Címlapsztori

16_Resources___Workable.jpg
Forrás: ITB
Aki nem tűnik ki, az eltűnik – Minden szempár a közösségi médiumokat figyeli

Jelöltnek és vezetőnek egyaránt kell a jó énmárka

Őszinteség, rendszeres posztolás, érdekes tartalmak és interaktivitás – többek között ezekre az összetevőkre épül a sikeres személyes márkaépítés a közösségi médiában. Ha a fiatalokat akarja megszólítani valaki, akkor ma már érdemes az Instagramon próbálkozni, üzleti területen pedig a LinkedIn is jól használható az énmárka erősítésére.

„A márkád az, amit az emberek akkor mondanak rólad, amikor nem vagy a szobában” – ez a meglehetősen találó és frappáns meghatározás Jeff Bezostól, az Amazon alapítójától és vezetőjétől származik, aki azon túl, hogy a világ leggazdagabb embere, e-kereskedelmi cégének, jótékonysági kezdeményezéseinek és űrkutatási erőfeszítéseinek – no meg persze legutóbb a válásának – köszönhetően egyértelműen ott van a legismertebb személyiségek között.

Az, ha valaki felépít egy olyan társaságot, amelynek piaci értéke egyszer már elérte az ezermilliárd dolláros határt, és világszerte emberek tízmilliói használják a szolgáltatásait, már önmagában kiváló alap ahhoz, hogy példakép váljon belőle. Persze korunk trendjeit követve Jeff Bezos is aktívan dolgozik azon, hogy erősítse saját, személyes márkáját is, ennek megfelelően Instagramon 786 ezer, a Twitteren pedig 917 ezer követője van, ami azt figyelembe véve, hogy nem egy popsztárról vagy híres sportolóról van szó, igen figyelemreméltó eredmény. Igaz, a technológiai szektor rocksztárja, Elon Musk már egészen más szinten mozog a maga több mint 26 millió Twitter-követőjével és 7500 fölötti tweetjével, amelyek közül azonban jó néhány igencsak megosztó volt, és komoly botrányokat kavart.

 

A fiatalok már az Instagramon érhetők el

Azt ma már senki nem vitatja, hogy a közösségi média kulcsszerepet játszik nemcsak a vállalati, de a személyes márkák építésében is. „Általában azok, akik személyes énmárkájukra építettek üzleti vállalkozást, nagyon aktívak a közösségi médiában. Gondoljunk csak Schobert Norbira, aki a személyes oldalából alakította ki az Update márka Facebook-oldalát. De vehetünk példát más területről is: Szabó Péter motivációs tréner oldala tavaly 123 ezer új rajongót szerzett, és ma már 510 ezresre duzzadt bázisával a top 10-be is bejutna a hazai celeb toplistán.

Ahol viszont a vállalati imázshoz képest az énmárka alárendelt szerepet játszik, sokkal kevésbé jellemző az aktív közösségi média használat. A nagyvállalatok, intézmények vezetői visszafogottabbak ebben a tekintetben, és inkább részesítik előnyben a hagyományos platformokat és műfajokat, például a véleménycikket vagy interjút, esetleg a saját LinkedIn oldalukat” – számolt be a tapasztalatokról Bradács András, a Front Page Communications vezető tanácsadója.

Arra vonatkozóan nincsenek kőbevésett szabályok a szakértő szerint, hogy melyek a leghatékonyabb felületek az énmárka erősítésére. „Az online világban gyorsan tudnak terjedni az érdekes tartalmak egyik platformról a másikra. Válassza mindenki azt, ami jól áll neki, próbálja ki magát, majd erre máshol is lehet építeni. Általánosságban persze elmondható, hogy a Facebook a legnagyobb elérésű közösségi médiafelület, ugyanakkor bázisa öregszik, és a fiatalabbakat az Instagramon hatékonyabban meg lehet szólítani. Aki videós tartalmakat készít, annak alap a Youtube, de az üzleti területen személyes imázsépítésre a LinkedIn is jól használható” – tette hozzá Bradács András.

Tippek a sikeres online énmárka-építéshez

Az ausztrál Digital Marketing Institute tíz pontban gyűjtötte össze, hogyan lehet eredményesen felépíteni a személyes márkát a közösségi médiában. Az első lépés annak eldöntése, hogy a meglévő profilok közül melyekkel akarunk hosszabb távon dolgozni, és ha sikerült kiválasztani őket, akkor tegyük naprakésszé azokat, illetve távolítsunk el minden, a megítélésünkre esetleg negatív hatást kiváltó, megkérdőjelezhető tartalmat. Ha ezzel megvagyunk, jöhet annak a szegmensnek a meghatározása, amelyben szakértőként szeretnénk feltűnni. Ha több felületen is építjük az énmárkánkat, a napi feladatok elvégzése mellett nehézkes lehet azokat egyesével menedzselni, a sok azonosítót, jelszót fejben tartani, ezért lényeges, hogy minél egyszerűbbé tegyük a használatukat. Ehhez nagy segítséget nyújtanak azok az alkalmazások, amelyekkel összeköthetjük akár több közösségi médiás profilunkat is, mint a Buffer, a Hootsuite vagy a Sprout.

A szakértők szerint a siker egyik kulcsa a rendszeres posztolás, magánszemélyek esetében például heti 3-4 bejegyzés már elegendő lehet. Olyan tartalmat kell közzétenni, ami segíti a követők bevonódását, és nem kell félni attól, hogy mások izgalmas, releváns tartalmait osszuk tovább.

A követők számának növelése érdekében érdemes az egyéb szolgáltatásokból – például a Gmailből vagy Outlookból – importálni a kapcsolatokat a közösségi felületekre is. A szakértők arra is felhívják a figyelmet, hogy végig a pozitív hangvételre kell törekedni, kerüljük például a megosztó vallásos, vagy rasszista tartalmakat és legyünk rendkívül óvatosak a politikai vonatkozású hozzászólásokkal is.

Hasznos eszköz lehet a számunkra releváns célközönség eléréséhez, ha felderítjük a hasonló érdeklődési körű csoportokat az egyes felületeken és csatlakozunk hozzájuk. A sikeres online énmárka-építés fontos része, hogy legyünk mindvégig következetesek: ha eldöntöttük az elején, hogy milyen hangnemben posztolunk a közösségi médiában, akkor tartsuk magunkat ahhoz. A Digital Marketing Institute tizedik javaslata pedig az, hogy tanulmányozzuk a sikeres véleményvezéreket és tanuljunk tőlük.

 

Határozzuk meg a küldetésünket

Ha sikerült kitalálni, hogy melyik felületen legyen aktív valaki a személyes márkája erősítése során, akkor jöhet a következő nagy kérdés: hogyan használja azokat. A Front Page vezető tanácsadója szerint az online énmárka-építés során fontos, hogy őszinték legyünk, rendszeresen posztoljunk, legyünk interaktívak és természetesen készítsünk érdekes tartalmakat. Ugyanakkor azt is érdemes figyelembe venni, hogy más a siker mércéje például egy elismert kutatónál, aki főként szakmabelieket akar megszólítani, és más annál a középiskolás srácnál, aki híres vlogger szeretne lenni. Éppen ezért nagyon fontos, hogy a célhoz igazítsuk az eszközt és a befektetett energiát, valamint ne próbáljunk nagyon mások lenni, mint amilyenek valójában vagyunk.

Vér Balázs, a DeepInsight kreatív igazgatója és alapító partnere a személyes márkaépítés kapcsán arra hívta fel a figyelmet, hogy ha a miértünket vagy küldetésünket egyszerűen meg tudjuk fogalmazni, akkor fontos lépést tettünk a siker felé. Az önbizalom is fontos feltétele a personal brandingnek, hiszen ha valaki nem hisz magában, mások sem fognak hinni benne.

„Meg kell határozni a célcsoportunkat is, majd kezdődhet a stratégia alkotás, annak az eszköz- és módszertárnak a felvázolása, mellyel a magunkról kialakítani kívánt képünket közvetítjük mások felé. Ez alapján elindulhat a fokozatos, konzekvens építkezés, végig szem előtt tartva a megkülönböztethetőség szempontját: ha nem tűnünk ki, eltűnünk” – tette hozzá a kreatív igazgató.

A szakértő szerint Magyarországon minden cég egy alapvető bizalmi deficitből indul a célcsoportja szemében, ezt kell leküzdenie, hogy sikeres legyen. „Már az, hogy arcunkat adjuk a vállalathoz, óriási bizalomépítő jelentőséggel bír. A másik kulcs egy társaság sikerességénél a szakmai kompetencia, a szakértői státusz kivívása. Ha a cégvezető sikeresen pozicionálja magát szakértőként, az a vállalkozás megítélésére is pozitívan hat, forintosítható előnyt jelent. Ha egy vagyunk a sok ajánlatot adó cég közül, akkor egy puszta árversenybe állunk bele. Ha viszont az ajánlatkérőnek van egy előzetesen kialakult pozitív képe rólunk – és ezáltal a társaságunkról –, akkor sikerülhet elszakadnunk a puszta ár-összehasonlítástól, mint egyetlen döntési tényezőtől” – mutatott rá a személyes márkaépítéssel járó előnyökre Vér Balázs.


 

Csak egy határig díjazzuk az őszinteséget

Szintén Jeff Bezos mondta, hogy ha a fizikai világban lesz elégedetlen egy vásárlónk, akkor azt hat ismerősével osztja meg; ha az interneten fordul ez elő, akkor hatezerrel. Ez a gondolat is jól mutatja, hogy bár rendkívül hatékony eszköz a közösségi média a márkaépítésben, igen óvatosan kell bánni vele. „A mindennapi kommunikációhoz hasonlóan a közösségi médiában is díjazzuk az őszinteséget, de persze csak egy határig: szeretjük esendőnek látni hőseinket, de azért maradjanak hősök. A hazugság viszont tiltott terület, az ilyenen rajtakapott énmárkák pillanatok alatt omolhatnak össze. Erre jó példa a vegán életmódot hirdető Rawvana, akit egy másik vlogger leplezett le halevés közben” – mutatott rá Bradács András.

A Front Page vezető tanácsadója szerint abban az esetben, ha valaki sok és sokféle tartalmat akar készíteni, vagy összetett szempontoknak kell megfelelni a közösségi médiás kommunikáció során – például össze kell hangolni a vállalati imázzsal, vagy szenzitív témában kell posztolni –, akkor mindenképpen érdemes szakemberekkel együtt dolgozni. „Láttunk példát az amerikai elnöktől is látszólag kontroll nélkül kikerült Twitter-posztokra, amelyek aztán nagy botrányt okoztak, látható kommunikációs cél nélkül. A közösségi média ma már alap, mindenki használja – de azért érdemes odafigyelni, kis hibákból, apró kommunikációs bakikból is lehetnek nagy bajok” – fűzte hozzá Bradács András.

Azt, hogy mennyire fontos a közösségi médiában való tudatos személyes márkaépítés, nagyon jól érzékelteti a CareerBuilder 2018-as kutatása. Az amerikai vállalkozások körében végzett felmérésből ugyanis kiderült, hogy a munkaadók 70 százaléka néz utána a közösségi felületeken az állásra jelentkezőknek. Persze nem csak a kiválasztásnál vetik be ezt az eszközt: nagyon sokan a már náluk dolgozókat is ellenőrzik ilyen módszerrel, a kutatás alapján a cégek 43 százaléka tesz így. Sőt, meglehetősen komoly következményei is lehetnek a közösségi médiás megnyilvánulásoknak, hiszen a felmérés során megkérdezett munkáltatók harmada már rúgott ki alkalmazottat az általa posztolt tartalom miatt.