Business

36_Growth_Business.jpg
Forrás: ITB
Felkerültünk a fintech-térképre

Változott a hazai bankszektor hozzáállása

Idén már Budapest is szerepel a világ fintech központjainak listáján, igaz számos tényezőben kell még erősödnie a magyar fővárosnak, hogy az élvonalba kerüljön. Tavaly megtorpant a szektorba érkező befektetések növekedése, Kínában ugyanakkor egyre többet költenek erre a szegmensre.

Bármilyen új technológia jön, csak akkor használjuk, ha tudjuk, mit akarunk kezdeni vele, van erre vonatkozó tervünk – ezzel zárta előadását a Budapesten megrendezett FintechShow-n Devie Mohan fintech stratéga és véleményvezér, és bár vele indult az esemény, nyugodtan lehetett volna a rendezvény zárszava is ez a mondat. A pénzügyi világot felforgató technológiai forradalmat megvalósító fintechek egyre nagyobb kihívást jelentenek a hagyományos pénzintézeteknek, és nagy kérdés, azok hogyan reagálnak a változó helyzetre. A külföldi szakértő szerint egyértelműen a fogyasztók viselkedését leíró adatok váltak a digitális korszak aranybányáivá, és a fintech cégek és a bankok egyaránt azon kísérleteznek, hogyan lehetne a rendelkezésre álló információt minél hatékonyabban hasznosítani.

 

Változó szemlélet

„A banki szolgáltatások minden területén megjelennek a fintech vállalkozások, a hagyományos bankok pedig attól függően, hogy globális hátterű, regionális, esetleg lokális intézményről van szó, eltérő válaszokat adnak az új kihívásokra” – mondta Hetényi Márk, az MKB Bank digitális és retail üzletágának vezérigazgató-helyettese. „Mivel az MKB közepes méretű piaci szereplőnek számít, nem feltétlenül kell védekezési stratégiát alkalmaznia, ami lehetőséget ad arra, hogy együttműködjünk a fintech partnerekkel. A digitális világgal le tudjuk bontani a határokat” – fogalmazott a szakember.

Az MKB egyébként saját, Android-alapú fizetési megoldása mellett egyéb módokon is nyitott a digitális korszakra, így például létrehoztak egy inkubátorházat is annak érdekében, hogy kibontakozhassanak az innovatív ötletek. A kezdeményezés létjogosultságát többek között az is mutatja, hogy a bank saját munkatársainak elképzeléseiből is több projekt indult.

Hetényi Márk szerint egyébként a hazai bankszektor szereplőinek gondolkodásában is érezhető a változás, hiszen míg akár két éve is az volt az általános vélekedés, hogy nem kell még izgulni a fintech cégek előretörése miatt, addig most már egyre többen fogják fel, hogy ez egyáltalán nem így van. „A kérdés csak az, hogy mennyire kell együttműködniük a bankoknak a szektort forradalmasító innovatív vállalkozásokkal” – fűzte hozzá a pénzintézet vezérigazgató-helyettese.

Hetényi Márk szerint négy pillére van a digitális banknak: az ügyfélélmény – amelyben a fintech cégek jóval előrébb tartanak, mint a hagyományos bankok –; az adat hasznosítása; az informatikai rendszerek egyszerűsítése; valamint a kulturális váltás.

Európa jobban teljesít

2017 első negyedévében a fintech-startupok 226 ügylet során összesen 2,7 milliárd dollárnyi pénzhez jutottak kockázati tőkealapoktól (VC-ktől) – állapítja meg a CB Insights nemrég kiadott elemzése. Ha ez a trend folytatódik, a befektetések értéke a teljes évre közel 20 százalékkal fog elmaradni a tavalyi 13,1 milliárd dollártól (ami pedig már szintén kevesebb volt, mint a 2015-ös 14,7 milliárd dollár). A befektetések több mint felét a korai fázisú (magvető, angyal és series A) ügyletek tették ki, ezek méretének mediánja pedig 2,5 millió dollár volt. Európában az első negyedévben 73 ügyletet kötöttek, ami jóval több, mint a megelőző négy periódusban, és ennek köszönhetően a befektetések értéke már most elérte a teljes tavalyi első félévi összeget. Korai befektetési fázisban 195 millió dollárt gyűjtöttek az európai fintechek; közülük négy (solarisBank, ottonova, ShapeShift és Advanon) 10–10 milliónál többet kapott. Az is biztató jel, hogy miután 2016-ban egyáltalán nem volt 50 millió dollárnál nagyobb fintech-befektetés a VC-k részéről Európában, a most lezárult negyedévben két ügylet (Atom, Funding Circle) értéke is meghaladta a 100 millió dollárt.

Schopp Attila

 

Fiatalokra hangolnak

Bár rengeteg szó esik napjainkban a fintech vállalkozások előretöréséről, a helyzet korántsem egyértelmű, ahogyan arra Szilágyi Péter, a CEU docense rámutatott. A múlt évben először fordult elő ugyanis, hogy csökkent a fintech befektetések értéke, és a jövőre nézve különösen fontos, hogy a seed és az angyalbefektetésekben – vagyis a nagyon korai fázisban lévő kezdeményezések finanszírozásában – volt igazán nagy visszaesés. A CEU docense szerint főként a fizetési tranzakciók és a személyi hitelek esetében jelentenek nagy kihívást az innovatív vállalkozások a bankok számára, hiszen az ügyfélkiszolgálásban egészen új szintet tudnak képviselni, ami főként a fiatalok körében lehet nagyon vonzó. Ahogyan Szilágyi Péter fogalmazott, a mai 16 évesek már nem járnak majd bankba, ha tehetik, minden személyes kapcsolatot kerülnek a pénzügyek intézésekor. Magyarországon komoly potenciált lát a CEU docense a fintech megoldások bevezetésére, azonban néhány akadályozó tényezőre is rámutatott a FintechShow-n tartott előadásában. Így például a globális innovációs listán csak a 33.-ok vagyunk, Budapest pedig nincs a globális pénzügyi központok között, és még a régióban is komoly a lemaradása ezen a területen. Abból a szempontból, hogy mennyire könnyű vállalkozást létrehozni és működtetni, Magyarország csak a 41. a rangsorban. Szilágyi Péter szerint a szabályozói környezet és a piac mérete jelentik a legnagyobb kihívást a fintech cégek számára itthon.

 

Listára került Budapest

Jó hír ugyanakkor, hogy a globális fintech központok sorába már bekerült a magyar főváros, Budapest idén debütált a Deloitte által összeállított, most már 44 várost tartalmazó listán. A teljes szektor fejlődését jól mutatja, hogy a múlt évben első alkalommal összeállított felmérésben még csak 20 város szerepelt, és idén 24 központ csatlakozott hozzájuk. A fintech központok földrajzi elhelyezkedését vizsgálva Európa számít egyelőre a legfejlettebb régiónak, annak ellenére, hogy sokszor hallani azt a véleményt, hogy Észak-Amerikával és különösen Ázsiával szemben az innovációs és megújulási készséget, valamint a versenyképességet figyelembe véve lemaradóban van a kontinens. Európában összesen 20 várost jelölt meg a pénzügyi technológiai forradalom centrumaként a Deloitte idei tanulmányában, közülük 12 volt új. Az elemzés szerint ezekben a központokban előnyt jelent a képzett munkaerő rendelkezésre állása, a tehetségekhez való hozzáférés lehetősége, míg a legnagyobb kihívásnak a piaci szereplők azt tekintik, hogy a szabályozás alaposan lemaradt a fejlődéshez képest. Ez utóbbi megállapítás azért is fontos, mert az ázsiai fintech központokban megkérdezett szakértők lényegesen pozitívabban értékelték a helyi jogszabályi környezetet. A Deloitte tanulmánya szerint az elmúlt egy évben komoly előrelépést volt Ázsiában a fintech területet érintő szabályozásban, amit az is mutat, hogy a 16 piac közül, ahol érdemben foglalkoztak ezzel a kérdéssel, hét ezen a kontinensen volt.


 

Szabályozási kihívások

A felmérés részletesen elemzi az egyes fintech központokat, Budapest kapcsán például kiemeli, hogy az elmúlt egy évben látványos fejlődés volt megfigyelhető ebben a szegmensben, és a magyar főváros, illetve a közép-kelet-európai régió általában a jól képzett informatikusairól, valamint az innovatív technológiáiról ismert. A technológiák közül a mobilt, az API-kat, a gépi tanulást, a fizetési megoldásokat, valamint a fejlett felhasználói interfészt emeli ki a tanulmány, míg az innovációs területek között Budapest kapcsán a kiberbiztonságot, a banki technológiákat, az e-kereskedelmet, az azonosság kezelést, valamint behatolás érzékelést és elhárítást említik. A kihívások között a szabályozási bizonytalanságokra, a jogszabályi korlátokra, valamint piac viszonylag kis méretére hívta fel a figyelmet az elemzés.

A jövővel kapcsolatban a Deloitte szakértői úgy látják, hogy a budapesti – és ezzel együtt természetesen a magyar – fintech-piac a következő években egyre érettebbé válik, a startupok lelkesedése, valamint a fogyasztói igények mozgatják majd a szektort. A tanulmány szerint a finanszírozással sem lesz probléma, és az innovatív cégek, valamint a nagyvállalatok egyre inkább egymásra találnak majd a folyamatban. A felmérés kiemeli azt is, hogy az európai uniós előírások változásával – a PSD2 bevezetésével – a szabályozási környezet is kedvező irányba módosul.

 

Kínai előzés

A fejlődés egyébként rá is fér a hazai fintech-ökoszisztémára, a Deloitte elemzése ugyanis arra is rámutatott, hogy az új pénzügyi technológiák megjelenésének és elterjedésének támogatásában Budapest összességében még igencsak elmarad a világ élvonalától. A társaság szakértői megalkottak egy speciális mutatószámot ennek mérésére, amely a Világbank vállalkozás-barát környezetet mérő indexéből, a globális innovációs indexből és a globális pénzügyi központok indexéből állt össze. Az így kapott szám minél alacsonyabb, annál előrébb tart egy város abban, hogy ideális helyszín legyen a fintech-technológiák megjelenésére és elterjedésére. Nos, Budapest 151-es értékkel szerepel a listán, ami még az új fintech központok között is gyengébb eredménynek számít – igaz, még így is jobb érték, mint amit például Moszkva vagy Isztambul kapott. A közép-kelet-európai térségből egyébként még Prága és Varsó szerepel a listán, a lengyel főváros 108-as indexszel a régió éllovasának számít. Az igazi nagyágyúk egyelőre a fintech területen is a klasszikus pénzügyi központok közül kerülnek ki, így London és Szingapúr egyaránt 11–11-es indexszel található a felsorolásban, ez egyébként a legjobb érték. Ott van az élmezőnyben New York is, a maga 14 pontos mutatójával, valamint a Szilícium-völgy 18 pontos értékkel.

Az Egyesült Államok egyébként a befektetések szempontjából is meghatározónak számít, azonban a múlt évben Kína már előzött ebben a mutatóban – jelezte Málnay Barnabás, az EIT Digital üzletfejlesztője a FintechShow-n tartott előadásában. A távol-keleti országban összesen 7,7 milliárd dollárnyi összeget fektettek fintech vállalkozásokba, míg az USA-ban 6,2 milliárd dollár volt ez az érték. A kínai előretörést jól érzékelteti az is, hogy az egymilliárd dollárnál értékesebb fintech cégek között az első négyből három az ázsiai országból származik – igaz, az összesen 22, ebbe a kategóriába tartozó cég fele amerikai.