Közigazgatás

10_elsooldalpar_420
Forrás: -

Kérdések és kérdőjelek

Tény, hogy amikor kiosztották az idei költségvetés pénzeit, nem az informatika állhatott sorba a legnagyobb zsákkal. Bizakodásra ad viszont okot (ki tudja, hányadszor), hogy idén végre beindulnak a projektek.


A 2010-es kormányváltás után és 2011-ben is az egész infokommunikációs szakma egyetlen nagy panasztengeren hányódott, sirámai pedig hasonlatosak voltak ama Jóbéhoz a Bibliából: nincsenek (állami) informatikai projektek, homályos a jövő, nem lehet tervezni (főként azoknak, akik nagyrészt ebből éltek), ráadásul a válság is minduntalan közbeszól. Mindegyikben van igazság, de bizonyos szempontból a kormányzat viselkedése is érthető: előbb rendet kell tenni, aztán jöhetnek a projektek. Csak ki ne fussunk az EU-s támogatási pénzek lehívhatóságának határidejéből – teszi hozzá a másik oldal.

A tutit az itbusiness sem tudja megmondani, de segít a tetemrehívásban: januári klubrendezvényünkön a kormány két informatikai fő felelőse: Vályi-Nagy Vilmos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) kormányzati informatikáért felelős helyettes államtitkára és Vetési Iván, a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH) elnöke, miniszteri biztos mondta el a szakma képviselőinek a legfrissebb tényállást.

 

Mennyi az annyi?

Az NFM 2012-re szóló, 340 milliárd forintot kitevő költségvetése alapvetően nem az informatikáról szól. Az erre a célra elkülönített 14,5 milliárd forint eléggé szűk keretnek minősül az informatikai feladatok finanszírozására. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez az összeg csak az NFM néhány it-projektje (az egységes digitális rádiórendszer, a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. központi rendszere, az Ügyfélkapu, az elektronikus kormányzati gerinchálózat stb.) költségeinek fedezésére, azaz a központi informatikai szolgáltatások működtetésére való. A teljes informatikára azért ennél több áll rendelkezésre.

Vályi-Nagy Vilmos, NFM
Vályi-Nagy Vilmos, NFM
A hazaiak mellé csatlakoznak például az uniós források, s 2012 ezek felhasználásának az éve lesz. Valamennyi operatív program keretében jelentős, projektenként több tízmilliárdos nagyságrendű pénzek áramlanak majd a piacra, s külön források támogatják a nem a kormányzati it-hez kötődő, kis- és közepes vállalkozások informatikai tevékenységét is.

Összességében mintegy 100 milliárd forint beáramlása várható idén. Ezek a pénzek új rendszerek létrehozására és a meglévők megújítására szolgálnak. A rendszerek fenntartása viszont már nemzeti költségvetési forrásból történik; a KEK KH 2011-ben például 15 milliárd forintot fizetett ki informatikai vállalkozásoknak ilyen címen, s a működtetés továbbra is biztosított – a korábbiakhoz képest jóval költséghatékonyabb módon.

Nagyon sok múlik azonban azon, hogy a kedvezményezettek mennyire profik a források felhasználásában, illetve ennek tervezésében, elszámolásában. Ezen a téren nem állunk valami nagyon jól, ugyanis a tapasztalatok azt mutatják, hogy a felhasználói oldalon eléggé hiányzik a szakértelem a projekttervezésben és -végrehajtásban. Ezért az elmúlt fél évben a kormányzat igyekezett olyan biztonsági elemeket beépíteni a támogatási szerződésekbe, amelyek kötelezővé teszik a kedvezményezettek számára projektszabályzat készítését, valamint projektszervezet és megfelelő döntéshozatali rendszer kialakítását. Számos változás, racionalizálás történt, történik a véleményezési, jóváhagyási folyamatokban is: ezek jelentősen rövidülnek.

Tény azonban, hogy egyes projektek más miatt is elhúzódtak. Ezekben a rosszul specifikált kiírás, a nem teljesen egzakt mérőszámok stb. voltak a felelősek, s így az eredmény több ponton is megtámadható volt (például e-levéltár).

 

Csak takarékosan!

Jelentős költségcsökkentési folyamat zajlott le a kormányzati informatikában az elmúlt másfél évben is, ami, a feladatok újraszervezését, tervezését is belevéve, mintegy harmadával mérsékelte a kiadásokat. Számos kormányhivatalnak arra ment el a tavalyi éve, hogy pénzügyi konszolidációt hajtson végre. Közéjük tartozik a KEK KH is, amely idén januárra több mint 9 milliárd forintos hiányt küzdött le mélyen félmilliárd alá úgy, hogy közben 2,1 milliárdot elvontak a szervezettől.

2012 mindazonáltal a nyugodt fejlesztés, építkezés éve lehet. Januárban indult például az egységes kormányzati elektronikus iratkezelő rendszer, egyelőre három helyszínen: a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériumnál, a Vidékfejlesztési Minisztériumnál és a KEK KH-nál. Ezzel a kormányzat jelentős megtakarítást ért el, amelyet további fejlesztésre lehet fordítani. A KEK KH január 1-jétől formálisan is átvette a cégnyilvántartás adatfeldolgozását, aminek keretében hamarosan itt is elindul a konszolidáció; a cél, hogy az (egyéni és a társas) vállalkozások közös adatbázisban legyenek nyilvántartva. Folyamatban van az egységes, nemzeti kártyarendszer kialakítása és az oktatási kártyacsalád megújítása is. A diákigazolványt, mint személyazonosításra alkalmas hatósági okmányt ezentúl az okmányirodákban adják majd ki, helyszíni fényképkészítéssel és aláírással, s jóval gyorsabban, mint eddig.

Változás az is, hogy idén februártól az Erzsébet étkezési utalványt – később Erzsébet kártyát – az állam bocsátja ki, s ezzel itthon tartható a tízmilliárdos nagyságrendű, eddig Magyarországról kivitt nyereség. Mindez komoly piaci lehetőséget biztosít a szállítóknak mind a mobilmegoldások, mind az egyéb, kereskedelmi informatikai alkalmazások tekintetében. Egyrészt ugyanis az állam arról már nem fog gondoskodni, hogy az elfogadó helyek saját rendszereiket összekapcsolják a (Erzsébet) kártyaelfogadás teljes online rendszerével, másrészt a kártya előállítása már nem nyomdai, hanem informatikai feladat lesz. Ugyanakkor az is elképzelhető, hogy az Erzsébet kártya később nem önálló kártyaként jelenik majd meg, hanem része lesz az egységes nemzeti kártyarendszernek.

Idén nagy valószínűséggel két nagy projekt fog zárulni. Az egyik keretében a minisztériumok és háttérintézményeik kicserélik informatikai eszközeiket, illetve konszolidálják alkalmazásaikat. Ez a folyamat jelentős költségcsökkentést eredményez, ugyanakkor növeli az intézményi körnek nyújtandó szolgáltatások színvonalát. További projektek a támogatási szerződés megkötése előtt állnak, ilyen például a 112-es segélyhívó rendszer fejlesztésének elindítása.

 

 Ne csak csökkentsünk, növeljünk is!

A szűkös gazdasági helyzetben joggal merül fel, hogy a projektek a költségmegtakarítás mellett bevételeket is hozzanak. Mindazonáltal nem az informatika fogja generálni a bevételnövelő projekteket, noha ezek kivitelezésében fontos szerepe lehet. Mindazonáltal óvatosan kell kezelni a bevételtermelés kérdését; meg kell vizsgálni, hogy a költségvetési többletbevétel mennyire terheli meg az adott szektort: például a már régóta napirenden lévő autópályadíj bevezetése miatt mennyire berzenkednek a közúti fuvarosok.

Kisebb és csendesebb lépések azonban már történtek. Például január első hetében 9 millió forint pluszbevételt hozott az azonnali (24 órás), sürgősségi (3 napos) és a soron kívüli (7 napon belüli) útlevélkiadás többletdíja, s ez alapján éves szinten félmilliárdos bevétel várható. Díj ellenében vehető igénybe az az új szolgáltatás is, amelynek keretében használt autó vásárlásakor a vevő a gépjármű-nyilvántartásba vett gépkocsi műszaki adati mellett a kilométeróra állását is lekérdezheti.

 

Középpontban a Posta

Megújul az okmányirodai rendszer is. Itt főként azt kell figyelembe venni, hogy a későbbiekben illeszkedjen a kormányablakok hálózatához. Luxus ugyanis, hogy két, hasonló funkciójú rendszer fusson ugyanazon a helyszínen. Fontos feladat lesz még idén elindítani az ügyfélszolgálati és a szakigazgatási rendszerek teljes összekapcsolását. A Magyar Postának is jut szerep e téren: kiterjedt infrastruktúrája révén amolyan pót- vagy kiegészítő kormányablakként funkcionálhat.

Más tervekben is szerepel a Posta. Nem ismeretlen az az állami törekvés, hogy a kormányzat erős infrastruktúrát szeretne létrehozni, illetve az ilyen típusú, meglévő vagyonát összevonva, állami vállalatokon keresztül szolgáltatóként jelenjen meg a piacon. Például negyedik mobilszolgáltatóként, a Magyar Posta, a Magyar Villamos Művek és az MFB Invest konzorciuma képében. Vagy ami már tény, hogy az elektronikus kormányzati gerinchálózat „államosításával” a Nemzeti Infrastruktúra Szolgáltató Zrt. (leánykori nevén Kopint-Datorg Zrt.) távközlési szolgáltatóként fogja üzemeltetni a rendszert. Ez utóbbi egyúttal jelentős költségcsökkentő lépés is volt. A nemzeti távközlési gerinchálózat fejlesztésével ugyanis az állam mint beruházó azon van, hogy a harmadik negyedévre egybekovácsolja a különböző kormányzati hálózatokat mind üzemeltetői, mind felhasználói oldalon – közel 25 százalékkal csökkentve a korábbi, éves szinten 8,3 milliárd forintra rúgó fenntartási és üzemeltetési kiadást.

 

Elkél a jó tanács (?)

Ami a szabályozást illeti, a közigazgatási eljárásról szóló törvény alapvetően meghatározza az elektronikus ügyintézés mikéntjét. A jogalkotásba az összes illetékes tárcát bevonták, de szavuk lesz a piaci szereplők érdekképviseleteinek is. Az első jogszabályoknak márciusra-áprilisra kell elkészülniük. Problémát jelentett viszont az elmúlt időszakban, hogy nem volt tökéletes az együttműködés a kormányzati informatika szereplői között – ez a diszharmónia már a múlté. Annál is inkább szükség volt az összhang megteremtésére, az egyeztetett döntések meghozatalára, mert csak így érvényesíthetők kiegyensúlyozottan mind az it-szektor, mind a kormányzat érdekei.

Vetési Iván, KEK KH
Vetési Iván, KEK KH
A társadalmi egyeztetések során a kormányzat összességében mintegy 20 nagy iparági szervezetet keresett meg. Napi együttműködés alakult ki például az Informatikai, Távközlési és Elektronikai Vállalkozások Szövetségével (az IVSZ-szel) az elmúlt nyolc hónapban, s így lesz ez a következő időszakban is. Klubunk vezérszónokainak egyébként meggyőződése, hogy nyitottnak kell lenni minden olyan ötletre, amely egyszerűsíti az állampolgárok hozzáférését a szolgáltatásokhoz, javít a közigazgatás megítélésén, vagy amelyhez akár hosszú távú üzleti érdek kapcsolódik. A kormányzat a szabványos megoldások kialakításához is várja az it-szakma véleményét, tanácsait.

Csínján kell bánni a tanácsokkal, a tanácsadással. A 2010-es kormányváltáskor neuralgikus kérdés volt a kormányzat és a külső tanácsadók kapcsolata a sok visszaélés miatt. Mára javult a viszony, s a tanácsadó cégek jó része már látja, melyek azok a projektek, ahol van keresnivalójuk. A viszony javulását a szakma szerint az az erős várakozás és kormányzati ígéret is megerősíti, hogy idén mindenképpen el kell kezdődniük a régóta halogatott nagy átalakításoknak, amelyekben kulcsszerepük lehet a tanácsadóknak – például megvalósíthatósági tanulmányok készítésében vagy az informatikai koncepció kidolgozásában.

Ugyanakkor a külső tanácsadók igénybevétele nem fog a korábbihoz hasonló mértéket ölteni, mivel csak akkor jöhet szóba közreműködésük, amikor ténylegesen szükség van rájuk konkrét munkákban, kormányzati szakértelem vagy kapacitáshiány esetén. Meg fogják vizsgálni és számon kérik a projekt sikerességét is. Továbbá az állam nem akarja még a látszatát sem kelteni annak, hogy nem tudja, mit akar. Kerülni kell azt a korábbi, fordított gyakorlatot, hogy a tanácsadó találja ki a projektet, annak kivitelezését, s hogy mindennek érdekében milyen jogszabály-módosításra van szükség.

A hatékonyság és az optimális működés érdekében lehet szó outsourcingról is, ha költségcsökkenéssel jár. Ez alól kivétel a nemzeti adatvagyon körébe tartozó üzemeltetés, amit a kormányzaton belül oldanak meg. A jövőben továbbá az állami intézményeknek arra kell törekedniük, hogy kihasználják az eddig lekötetlen belső kapacitásukat is azokon az it-területeken, ahol rendelkeznek kompetenciával.

Mindet összevetve, idén minden esély meglehet arra, hogy a konszolidáció után végre a fejlesztés évei következnek, amelyekben a korábbi elmaradások miatt nagyobb dózisban szerepelnek majd a projektek. S külön öröm lesz, ha meg is valósulnak, azaz „magasabb érdekek” nem írják felül őket.