Az elmúlt években készült jó néhány, cégvezetőket szíven ütő
statisztika arról, hogy miket (is) csinálnak a serényen dolgozó alkalmazottak
munkaidőben – meg azok is, akik igyekeznek fontos projektnek álcázni valós
tevékenységüket.
Dugóban ücsörgés és
Insta pörgetés, hány perc naponta?
Két éve a Funders and Founders infografikája sokkolta a
nagyérdeműt, ami a munkahelyi cselekvéseken túl sok minden másra is
rávilágított. Többek között arra, hogy ha 78 éves várható élettartammal
számolunk, akkor abból az ember 28 évet tölt alvással, 10,5-öt munkával, 9 évet
közösségi médiával, videojátékkal és tévézéssel, 6 évet házmunkával, 4 évet
evéssel és ivással, 2,5 évet pedig a legkirályibb helyen ülve, trónolással.
Visszakanyarodva a munkával kapcsolatos lebontásra, tavaly a
Samsung európai országokat vizsgáló kutatásából körvonalazódtak még érdekesebb
dolgok, kezdve a közlekedéssel. A kutatásból kiderült, hogy egy ingázó
átlagosan napi 56 percet tölt utazással, ami ugyan nem a munkaidő része,
viszont az európai átlagot tekintve a dolgozók közel 1,4 órát töltenek munkával
ingázás során, ebben pedig élen járnak a svájciak, akik heti 1,9 órát dolgoznak
közlekedés közben. Szintén tetemes időt vesz el az e-mailek olvasása,
megválaszolása, rendszerezése, ami naponta 2,5 órára rúg. Hasonlóan időrabló a
megbeszélések zöme, minden második meeting teljesen felesleges, mert a
munkavállaló már nem tud koncentrált maradni.
Öt-hét hamuvá
perzselve
Az irodai időrabló tevékenységeken túl maguk a munkavállalók
is mesterien el tudják pazarolni a perceket, kezdve azzal, hogy naponta
körülbelül 30 perc megy el a közösségi médiaoldalak csekkolására, és további
1,6 óra az egyéb mobiltelefon használatra. A legdurvább statisztikát azonban
mégis a dohányzás produkálja. Az állandó cigiszünetek 5 hetet tesznek ki egy év
alatt a munkaidőből. Egy brit, elektromos cigarettákat értékesítő vállalat
megbízásából készült tanulmány szerint a megkérdezettek 30 százaléka napi egy
órát tölt dohányzással, amit a Benenden Healthcare Society kutatása is
alátámaszt a maga eredményével, ami ugyanezt a tevékenységet 30 percre becsüli.
Összegezve tehát a dohányosok fél nappal kevesebbet dolgoznak egy héten, mint
azok, akik nem osztoznak a káros szenvedélyen. Ez utóbbi állandóan parázs
vitákat szül, ugyanis a nem dohányzók minimum egy, maximum hat nap plusz
szabadságot tartanának igazságosnak az esetben, ha a pöfékelés ilyen magas
mértékre rúg az éves statisztikában.
