Munkaerő-fejlesztés

30_resi.jpg
Forrás: ITB
Reziliencia vállalati környezetben

Teher alatt nő a pálma

Reziliensnek lenni azt jelenti, hogy a stresszhelyzetekből is a maximumot hozzuk ki, a nehéz időszakok ellenére is képesek vagyunk sikereket elérni. A reziliencia kulcsa egyéni szinten található, a vállalat a munkakörülmények javításával, a külső ösztönzők biztosításával tehet a reziliens, sikeres munkaerő kialakításáért.

Kezdő újságíróként azt gondoltam, attól lesz sikeres a munkám, hogy mindig óriási visszhangot kiváltó cikkeket publikálok. A gyakorlatban az esetek nagy részében az egyszeri visszajelzés is elmaradt. Nagyon hamar megtanultam, hogy a határidők betartása, a munka pontos, korrekt elvégzése, a problémákra, stresszes helyzetekre adott rugalmas válasz sokkal fontosabb. Akkor még nem tudtam, hogy mindezt rezilienciának hívják.

 

A rosszból jó lesz

Amikor reziliens alkalmazottról vagy kollégáról beszélünk, akkor ez a személy képes az örökösen változó elvárásokhoz, a folyamatos készenléthez úgy alkalmazkodni, hogy egészséges és optimista marad, a stressz nem gyűri le, nem okoz számára mentális problémákat. Munkahelyi környezetben képes minden helyzettel megbirkózni, kezdve a frusztráló kollégától és végezve a növekvő munkaterheléssel. A reziliencia több komponensből álló fogalom, több tényező határozza meg: viselkedés, gondolatok, cselekedetek, attitűdök és készségek.

A reziliens alkalmazott nemcsak ezekből a helyzetekből jön ki győztesen, hanem a stresszes folyamat során meg is erősödik, fejleszti személyiségét. Az adott helyzetből kihozza a maximumot, illetve a folyamat során tapasztaltakat, a tanulságokat felhasználja a jövőben. A reziliencia kialakulásához, erősödéséhez stresszes, ellenséges helyzetekre van szükség, melyek kimozdítják komfortzónájukból az embereket és új tapasztalatokkal, készségekkel ruházzák fel őket.

A kutatások azt mutatják, egyes emberek születésüktől fogva magasabb reziliencia szinttel rendelkeznek, mint a többiek. A jó hír az, hogy az egyén és a szervezet rezilienciaszintje egyaránt növelhető tanulással. Megerősíthetjük azt a képességünket, hogy óriási nyomás alatt is elvégezzük feladatainkat, majd fejlődünk is. Ahogy a latin közmondás is tartja: „palma sub pondere crescit” vagyis: „teher alatt nő a pálma”.

Három tipp a szervezet stressztűrésének növelésére

Az egyéni rezilienciafejlesztés mellett a vállalat is tehet azért, hogy stressztűrő szervezetet alakítson ki.

1. Lapos, mátrixszerű szervezet, ahol az alkalmazottaknak nem kell fölös energiákat pazarolniuk a navigálásra a hierarchikus vállalati struktúrában, az irodai politizálásra, a szokásjog betartására. Így mindig marad kitartás a valóban stresszes helyzetek kezelésére.

2. A letisztult munkafolyamatok is a rezilienciát erősítik. Ahhoz, hogy a cég dolgozni tudjon, a csoportnak három dolgot kell tennie: találkozzanak, kommunikáljanak egymással, döntsenek. Ha rengeteg az értelmetlen találkozó, vagy nincsenek meghatározva a döntéshozatali mechanizmusok, akkor nincs elvégzett munka sem, csak értelmetlen problémagenerálás folyik.

3. Megfelelő munkaterhelés, amely az elvárások és eredmények pontos tisztázása során alakul ki. A kollégának nem kell apró lépésekre lebontva megmondani hogyan végezze a feladatát, hanem elegendő megfelelően meghatározni a feladatot, majd rábízni annak elvégzését, bízva a képességeiben.

A feladatok halmozását is kerülni kell. Ha mégis összetorlódnak, akkor osszuk azokat fontosság és sürgősség szerint négy kategóriába, és kezdjük a legégetőbbek megoldásával.

Reziliencia a munkahelyen

Ahhoz, hogy megértsük, mi is a munkahelyi reziliencia, érdemes megvizsgálni, hogyan viselkednek a reziliens alkalmazottak a kihívást jelentő helyzetekben. A Positive Psychology tanulmánya szerint a reziliens alkalmazottak erős kapcsolatokat és kötelékeket építenek ki egymással. Ezeket a minőségi kapcsolatokat hatékony kommunikáció jellemezi, amikor az egyén aktívan figyel a másikra, válaszol a kolléga érzelmeire. Pozitív munkahelyi kapcsolatban mindent megtesznek azért, hogy a egymást segítsék a közös munkahely siker elérésében. A reziliens alkalmazott csapatjátékos, aki egy win-win helyzet kialakításában érdekelt a kollégáival kapcsolatban.

A társadalmi támogatottság is nagyon fontos szerepet játszik a munkahelyi rezilienciában. A személyes és szakmai hálózatok stresszes időszakban támogatást és irányítást adnak. A reziliens alkalmazott aktívan ápolja a szakmai kapcsolatait, folyamatosan növelve a belé vetett bizalmat. A kutatások egy meglepő dolgot is feltártak: a reziliens alkalmazott nem veszi túl komolyan a munkahelyi környezetet. Viccesre, játékosra veszik a figurát, és ezzel oldott, pozitív munkahelyi légkört teremtenek.

 

Az attitűd is meghatározó

A modern, az otthonba is benyúló munkahelyeket a stressz jellemzi. A reziliens kolléga képes hatékonyan menedzselni a stresszes helyzeteket, így az nem okoz számára egészségkárosodást. Aktívan vigyáz magára egy-egy hasonló helyzet után, megelőzve a kiégést. A reziliens kolléga másik fontos jellemzője, hogy hű önmagához, autentikus, viselkedése megfelel értékeinek és hitéletének egyaránt.

A mindennap ismétlődő feladatokkal szembeni attitűd is megkülönbözteti egymástól a reziliens – nem reziliens kollégákat. A reziliens alkalmazottak képesek értelmesnek felfogni mindennapi feladataikat is. Vagyis képesek az adott helyzetben meglátni a pozitívumot, megtalálják, hogy az adott feladat elvégzésével kinek és hogyan változtatják meg mindennapi életüket, az értelem pedig újabb lökést ad az akadályok leküzdésére. Ezért, nem meglepő módon, amikor egy akadályba, stresszes helyzetbe ütköznek, akkor jobban felkészültek a hasonló helyzetek értelmes kezelésére. Például az orvosok körében a reziliens doktorok nem orvosi problémákat oldanak meg, hanem visszaadják a páciensek egészségét. A munkahelyi pozitív fókusz a reziliencia alkotóeleme.