Munkaerő-menedzsment

62_letoltes.jpg
Forrás: ITB
A megkoronázott munkaerő-piac margójára

Semmi sem állandó, csak a változás maga: online toborzás és az átrendeződő online munkaerő-piac üdvöskéi

A járványhelyzet egy jól irányzott balhoroggal néhány pillanatra padlóra küldte a munkaerő-piacot, amely levegő után kapkodva, de talpra állt a rászámolás előtt, sőt. Ráérzett a taktikára is, amellyel felveheti a harcot, ez utóbbi azonban jóval több kreativitást és rugalmasságot igényel mind a fejvadászok, mind a HR-esek, mind pedig a jelöltek és a cégvezetők részéről. Onboarding, interjúztatás, jelöltélmény és kiválasztás – csak néhány dolog, amelyekhez most csak virtuális eszközök állnak rendelkezésre, és amelyek a járvány mellékhatásaként új gyakorlatokat hoznak, átrendezve az online munkaerőpiacot. Két szakértővel jártunk utána, hogy milyen lesz a jövő és hogyan alakul át a HR jelene.

A 2008-as válság elbújhat a most kibontakozó gazdasági, társadalmi és munkaerő-piaci krízis mögött – legalábbis tucatnyi szalagcím harsogja ezt nap-mint-nap az ember arcába. Ezzel szemben a gyakorlat mást is mutat, és kihúzza a negatív percepció méregfogát, bizakodásra is okot adva.

A Grafton Recruitment és a Wyser Hungary közös kutatása (közel 100 vállalati döntéshozó, több mint 1800, javarészt szellemi foglalkozású körében), többek közt azt mutatja, hogy mind a munkavállalók, mind a munkáltatók komoly rugalmasságot igyekeznek mutatni azért, hogy a koronavírus-járvány közepette is egymásra találjanak.

A megkérdezett cégek 41 százaléka továbbra is toboroz, az összes válaszadó közel harmada pedig azt állítja, még csak nem is módosítottak toborzási terveiken. Telefonos és Skype-os állásinterjút kevés kivételtől eltekintve minden cég alkalmaz a toborzása során, de a közel felük az olyan videóinterjús megoldásoktól sem ódzkodik, mint a Facebook Messenger, Viber vagy Microsoft Teams. A személyes találkozó nélküli beléptetésre is fel van készülve a cégek majdnem fele, bár tényleges tapasztalattal csak 17 százalékuk rendelkezik.

 

Kényszerszülte megoldások és munkára váró, tolongó tömegek

Palásti G. György, Grafton Recruitment
Palásti G. György, Grafton Recruitment
„Óriási előnyben vannak most azok a vállalatok, amelyek eddig is igyekeztek lépést tartani a munkaerő-toborzás és kiválasztás technológiai fejlődésével”, mondta Palásti G. György, a Grafton Recruitment ügyvezetője. „Nagyon sok jelölt van most a piacon, a cégek pedig szinte nem, vagy nagyon megfontoltan toboroznak, de ügynökségi oldalon is érezhető a változás. Míg eddig egy állásajánlatra tíz önéletrajz érkezett, addig most már több mint száz, ami a jelentkezők relevanciáját is rontja.”

Kevés szektor maradt ugyanis érintetlen a járványhelyzetben, sőt, néhány ágazat, például a turizmus és a vendéglátás gyakorlatilag teljesen leállt. Az egyik napról a másikra munkanélkülivé vált tömegek kis százaléka rendelkezik olyan megtakarítással, amellyel legalább egy hónapig kihúzná, így azonnali pénzkereseti megoldásra van szükségük. A nagy számok törvénye alapján pedig nemcsak a szóban forgó iparágak képviselői, de a többi munka nélkül marad ember is beadja a jelentkezését bármilyen pozícióra, próba-szerencse alapon.

A megsokszorozódott jelöltszám a toborzók részéről is plusz energiát igényel, de maguk „a toborzási trendek alapvetően nem változtak, hiszen az online tér felé tolódott már eddig is a toborzás. Az álláshirdetések online platformokon mennek, egyre nagyobb teret kap a Facebook és a LinkedIn, és az interjúk túlnyomó része már a vírushelyzet előtt is online zajlott. Toborzási szoftverek és chatbotok segítik a toborzók munkáját. Azt gondolom, nem fog változni a toborzási trend, a járványhelyzet még inkább az online toborzást erősiti, sőt, azokat a cégeket is rákényszeríti, amelyek eddig ragaszkodtak az offline folyamatokhoz”, mondta Berta Péter, a WHC CEO-ja.

 

Win-lose – ambivalens helyzetet hozott a járvány

Ami a toborzás sikerességét vagy kudarcát illeti, sokban függ az iparágól és a pozíciótól. A faramuci szituációt az adja, hogy a járványhelyzet egyszerre könnyítette és nehezítette a toborzást: hirtelen rengeteg felszabadult munkaerő áll rendelkezésre, nem beszélve a home office-ban üldögélő elhalászható munkaerőről, viszont a bizonytalanság miatt jobban ragaszkodnak az emberek a székükhöz.

„Már most sokan vesztették el az állásukat, és kerültek ki a munkaerőpiacra, másrészt pedig sokan home office-ban dolgoznak otthonról, ahol óhatalanul lazább körülmények között vannak, és ha éppen jobb munkát keresnek, akkor simábban be tudnak vállalni egy-egy online interjút”, mondta Berta Péter.

Hasonló véleményen van a Grafton ügyvezetője is, aki elárulta, hogy a jelenlegi helyzetben sokkal magasabb teljesítménymutatókkal dolgoznak a toborzást illetően, ugyanis nem ritka az, hogy a potenciális jelölt befejezi a tíz órás megbeszélését és tizenegykor már a leendő munkaadójával interjúzik.

A fenti tapasztalatokat a már említett kutatás is alátámasztja, amely szerint a szellemi munkakörben foglalkoztatott munkavállalók 36 százaléka jelenleg is aktívan keres állást, 80 százalékuk pedig a jelenlegi körülményektől függetlenül szeretne új helyen dolgozni. A válaszadók csupán 20 százaléka tart attól, hogy váltásra kényszerülhet a vírus okozta helyzet miatt az év második negyedévében. Külön érdekesség, hogy az IT- és pénzügyi szakemberek gondolják a legbiztosabbnak pozíciójukat, míg a legnagyobb arányban a beszerzés, logisztika szakterületen dolgozók érzik magukat veszélyeztetve.

 

Befékezett toborzási trend, felszállóágba kapcsolt munkavállalói flexibilitás?

Berta Péter, WHC
Berta Péter, WHC
Hozott azért új kihívásokat a járványhelyzet a toborzás, interjúztatás és onboarding területén. „A videóinterjúztatás most reflektorfénybe került. Érdemes azonban másképp nekikezdeni most az online interjúnak, hiszen a jelöltnek nincs ideje ráhangolódni a beszélgetésre a készülődés vagy a céghez való beutazás során, mert lehet, hogy épp abban a percben esett ki egy megbeszélésről. Fontos, hogy most több időt hagyjunk a »csevegésre«, mert ezáltal olyan helyzetet tudunk teremteni, amelyben a jelentkező képes önmagát adni. Egyszóval, hagyjuk megérkezni”, javasolja Palásti G. György. Az ügyvezető szerint az is fontos, hogy a jelentkező lásson valamit az irodából, ahol majd dolgozni fog, hiszen nem várható el az, hogy anélkül mondjon bármit az ajánlatra, hogy a munkahelyi körülményeket legalább részben felmérhette volna.

Érdekes képet rajzolt a kutatás arról is, hogy milyen megoszlásban fogadnának el állásajánlatot a munkavállalók egy cégtől úgy, hogy előtte nem volt személyes kapcsolatuk a felettesükkel és kollégáikkal, csak online. A munkavállalók 58 százalékának ez utóbbi nem jelentene problémát, a vezetők pedig még őket is überelik a 80 százalékos aránnyal. Ezzel szemben a cégek kevesebb mint fele tartja elképzelhetőnek, hogy személyes találkozó nélkül is felvegyen új munkaerőt. A kivétel persze erősíti a szabályt: az IT, SSC és gyártás területen működő vállalkozások már vettek fel új kollégát úgy, hogy teljes mértékben online zajlott a kiválasztás.

Ami a toborzás mibenlétét illeti, „alapvetően ugyanazok az eszközöket használjuk, javarészt online platformokon. A hirdetéseinkkel igyekszünk kitűnni a vírus okozta marketing zajból, ezért a hirdetések dizájnja, megjelenése ebben az időszakban különösen fontos”, osztotta meg véleményét Berta Péter.

 

Tükröm-tükröm, mondd meg nékem, mit hoz a holnap e vidéken?

Kihívásokat, komfortzónán kívüli pillanatokat és bizonytalanságot, ezen kívül pedig az online munkaerőpiac átrendeződését és a távmunka iránti nyitottságot is elhozhatja ez az időszak. Elvégre eddig is minden online irányba mutatott, ez a járványhelyzettel még inkább erősödött és felgyorsult. Azok a cégek és jelöltek is belekényszerültek az online folyamatokba, akik eddig még próbáltak távol maradni.

S míg a Grafton ügyvezetője az állásportálok piacvesztését vizionálja, addig a WHC CEO-ja a Facebook, LinkedIn, online állásportálok további erősödését várja. Ettől függetlenül, a home office és a távmunka kérdéskörében egybecsengő véleményeket fogalmaztak meg.

„Azt gondolom, hogy ez az időszak sok tapasztalattal fog szolgálni a távmunka pedig a járványhelyzet után is jelentős fog maradni, ugyanakkor a problémák megoldását és új megoldások kidolgozást célzó megbeszélések javarésze ugyan úgy személyesen fognak zajlani”, zárta gondolatait Palásti G. György.

„Aki eddig kerülgette a home office intézményét, most muszáj volt meglépnie, ha pedig munkaerőt szeretne felvenni, muszáj online interjúznia. És persze ez a helyzet rávilágít arra ezeknél a cégeknél, hogy nem is ördögtől való a távmunka és a távinterjúztatás, csak eddig nem ehhez voltak szokva. Persze, az online működésnek is megvannak az egészséges határai. Azt vallom, hogy emberi, személyes kapcsolatok nélkül nem működhetünk, nem létezhetünk”, mondta Berta Péter.