Munkerőpiac

16_munkano.jpg
Forrás: ITB
Mission possible

Munka mellett kisgyerekkel az élet nem könnyű, de nem is lehetetlen

Gyerek vagy munka? Nagyon sok anyában úgy merül fel a kérdés, hogy csak egyiket vagy csak másikat választhatja. Errefelé tolja őt a társadalmi elvárás és a munkáltatók többségének hozzáállása is, amelyek miatt a rugalmas munkavégzés lehetősége messze nem olyan elterjedt, mint lehetne. Pedig a munkáltatók részéről nem is igényel rettenetesen sok erőfeszítést, hogy kisgyermekes anyák részére is vonzóvá tegyék a munkahelyüket.

Meg vagy te őrülve, hogy szülés után ilyen hamar visszamész dolgozni? – kérdi a család, a barátnők. Meg van őrülve ez a nő, hogy egy (két, három) kisgyerek anyukájaként hozzánk akar jönni dolgozni? – kérdi (szigorúan csak magában vagy az érintett hallótávolságán kívül) a HR-es, aki éppen most utasította el a fiatal anya jelentkezését, természetesen valamilyen más indokra hivatkozva. Nők ezreinek lehetnek ismerősek ezek a mondatok, ezrek és ezrek érezhetik frusztrálva magukat attól, hogy kisgyermekes anyaként dolgozni akarnak.

Magyarországon évtizedes hagyomány, hogy az anyák a gyerek hároméves koráig otthon maradjanak. Ettől azonban egy anya még szeretheti a munkáját, érezheti fontosnak a hozzájárulását a cég tevékenységéhez – és eközben akarhat családot, gyereket is. Arra viszont egy kevésbé számíthat, hogy két-három év múlva is meglesz a munkaköre vagy akár a munkahelye. Az pedig egészen biztos, hogy a gazdaságnak szüksége lenne a munkájára. A KSH adatai szerint 2019 végén több mint 133 ezer fő részesült csecsemő- vagy gyermekgondozási díjban (utóbbi a gyerek kétéves koráig jár). Az adatok arról nem szólnak, hogy közülük hányan dolgoznak, de a hazai munkaerő-piacot tekintve nem lehet túl nagy a számuk.

 

Csak a probléma van velük

A magyar munkáltatók ugyanis – tisztelet a kivételnek – meglehetősen ódzkodnak attól, hogy kisgyerekes anyát alkalmazzanak. Sokszor ugyanígy kezelik a gyermektelen, de már házas nőket is, mondván, hamarosan belőlük is gyerekes anya lesz. Alkalmazkodva a társadalmi beidegződésekhez – az anyának a gyerek mellett a helye –, általában a munkahelyek sem törik magukat, hogy lehetőséget biztosítsanak a kisgyerekeseknek.

A hagyományos felfogás ugyanis a szülni készülő vagy már gyerekes anyában csak megoldandó problémát lát. Az biztos is, hogy a gyerekvállalás miatt kieső dolgozó pótlása átgondoltabb munkaerő-gazdálkodást, több adminisztrációt igényel, a határozott időre felvett munkaerőnek meg a motiválása problémás. Ha pedig határozatlan időre alkalmaztak valakit, különösen olyan pozícióba, ahol fontos a cégnek a stabilitás, a munka során megszerzett tapasztalat, már nem feltétlenül szívesen cserélik le a pótlásra felvett munkaerőt, pláne, ha közben átalakítások, átszervezések is volt a vállalatnál.

Amit az állam kínál

Magyarországon jelenleg három fő támogatási forma érhető el a kisgyerekes szülők számára.

Csecsemőgondozási díj (CSED) Ez a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra (24 hét, vagyis 168 nap) jár, ha az anya a megelőző két év során legalább 365 napra biztosított volt. Mértéke az átlagfizetés 70 százaléka, de emellett nem lehet dolgozni.

Gyermekgondozási díj (GYED) A CSED lejárta után, a gyerek kétéves koráig vehető igénybe. Összege a figyelembe vehető jövedelem 70 százaléka, de maximum 225 400 forint – gyerekenként. A GYED mellett már lehet dolgozni.

Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) A gyerek hároméves koráig jár, bármelyik szülő igénybe veheti, összege azonos az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegével, ami jelenleg 28 500 forint.

Ha pedig mégis visszaveszik, akkor a legtöbbször ugyanazokat az elvárásokat támasztják vele szemben, mint az összes többi dolgozóval. Legyen bent a munkahelyén 9-től 5-ig, túlórázzon, ha kell, márpedig hol, mikor nem kell? Ha mégis elmegy korábban, később ér be, ne adj’ isten otthon marad pár napot, mert tényleg beteg a kicsi, akkor a legjobb esetben is összehúzott szemöldököket, megrovó pillantásokat és megjegyzéseket kap a kollégáktól, a főnököktől. Rosszabb esetben jön a lelki terror: különleges elbánást akarsz, amikor mindenki más 10 órákat dolgozik, ez nem tisztességes a többiekkel szemben! Kikiálthatják olyannak, akire nem lehet komoly munkát bízni, így neki jut minden olyan feladat, amelyet a többiek nem akarnak elvégezni, vagy nem jár érte elismerés.

 

Szülj csak nyugodtan!

Nem kellene ennek így lennie. Mindenféle jogszabályi, munkaszervezési és technológiai lehetőség adott ahhoz, hogy könnyen összeegyeztethető legyen a kisgyerek nevelése és az érdemi munka. Ha a munkáltató át akarja hidalni ezeket a nehézségeket, akkor tud mit tenni, vannak eszközök a kezében. (Persze, ha nem akarja a jelentkezőt, kifogásnak jók a nehézségek…)

A Családbarát Munkahely védjegy bronz fokozatát tavaly elnyerő Microsoft jó példa arra, hogy mit tehet egy odafigyelő vállalat a gyereket vállalni akaró vagy kisgyereket nevelő szülőkért. (A díjnak egyelőre csak bronz fokozata van, a későbbiekben alakítják ki az ezüst és arany minősítést.) A szemlélet már a toborzás során megmutatkozik, a tervezett gyerek egyszerűen nem szempont a kiválasztásnál. Olyanra is volt már példa, hogy egy kiválasztott, ajánlatot kapott jelentkező a belépés előtt tudta meg, hogy gyermeket vár, ezért úgy döntött, leendő munkáltatója tudomására hozza, és visszalép, ám a Microsoft megerősítette, hogy az ajánlat természetesen továbbra is fennáll, és végül a kismama a vállalat új munkavállalója lett.

A tényleges gondoskodás a gyermek születésénél elkezdődik. A CSED-et (Lásd az „Amit az állam kínál” című keretet!) a vállalat a szülési szabadság első 20 hetében úgy egészíti ki, hogy a dolgozó korábbi bérének 100 százalékát megkapja – közölték érdeklődésünkre a Microsoftnál. Az apák a születést követő első év során összesen hat hét apasági szabadságra jogosultak, amely során szintén teljes bért kapnak. A szabadságot egyszerre, vagy két részletben, 4, illetve 2 hetes intervallumokban vehetik ki. (A fent említett két lehetőség egyébként örökbefogadás esetén is jár.)


„Zökkenőmentes” a visszatérés

A munkába történő visszailleszkedést is számos módon lehet segíteni. Lényeges, hogy az otthon lévő kismamával ne szakítsák meg a kapcsolatot: tájékoztassák minden fontos hírről, eseményről, hívják meg a kötetlen rendezvényekre, hogy élő kapcsolatban maradjon a kollégákkal. A munkába állás során jól jöhetnek a tréningek, hogy a visszatérők minél könnyebben fel tudják venni az aktuális munkamenetet. Utóbbiak már csak azért is nagyon fontosak, mert a modern munkahely egy-két év alatt jelentősen átalakulhat: más lesz a szervezet, változnak a folyamatok, talán még a munkatársak és főnökök egy része is kicserélődik.

A munkába állás után is meg lehet könnyíteni az anya dolgát. A Microsoftnál a munkaidő mindenki számára kötetlen, nem a bent töltött órák számítanak, hanem az elvégzett munka. Dolgozhatnak részmunkaidőben vagy szükség esetén a szokásosnál többet a home office-ból. A technológia számtalan lehetőséget biztosít a hatékony otthoni munkavégzéshez, hiszen az információk elérhetőek, a kommunikáció – akár videón keresztül is – megoldható. Mindehhez járul, hogy az anyukával nem éreztetik, hogy másodrendű dolgozó lenne csak azért, mert időnként korábban kell elmennie vagy ápolni kell a beteg gyereket. A munkaidő kötetlen, nem a bent töltött órák számítanak, hanem az elvégzett munka. A lényeg, hogy ne legyen stresszfaktor az, hogyan hangolja össze a dolgozó a munkát és magánéletet, így hatékonyabban végzi a munkáját, mondta el Szentpétery Boglárka, a Microsoft Magyarország HR-vezetője.

Hasonló lehetőségeket biztosít dolgozóinak a Magyar Telekom is, ahol a távmunkakultúra, a részmunkaidő, illetve a digitális munkavégzési megoldások ugyanígy részei a vállalat életének. A cégnél tudatosan dolgoznak azon, hogy a családalapítás előtt, a távollét alatt, és a visszatérést követően is minden szükséges lehetőséget és információt megadjanak a kollégák számára – mondta el Zanin Éva, a vállalat sokszínűségi és esélyegyenlőségi szakértője. Ennek részeként távollétük teljes ideje alatt biztosítják a kollégák számára a hozzáférést a teljes képzési-fejlesztési portfólióhoz, és várják őket a családi és sportnapokon is. A Magyar Telekom új székházában még egy „gyermekkuckót” is kialakítottak, ahová a kollégák néhány órára bevihetik a gyerekeket, hogy ott szakképzet gyermekfelügyelők vigyázzanak rájuk.

Egy anya vallomása

„Az anyaságra való felkészülés azzal kezdődött számomra, hogy olyan munkahelyet és foglalkozást választottam, amelyet távolról, rugalmasan végezhetek a technológia segítségével. Kacérkodtam a PR-szakmával, egy teljes hónapig dolgoztam is egy ügynökségnél, de a munkával járó kötöttségek, a feletteseim kisgyermekes anyukákhoz való elképzelt viszonya miatt is úgy döntöttem, hogy inkább szabadúszó újságíróként tevékenykedem tovább. Azért, vajúdás közben, a két fájás között érkezett ügynökségi hívást még megválaszoltam… Később az interjúpartnerek észrevehették, hogy néha gyermeksírás is behallatszik a telefonbeszélgetésbe – meglepő módon, sok alannyal tudtam emiatt emberibb módon szakmai kapcsolatot kialakítani, miután kiderült, ők is hasonló cipőben járnak.

A döntéshez hozzájárult, hogy vidéken, családi házban képzeltük el jövőnket, a napi egy-egy órányi oda-vissza utazás a budapesti munkahelyre pedig nem annyira kívánatos. A szülés után a szakmai rendezvényekből, külföldi utazásokból lényegesebben kevesebb lett, ezt viszont pótolták a telefonbeszélgetések és a szakmai közösségi oldalak. A két gyermek mellett okostelefon nélkül nehezen tudom elképzelni mindennapi életemet. Egy ideig még egy tablet is elkísért mindenfelé, így, ha épp az orvosnál kellett a cikkből húzni két sort, akkor megtehettem.

Mióta a home office jelenti a munkavégzés helyszínét, kicsit jobban meg kell szerveznem saját életemet. A szomszédok, ismerősök megértették, hogy attól, hogy itthon vagyok, nem érek rá velük beszélgetni, az ő ügyeiket intézni. A munka-magánélet egyensúly betartására szabályokkal tudok odafigyelni: hétvégén, mikor itthon vannak a gyermekek, csak akkor dolgozom, ha tényleg nagyon sürgős, egyébként együtt töltjük az időt. Ahogy az is szabály, hogy a kreatív feladatokat inkább délelőtt végzem el, az adminisztratívakat meg délután, esetleg este, és csak akkor, ha a gyerkőcök lefeküdtek. Ezt egyre nehezebben tudom betartani, mert gyakori, hogy velük együtt alszom el én is.”

Az anya: Vass Enikő, a Behaviour és az ITBUSINESS újságírója

A lényeg: a választás szabadsága

Persze, nemcsak a munkáltató kezében vannak lehetőségek. Bár egy csecsemő vagy egy kisgyerek nagyon sok elfoglaltságot jelent, megfelelő szervezéssel és egy kis segítséggel a kismama is képezheti magát, tanulhat új dolgokat, amíg otthon van. Akár a munkájához kapcsolódó területen tanul valamit, akár nyelvet tanul, akár bármi másban képzi magát, mindenképpen értékesebbé teszi magát munkáltatója számára, és annál biztosabb lehet benne, hogy szívesen várják vissza.

Ezen a téren különlegességnek számít a Green Fox Academy és az Academy4MoMs összefogásában megvalósított részidős programozóképzés. A kimondottan az új szakmát kitanulni kívánó kismamák számára, 2020. szeptemberében már másodjára elindítani tervezett programban mentori keretrendszerben, 612 kontakt-óra (és jó sok itthoni feladatvégzés) után programozói képesítést szerezhetnek az anyukák. A program specialitása, hogy a helyszínen bölcsőde is várja a gyerekeket, így az anyukák teljes nyugalomban tudnak a tanulásra koncentrálni.

Ez is persze csak egy lehetőség, ráadásul igen keveseknek szóló. A módszerek többsége azonban könnyen elérhető és megvalósítható bármelyik munkáltatónál. A cél egyetlen szakember szerint sem az, hogy a kisgyerekes anyákat minél hamarabb visszatereljék a munkahelyre – azzal mindenki tisztában van, hogy olyan közel soha nem lesz egy anya a gyermekével, mint amikor az első hónapokat-éveket együtt töltik otthon. Ugyanakkor meg kell(ene) adni a választás lehetőségét minél több anyának, hogy azt válassza, ami a személyiségéhez, a családja gondolkodásához vagy az anyagi lehetőségeihez a legjobban illeszkedik. A munkáltatók felelőssége pedig abban rejlik, hogy biztosítsák a kedvező feltételeket, bárhogyan is dönt az anya.


Családtámogatási és gyermekgondozási ellátások (2010–)

Év

Csecsemő-gondozási
díjat

Gyermekgondozási
díjat

Gyermekgondozást
segítő ellátást

igénybe vevők havi átlagos száma

2010

27 289

94 682

178 532

2011

24 769

87 717

169 721

2012

25 223

81 839

168 037

2013

24 230

81 234

161 274

2014

24 753

83 701

161 226

2015

25 886

85 970

163 376

2016

26 931

91 126

162 992

2017

27 989

97 470

164 297

2018

27 696

102 512

159 226

2019*

30 102

103 611

154 741

* novemberi adat

Forrás: KSH