Munkaerő-fejlesztés

46_Marketo_Blog.jpg
Forrás: ITB
A virtuális valóság kézzelfoghatatlan varázsa a HR szolgálatában

Sterilre festett tárgyaló helyett irány a virtuális terep!

Földről irányított daru és irodabejárás a fotelben ülve? Többé nem sci-fi kellékek, ugyanis a virtuális valóság HR-fronton való bevetése a tengerentúlon fénykorát éli, és ahogy az lenni szokott, hazánkba is elért. De nemcsak a toborzást teszi jóval olcsóbbá és vonzóbbá, hanem a tréninget is, az abszolút aduásza pedig a rejtett tehetségek feltalálása. Szemüveget fel, irány a virtuális toborzás világa!

Noha itthon még többnyire gyerekcipőben jár a VR használata, de a vállaltok egyre nyitottabbak a szóban forgó technológia alkalmazására. Nem véletlen, hiszen számtalan előnye van, ugyanakkor itthon inkább a trendiség miatt kelendő, mintsem a valós adottságai miatt.

 

A Pokémon GO-tól a multis irodájáig

A VR nagy utat tett meg, amíg a gamer világot kinőve a munkaerő-toborzás világába is betört. Már néhány évvel ezelőtt is komoly jövőt jósoltak a technológiának, a jóslat beválását pedig mi sem példázza jobban, minthogy a 2018-as évre az ilyen hardverek teljes forgalmi értékét 8 milliárd dollárra tették a szakértők, és nem is tévedtek sokat. De mégis mennyi VR-megoldás kerül ebből a toborzás véráramába?

A LinkedIn 2018 Global Recruiting Trends kutatása arról árulkodik, hogy elég sok. A felmérésben megkérdezett 9000 toborzási menedzser 28 százaléka ugyanis azt nyilatkozta, hogy a VR készségértékelő funkciója volt a leghasznosabb toborzási innováció. Ugyanis az évek alatt rengeteg elemmel bővült a VR toborzásra szabott változata, ami komoly fegyvertény lehet minden HR-szakember kezében. Legyen szó iroda-túráról, munkahely bemutatásról, készségfelmérésről, tehetségkutatásról, soft skill tesztelésről és személyiségelemzésről, a VR megoldást nyújt mindegyikre. De kezdjük a genezisnél, azaz a szoftvereknél.

 

Hogy kerül a tankszimulátor a szemüvegbe?

Ez eddig nem nagy trouvaille, hiszen lefejlesztik az erre szakosodott VR developerek. Azonban felmerülhet a kérdés: vajon minden esetben új fejlesztést készítenek, még akkor is, ha hasonló a projekt? Ez sok mindentől függ. Az esetek döntő többségében azonban nem elkerülhető, hogy teljesen új szoftvert gyártasson a cég, ha két különböző pozícióra keres embert. Ez kifejezetten költséges mutatvány, viszont a ráfordított energia megértül, ráadásként nem minden pozíciót modelleznek VR-szemüvegre optimalizálva, hanem általában azokat, amelyek speciális tudást, más módon nem mérhető képességeket igényelnek.

Egy VR developer fenntartása nem olcsó. A jól felkészült fejlesztő simán elkérhet óránként húszezer forintot is, és ez az összeg például Amerikában csak a munkáért kért összeg legalsó határa.

 

A virtuális irodabejárás kuriózuma

Kezdve a legalapvetőbbtől, az irodabejárástól a komplett munkafolyamatok bemutatásáig, a VR számos hasznos dolgot ötvöz. Maradva a korábban említett irodabejárásnál, a VR végre meg tudja adni azt a pluszt, amire valószínűleg minden jelentkező vágyik.

Mire jó a VR?

A VR-eszközök három legfontosabb alkalmazási területe a HR-ben:

1. toborzás (a leendő munkakörnyezet élményszerű, élethű bemutatása);

2. betanítás (gyakorlathű, de biztonságos helyzetet teremt a tudás elsajátítására);

3. képzések, tréningek (kiválóan használható készségfejlesztésre is).

 

A rideg, steril tárgyaló nem sokat árul el a munkahelyről. Az első körös interjún pedig nincs arra idő, hogy komplett körbevezetéssel keltsék fel még jobban a potenciális jelölt figyelmét. Az irodai virtust életre keltő VR-szemüveg megoldja ezt a problémát, de az is hamar kiderül, hogy az illető illik-e a szervezeti kultúrába vagy sem, mint ahogy az is, hogy a munkahelyi körülmények és felszereltség mennyire kielégítő a jelentkező számára.

A VR-es irodabejárásnak országtól függetlenül leginkább a kiemelten keresett munkakörökben van jelentősége. Az amerikai Jet.com e-kereskedelmi óriás például régóta alkalmazza a VR-t arra a célra, hogy a jelöltek „beülhessenek” a tárgyalóba a cég CEO-jával, valamint meglessék az irodát a legpörgősebb időszakban anélkül, hogy láb alatt lennének.

 

Örök élmény a jussa a VR-kalandoroknak

Itthon a toborzásra használt VR-megoldásokkal elsősorban állásbörzéken lehet találkozni, mert egy-egy VR-szemüveg gyakorlatilag megduplázza az adott munkahely iránti érdeklődést. Nem titok, hogy ilyen szemüvegek csatasorba állításával egyfajta üzenetet is igyekszik közvetíteni a cég, mégpedig azt, hogy modern, innovatív és a korszellemmel is lépést tart. A General Electric például kifejezetten erre veti be a VR-t, ezáltal megmutatva azt a high-tech eszköztárat és infrastruktúrát, amellyel a leendő munkavállalók részére adott.

A VR-eszközöket azonban ott érdemes igazán bevetni, ahol másképp nem lehet megtapasztalni az adott munkakörülményeket, vagy annak épp a földrajzi távolság szab gátat, például a távol lévő gyár bejárásának. De vannak még ügyes gyakorlati példák. A brit hadsereg már négy éve felfedezte a VR-ban rejlő lehetőségeket, és 2015-ben olyan toborzókampányt indítottak, amelyben a jelentkezők kipróbálhatták egy Challenger II-nek a vezetését terepen, sőt egy tank volánja mögé is bepattanhattak. Az újszerű toborzási kampány beváltotta a hozzá fűzött reményeket, mert a jelentkezések száma 66 százalékkal megugrott. De ugyanez elmondható az Intuit szoftverfejlesztő cégről is, melynek a Net Promoter Score-ja a kezdeti -60-ról +30-ra növekedett az egyetemisták körében a VR általi irodabejárásnak köszönhetően.

 

Tehetségek nyomában

Nemcsak a népszerűség növelésére lehet használni a technológiát, hanem a készségek szűrésére is. A Commonwealth Bank of Australia is a VR-szemüveget vetette be a jelentkezők döntéshozó képességének tesztelésére.

Ugyanezen az analógián indult el a Jaguar Land Rover is, ami VR-megoldással keres tehetséges szoftvermérnököket és matematikusokat. A kiválasztás előfolyamataként az érintetteknek puzzle-öket kell megoldaniuk. Ezeket a rejtvényeket úgy tervezték, hogy teszteljék az adott pozíciókhoz szükséges kulcsfontosságú készségeket és technológiai tudást. Azok a pályázók, akik jól teljesítenek, egy szinttel feljebb kerülnek a kiválasztási folyamatban.

A VR-megoldások tehát számos terhet levehetnek a HR-szakember válláról, időt és energiát takaríthat meg, ugyanakkor egyelőre még költségesek.