Technology Center hálózatot, amelynek globálisan mintegy 50 tagja van, ezek közül az egyik a budapesti. A központban a jövőt megalapozó technológiákkal foglalkoznak, mint az IoT, a big data, illetve a mesterséges intelligencia alkalmazása, és ezeket igyekeznek az ügyfeleik által is alkalmazható megoldásokká formálni.