Munkerőpiac

28_Distraction.jpg
Forrás: ITB
Munka és magánélet

Stresszforrássá válik a céges email

Úgy tűnik, Magyarországon is egyre nehezebb megtartani a munka és a magánélet egyensúlyát a céges kultúrákban. Az új generációs és atipikus munkavállalók, valamint a kötelezővé váló távmunka megjelenésével ez a folyamat csak erősödik – állítják a szakemberek. Az EU egy részén már törvényben tiltják a munkaidőn kívüli emaileket, hazánkban viszont még vezetői gyakorlat a használatuk. 

Már az elmúlt évtized derekán is azzal szembesültek a munkavállalók, hogy hazaérkezésük után is munkahelyi elektronikus leveleikkel kell foglalkozniuk. Ezt az új negatív trendet vizsgálta a Working Families angol szervezet, hogy milyen újabb terheket ró a családos munkavállalókra, ha még este is emaileket küldenek nekik a vezetőik. Tényként könyvelhették el, hogy több mint felük kénytelen volt még este is munkahelyi feladatokkal birkózni (habár eleve rugalmas munkaidőben dolgoztak). A vizsgált 3000 családos brit 55 százalékának így már eleve sérült a munka és a magánélet beígért dichotómiája, de 44 százalékuk rutinszerűen ellenőrizte levelezését, nem kapott-e új üzenetet a főnökeitől hazaérkezése után.

A munkahelyi problémák és tornyosuló feladatok a magánéletbe való folyamatos behatolása pedig a szülők 54 százalékánál okozott veszekedéseket, nemcsak a partnerekkel, de a gyermekeikkel is. Sőt, az ellenséges munkahelyi környezet eredményeként családi felelősségvállalásuk is radikálisan meggyengült, vagy vezetett későbbi válásukhoz (a szakértők szerint a késői levelek erre utalnak). A megkérdezettek 37 százaléka főnökeit is félrevezetve hivatkozott betegségre, csak hogy családjával több időt tudjon tölteni, menekülve a felgyülemlő céges feladatoktól. 

 

Vezetői emberkísérletek

Ha egy vezető az alkalmazottait a munkaidő (legyen az akár rugalmas) lejárta után is levelekkel bombázza újabb céges feladatokkal megbízva őt, előbb-utóbb érzelmi kimerültség, kiégés és frusztrálódás következik be a munka és a magánélet egyensúlyának felbomlása miatt. Ez pedig már akár a vállalkozás sikerét is veszélyeztetheti.

Érdekes módon viszont nemcsak a nárcisztikus és önértékelési problémákkal küzdő (vagy a rendszerváltás előtti állami cégekben szocializálódott…) vezetők alkalmazzák ezt az „emberkísérletet”. Magyarországon bevett gyakorlatnak, a céges elköteleződés és lojalitás mérésének egyik legfőbb metódusává válónak tűnik.

Főként a kkv-s boomer vezetői generációra a legjellemzőbb, akik a mostani zoomerek megjelenésekor, pozíciójukat féltve vetik be ezt a kétélű fegyvert, tesztelve így friss alkalmazottaik rátermettségét és terhelhetőségét. Ha ez a metódus már sikeresen működött kortársaiknál is, járt utat járatlanért szívesen és önszántukból nem hagynak el. Nehéz is megszabadulni eme beidegződéstől, hiszen a magyar boomer vezetők hajlamosak magukat hasonló korú középvezetőkkel körülbástyázni, így a fiatalabb xoomer-zoomer generáció ebben az ördögi körben tengetheti céges mindennapjait. A külföldi tulajdonú és multi cégeknél viszont szerencsére csak elvétve élnek ezzel a bármikori elérhetőséget és a lojalitást tesztelő megoldással.

 

Miért ártalmas a munkaidőn túli levelezés?

Tőlünk kissé nyugatabbra, az Unióban viszont már rájöttek, hogy a fehérgalléros munkavállalók lelki békéje és mentális egészsége sokkal fontosabb, mint a vezetői mindenhatóság bizonyítgatása. Elsőként Franciaországban tiltották be munkaügyi törvénnyel, hogy az alkalmazottak hozzá tudjanak férni a céges levelezésükhöz hétvégén. A munkaidőn túli levelezés ugyanis számos negatív hatással jár, az így előidézett „kényszermunka” a kiégés legfőbb oka lehet.

Az a céges kultúra, amely erre támaszkodik 2020-ban, a saját sírját ássa. Az alkalmazottak így képtelenek elválasztani a szabadidejüktől munkájukat, és érzelmileg is kifáradnak, összezavarodnak, ha vezetőik nem követelnek tőlük folyamatosan újabb (látszat)feladatokat: deperszonalizálja őket a folyamatos emailes számonkérés. Vezetőik arra idomították őket, hogy önmaguktól is ezt várják el a magánéletük minden percében.

Sok vezető nem látja, hogy milyen hatással van a folyamatos rendelkezésre állás céges elvárása, amely pedig nemcsak a magánéletet, de az üzleti sikereket is lehetetlenné teszik egy idő után. Nem az email, mint technológia meríti ki a munkatársakat, hanem az a folyamatos készenlét, a követelmény, hogy mindig figyelni kell ezekre az üzenetekre. Nem mellesleg a belső kommunikáció és cégkultúra torz voltát is jelzi a dolgozók magánéletének folyamatos elektronikus megerőszakolása.

Így vált mára stresszfaktorrá a modern dolgozók életében a 30 éve felfedezett elektronikus levelezés. Pedig a lehetetlent kísértik, amikor képtelenek offline módba kerülni, vagyis lecsatlakozni a céges hálózatról, hiszen a könnyű elérhetőség folyamatos jelenlétet és teljesítményt követel meg tőlük.

 

A chat és a lapos szervezet lehet a megoldás

Ha egy kkv-ban volt már projektfejlesztés, ki kellett derülnie, hogy a chat (szakkifejezéssel: azonnali üzenet alkalmazás) sokkal több kollégát tud elérni, mint az email. Ha pedig a belső kommunikációs folyamatokat átvizsgáljuk, rögvest kiderül, hogy időpocsékolás céges emaileket küldözgetni „orrba-szájba”, ha nincs, aki ezeket elolvassa (és automatikusan tovább hárítsa a bennük rejlő feladatot). Ma a zoomer és xoomer generációs munkavállalók is szívesebben használnak Slack, Microsoft Teams és hasonló chat-alkalmazásokat. (A Messenger a magánszférához tartozik).

Ezeket viszont a legjobban az úgynevezett „lapos” szervezetekben lehet kamatoztatni, nem véletlen, hogy a banki és biztosítási szektorban a legelterjedtebbek. Az átlag magyar vállalkozások belső kommunikációs csatornája még mindig az email, ezt követi az intranet és a belső hírlevél, sőt, több helyen ezeket párhuzamosan is működtetik (feleslegesen).

Ott, ahol munkaidőn túli emaileket is használnak, a felső vezetők kasztja nem érhető el személyesen, se rendszeres találkozókon, se fogadóórákon. Ugyan kifelé a vállalkozás látványos, digitális transzformáción esett át, de a belső kommunikációja még a múlt században ragadt.