Highway

42_1.jpg
Forrás: ITB
Új COCOM-lista születik?

Összeköt és szétválaszt a digitalizáció

A digitális technológiáknak fontos szerep jut abban a közdelemben, ami a következő években várható a liberális demokrácia talaján álló nyugati világ és az autokratikus berendezkedésű rendszerek között

A nyugati szabályrendszeren alapuló világrend már nem számít az egész világon igaznak és követendőnek, a liberális demokrácia elvesztette legitimációja egy részét. Számos ország számára Kína fontosabb, az általa képviselt autokratikus berendezkedés pedig vonzóbb, mint az Egyesült Államok vagy az Európai Unió – mondta a MENTA konferencián tartott beszédében Orbán Krisztián, az Oriens alapítója és vezérigazgatója. A következő 5-10 év világpolitikai és világgazdasági eseményeit ennek a két tábornak a küzdelme fogja meghatározni, és ebben a digitális technológiáknak kiemelt szerep jut.

 

Digitalizáció a politika szolgálatában

A digitális technológiák jelentőségét több minden indokolja. Először is a katonai felhasználási lehetőségek miatt. A különféle fegyverrendszerek hatékonyságában nagyságrendi különbségek vannak attól függően, hogy megfelelő technológiai koordináció mellett használják-e őket vagy sem. Azt pedig senki nem vitatja, hogy továbbra is az Egyesült Államoké a világ messze legmodernebb és leghatékonyabb hadserege.

Külön kategóriát jelentenek a kiberfegyverek – mondta el kérdésünkre előadása után Orbán Krisztián. A korábbi tömegpusztító fegyverekkel szemben ezeknek az a jellegzetessége, hogy nagyon precízen, nagyon célzottan lehet alkalmazni őket. A különféle támadási módok és célpontok a konfliktusok sokkal finomabb eszkalációját teszik lehetővé. A rugalmasabb játéktérnek ugyanakkor veszélyei is vannak: a politikus könnyebben megnyomja a képzeletbeli piros gombot, ha úgy ítéli meg, a kibertámadásba nem hal bele senki, és a támadás kiindulási pontját is el lehet rejteni, le lehet tagadni az érintettséget.

Fokozódó nyomás

Nem a Huawei az egyetlen kínai gazdasági szereplő, amelyre biztonsági megfontolásokból fokozódó nyomást helyez az Egyesült Államok. Szeptember közepén két szenátor kérte az amerikai távközlési hatóság, az FCC elnökét és a biztonsági szolgálatokat, hogy vizsgálják felül az egyaránt állami tulajdonú China Telecomnak és a China Unicomnak még a 2000-es évek elején adott összekapcsolási (interconnection) engedélyeket, amelyek birtokában nagyvállalatoknak kínálhattak szolgáltatásokat. Néhány hónappal ezelőtt az FCC már megtagadott egy hasonló engedélyt egy harmadik kínai szolgáltatótól, a China Mobile-tól. A szenátorok szerint a két kínai vállalat képes lehet arra, hogy a hálózataikon áthaladó forgalmat átirányítsák Kínába.

A leginkább szorongatott helyzetben lévő Huawei pedig már arra is hajlandó lenne, hogy egy külső, Ázsián kívüli cégnek hozzáférést adjon 5G technológiáihoz. A The Economistnak adott interjúban a vállalat alapítója és vezérigazgatója, Ren Csen-fej elmondta: vevő hozzáférhetne a Huawei 5G-vel kapcsolatos szabadalmaihoz, licenceihez, a forráskódokhoz és tervekhez, majd ezután mindkét fél szabadon alakíthatná a forráskódot saját termékeiben. Az nem derült ki az interjúból, hogy egy már meglévő vállalatnak, vagy egy új entitásnak adnák-e el a jogokat. Egyelőre azt sem lehet biztosan tudni, hogy a Huawei hamarosan boltokba kerülő Mate 30 csúcskészülékeiben lesznek-e teljes Android- és Google-alkalmazások.

 

Hasonlóképpen egyre nagyobb szerep jut a digitális megoldásoknak a társadalmi kontrollban, a belső rend fenntartásában. „Azt mindenki tudja, hogy Kínában ez már milyen szinten integráns része a rezsim önfenntartási mechanizmusának, de jó esély van arra, hogy a nyugati országokban is a jelenleginél szorosabb kontroll fog megvalósulni” – jósolta Orbán Krisztián. Ehhez igazából nem is kellene mást tenni, mint a már amúgy is mindenütt jelen lévő köztéri kamerák képeit egyetlen rendszerben összegyűjteni és elemezni.

Harmadrészt az ipari és politikai kémkedésben juthatnak szerephez a digitális megoldások, és lehetnek eszközei a másik ország, rendszer belső rendjének aláásásának.

 

Kettéosztott technológiai világ

A digitális technológiák háborús tereppé válása az infokommunikációs iparágra is messzemenő hatást fog gyakorolni, folytatta gondolatmenetét Orbán Krisztián. Véleménye szerint a technológia két világra, egy USA-központúra és egy Kína-központúra fog szakadni. „Egyáltalán nem triviális, hogy a két világban használatos sztenderdek beszélni tudnak majd egymással, sőt komoly érdekek fognak amellett szólni, hogy ne beszélgessenek egymással. Ezzel párhuzamosan a technológiai termékek kereskedelme a két világ között az alapvető, nagyon alacsony hozzáadott értékű termékekre fog korlátozódni” – tette hozzá az Oriens vezetője.

A szembenállás következményeként erős falak fognak épülni, hogy a technológia ne szivároghasson át az egyik oldalról a másikra. A Huawei és a ZTE elleni amerikai fellépés már ebbe a trendbe illeszkedik, és a jövőben ez csak erősödni fog. Akár még két évvel ezelőtt is elképzelhetetlennek lettek volna ezek a dolgok – ma pedig már az Egyesült Államokban minden, államilag finanszírozott kutatási programban részt vevő, kínai állampolgárságú kutatót ellenőrzésnek vetnek alá. Sok esetben arra derült fény, hogy ezek az emberek párhuzamosan kínai állami megrendeléseken is dolgoztak. Ilyesmit a jövőben aligha fognak megengedni.

Orbán Krisztián, Oriens
Orbán Krisztián, Oriens
 

Előtérben a politikai szempontok

Minden bizonnyal lesz új COCOM-lista, de ezt már nemcsak hardverekre és szoftverekre fogják alkalmazni, hanem kutatókra, üzletemberekre is. Aki túl sokat jár át a másik táborba, automatikusan gyanús lesz. „Ez persze megint csak vissza fogja hozni a nyugati világ hidegháborús dilemmáját, a szabadság kontra biztonság kérdését. Hogyan tudom megőrizni az alapértéknek tekintett nyitottságot, hogy közben megmaradjon a biztonságom is? Ezekkel a kérdésekkel nem szívesen nézünk szembe, és még valószínűleg sok rossz döntést fogunk hozni” – vélte Orbán Krisztián.

Bármennyire is összefonódtak a techvilág különböző szereplői, az említett COCOM-lista és a technológiai szálak elvágása nem túl nagy fájdalmak árán megvalósítható lenne, részletezte tudósítónknak a kérdést az előadó. Mint mondta, igen sajátságos időszak volt, amikor nagyjából 1990 és 2010 között az üzleti szempontok felülírták a politikai és nemzetbiztonsági szempontokat. A jövőben visszatérünk a régi normához: előtérbe kerülnek a politikai szempontok, az üzlet pedig kénytelen lesz ehhez alkalmazkodni.

A jövőben a digitalizáció egyszerre fogja összekötni és szétválasztani a szereplőket. Összeköti az egy táboron belül lévőket, a két tábort viszont szétválasztja egymástól. Az Egyesült Államok (és a vele szövetséges nyugati világ) annyiban jobb helyzetben van, hogy a high-tech technológiák terén egyedül rendelkezik a teljes spektrummal; különösen a chipgyártásban látható nagy különbség. „A digitalizáció mindazonáltal nem kirobbantója, legfeljebb katalizátora a nagy világpolitikai változásoknak. Ha más lenne a világpolitikai alapállás, a digitalizáció is más szerepet játszana” – tette hozzá Orbán Krisztián.