Business

24_Lynda.com.jpg
Forrás: ITB
Infoparlament 2017

Új szakaszába lép a DJP

A korábbiaknál kevésbé szerteágazó programmal, de nem kevésbé fajsúlyos témákat középpontba állítva zajlott az idei Infoparlament. A fókusz ezúttal a digitális és fizikai biztonságon volt, de az egyéb témák között előkerült a Digitális Jólét Program folytatása és az 5G hazai szerepe is.

Deutsch Tamás, DJP
Deutsch Tamás, DJP
Digitális biztonság nélkül nincs fizikai biztonság sem – hangsúlyozta az egyik kerekasztal-beszélgetésen Deutsch Tamás, a Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos, egyúttal arra is magyarázatot adva, hogy egy (elvileg) az infokommunikációs szektor fejleményeivel foglalkozó eseményen hogyan kerül szóba a terrorizmus vagy a tömegrendezvények védelme.

Már csak azért is foglalkozni kell ezzel a kérdéssel, mert egyre égetőbbé válik – mondta köszöntőjében Soltész Attila, az idén 10. születésnapját ünneplő Informatika a Társadalomért Egyesület elnöke. A szakemberek sokáig csak az infokommunikáció, az információs társadalom előnyeit emelték ki, a hátrányokról, a veszélyekről inkább hallgattak, nehogy elriasszák a digitális szakadék túloldalán élőket a csatlakozás szándékától. „Ma már ezt a luxust nem engedhetjük meg magunknak. Nem az ördögöt akarjuk a falra festeni, hanem arra keressük a válaszokat, hogy miként lehet kényelmesen, komfortosan és biztonságban élni a 21. században. Az információs társadalom térnyerése már nem kérdés, így viszont azzal is komolyan foglalkozni kell, hogy hogyan lesz biztonságos ez a társadalom” – fogalmazott Soltész Attila. Különösen időszerűvé teszi a problémát, hogy az utóbbi időben elkövetett, fizikai erőszakkal járó terrorcselekmények mögött is informatikai eszközöket és rendszereket használó szervezőmunka bújik meg.

 

Új egyensúlyt keresve

Soltész Attila, Infotér
Soltész Attila, Infotér
A biztonság a DJP-ben is hangsúlyos szerepet kap, mondta előadásában Deutsch Tamás. „Nemcsak azt akarjuk elérni vele, hogy mindenki a digitalizáció nyertesévé válhasson, hanem azt is, hogy úgy váljon nyertessé, hogy közben minden feltétel adott a biztonságos internethasználathoz” – kötötte össze a két témát a miniszterelnöki biztos.

Ami a biztonságos kibertér megteremtését célzó lépéseket illeti, a miniszterelnöki biztos kiemelte az oktatási feladatokat: a kiberbiztonság jelenjen meg kellő hangsúllyal a képzés és az oktatás minden szintjén és területén, beleértve a közszférát is. Mint mondta, egy nemrég elvégzett vizsgálat szerint a magyar kormánytisztviselők 80 százaléka munkaidő után nem kapcsolja ki a számítógépét, valósággal invitálva a hackereket a kormányzati rendszerekbe. Mindezeken túl konkrét lépéseket terveznek a közigazgatási szervek, illetve a kis- és középvállalati kör kibervédelmi kapacitásainak bővítésére, illetve kiemelten kívánják támogatni a hazai ICT-szektor kiberbiztonsági innovációit is.

A tömegrendezvények biztonságáról tartott kerekasztal-beszélgetésen ezt még három dologgal egészítette ki Deutsch Tamás. Egyrészt, Magyarországon a digitális fejlesztéseket úgy kell végrehajtani, hogy azokban a biztonsági szempontok meghatározóak legyenek – ezek a szempontok a stratégiáktól kezdve az egyes feladatok konkrét végrehajtásáig minden szinten megjelennek. Példaként a most folyó hálózatfejlesztési munkálatokat hozta fel, ahol az állami szereplőket kiszolgáló Nemzeti Távközlési Gerinc és a lakossági célú távközlési hálózatok fizikailag is el lettek választva. Másrészt kiemelte, hogy erős, hatékonyan működő – de az állampolgári jogok érvényesülését mindenkor garantáló – állami intézmények nélkül sem képzelhető el a fizikai biztonság. Végül pedig Deutsch Tamás azt is fontosnak tartja, hogy ideológiai felhangoktól mentes, higgadt eszmecserék után kialakuljon egy új szabályozási egyensúly az internet és az internetes adatforgalom ellenőrzése, illetve a személyes szabadság, a magánélet védelme között.

Együtt az 5G-ért

Június 19-én 46 szervezet részvételével hivatalosan is megalakult a magyarországi 5G Koalíció (5GK). Az aláírók között szerepelnek a legnagyobb hazai távközlési szolgáltatók (Magyar Telekom, Invitel, Telenor, Vodafone); a mobilhálózati infrastruktúrát fejlesztő nagy gyártók (Ericsson, Huawei, Nokia Networks); az infokommunikációs ipar egyéb szereplői (Microsoft); szakmai és érdekképviseleti szervezetek (NHIT, MKOK, IVSZ); tudományos és felsőoktatási intézmények (MTA SZTAKI, BME, ELTE, Szegedi Tudományegyetem); és nem utolsósorban a kormányzat képviselői. A koalíció egyik legfőbb célja a magyarországi 5G stratégia kidolgozása, és az innovációt támogató szabályozói háttér létrehozása, hogy hazánkban az elsők között álljon rendelkezésre az 5G technológia, és azt minél gyorsabban és hatékonyabban állítsák a lakosság és a gazdaság szolgálatába.

Az aláírási ceremónián mind az egyetemek, mind a szolgáltatók és ipari partnerek képviselői kiemelték, hogy hazánkban már komoly tudás és tapasztalat halmozódott fel az 5G technológia fejlesztése és alkalmazása területén. Több oktatási intézményben folytatnak kutatásokat, az Ericsson és a Nokia Networks magyar szakemberei pedig nemzetközi szinten is jegyzett munkát végeznek a technológia fejlesztésében.

 

Hálózattal jól állunk

A biztonság kérdése mellett a Digitális Jólét Program megvalósulás alatt álló, illetve tervezett elemeiről is beszélt Deutsch Tamás. A DJP kiterjesztésére azért van szükség, mert a digitalizáció csak akkor lehet sikeres, ha az eddig nem érintett területek fejlesztési stratégiáit is megfogalmazzák. Ezért az eddig megalkotott stratégiák (oktatási, startup, gyermekvédelmi, exportfejlesztési) után a stílszerűen DJP 2.0-nak nevezett program a magyar gazdaság digitális átalakulását, az állam működésének digitalizációját, a digitális kompetenciafejlesztéseket és a digitális infrastruktúrafejlesztés újabb elemeit tartalmazza, összesen 23 új programelemben.

A cél az, hogy a magyar polgárok ne csak mind hozzáférhessenek a digitális javakhoz, hanem egyenlő esélyekkel férhessenek azokhoz, fogalmazott a miniszterelnöki biztos. Elmondása szerint három feltételnek kell ahhoz teljesülnie, hogy a digitális javakhoz való széleskörű hozzáférésről beszéljünk. Először is, mindenki előtt nyitva áll a digitális írástudás megszerzésének lehetősége; másodszor, a hozzáférés (az internet-előfizetés) mindenki számára elérhető, praktikus és megfizethető; végül pedig mindenkinek lehetősége adódik a digitális értékteremtésre, például további ismeretek elsajátítására vagy munkára. A lényeg pedig mindezzel az, hogy sikerüljön felszámolni a digitális megosztottságot.

A DJP 2.0 egyik lényeges intézkedéscsomagja ezért pontosan arról szól, hogy az internet mindenki számára hozzáférhető és megfizethető legyen. A hozzáférhetőséggel már most is jól állunk. A háztartások több mint 80 százalékában elérhető a gyors netkapcsolat, és ez jobb arány az uniós átlagnál. Így nem lesz akadálya annak, hogy 2018 végére – az EU által elvárt időpontnál két évvel korábban – minden magyar háztartásba eljusson a legalább 30 megabit/másodperc sebességű internet.

Hasonlóan jól áll Magyarország a mobilhálózatok terén is. Adatátviteli sebességben a hazai 4G mobilhálózat a harmadik legjobb a világon (csak Szingapúr és Dél-Korea előzi meg), és lefedettségben is nagyon jól állunk. A 4G mellett azonban még nagyobb hangsúlyt kell fektetni a jövőt jelentő, már most fejlesztés alatt álló 5G mobiltechnológiára is. A kormányzat feltett szándéka, hogy néhány éven belül Magyarország váljon az 5G fejlesztések egyik európai központjává, hangsúlyozta Deutsch Tamás. Ezt a célt szolgálja a zalaegerszegi járműipari tesztpálya, ahol az önvezető és elektromos autókat, illetve azok részrendszereit lehet majd tesztelni. A szükséges összefogást pedig az Infoparlament után néhány nappal megalakult Magyarországi 5G Koalíció biztosítja (erről lásd Együtt az 5G-ért című keretes írásunkat).

A gyerekek védelmében

Nem az internettől, hanem az interneten kell megvédeni a gyerekeket és a fiatalokat – fogalmazott a Humán! Védelem! címmel megrendezett kerekasztal-beszélgetésen Illés Boglárka, az EMMI helyettes államtitkára. Mint mondta, az online zaklatás Magyarországon is létező probléma. Egy hazai felmérés szerint tíz gyerekből hét már volt valamilyen online zaklatás áldozata. A „cyberbullying” sok esetben rosszabb, mint a fizikai térben zajló zaklatás, hiszen sem fizikai, sem térbeli korlátja sincs, könnyebb csoportosan és akár álnév mögé bújva elkövetni.

A védelem egyik módja a felvilágosítás, a tudatosítás lehet. Ha valaki nem készít magáról meztelen fotót és azt nem küldi el telefonon másoknak, akkor a kép soha nem fog felbukkanni az interneten. Arra azonban nagyon kell figyelni, hogy mindez ne csapjon át áldozathibáztatásba – hangsúlyozta Baracskai Anikó, az InfoTárs Egyesület alelnöke. „Ahogy a fizikai térben sem fogadhatjuk el, hogy az áldozat a hibás a zaklatásért, úgy az online térben se adjuk teret ennek a gondolkodásmódnak” – fogalmazott a szakember.

Rab Árpád szociológus arra hívta fel a figyelmet, hogy néhány éven belül eltűnik az offline és az online tér közötti különbség, így nem lesz értelme külön fizikai és internetes zaklatásról beszélni. A digitális zaklatással pedig azért nehéz bármit is kezdeni, mert a (jog)szabályokat hozó idősebb generációk saját félelmeiket adják át az egészen másképp gondolkodó digitális generációnak. Szerinte jogszabályokkal és technológiákkal ezeket a problémákat nem is lehet megoldani – a digitális kultúrában felnőtt fiatalok majd megtanulják helyén kezelni ezeket a dolgokat.

 

Megfizethető szolgáltatások

A megfizethető internet irányába is több lépést tett, illetve tesz a kormányzat, folytatta a miniszterelnöki biztos. Ilyen lépés, hogy jövőre 5 százalékra csökken az internetezés áfája, ami a 2016-ban még érvényes 27 százalékos áfához képest összességében 18-19 százalékos árcsökkenést jelent. Akiknek még ez is sok lenne, azok igénybe vehetik majd az úgynevezett digitális jólét alapcsomagot, amely a szolgáltatók legkedvezőbb árú kereskedelmi internet-előfizetéseinél 10-15 százalékkal olcsóbb netezést tesz lehetővé. Lapzártánkkor érkezett a hír, miszerint június 28-tól a UPC kínálatában vált elsőként elérhetővé a Digitális Jólét Alapcsomag.

Egy korábbi, a Magyar Időknek adott interjújában a miniszterelnöki biztos a digitális jólét szoftver alapcsomag bevezetését is megemlítette. Ez döntően nyílt forráskódú szoftvereket tartalmazna, hogy az újonnan internet-előfizetővé váló emberek minél sokoldalúbban tudják használni számítógépüket. Egy ösztönző program keretében az ingyenes digitális képzéseken szerzett krediteket digitális termékek és szolgáltatások vásárlásánál lehetne kedvezményekre beváltani.