work

38_fazekas_barbara.jpg
Forrás: ITB
Oktatás, mint szívügy

Végig sprintelve nem lehet maratont nyerni

Új általános elnökségi tagja lett az IVSZ-nek Fazekas Barbara, a Green Fox Academy ügyvezető igazgatójának személyében, aki jól érzi magát a férfiak dominálta IT-világban. Az oktatást szívügyének, hivatásának tekinti.

– Gratulálok az IVSZ elnökségi tagsághoz! Mi a feladata ebben a tisztségben?

– Két éve alapítottuk a saját vállalatunkat, amely az egész IT-iparágat érintő, igen komoly munkaerőhiányt igyekszik megoldani. Ezt a feladatot nem lehet a kispadról, a szakmai szervezeteket mellőzve teljesíteni. Aktív szerepet kívántam vállalni, hogy a saját tanítványaink érdekeit tudjam képviselni. A Green Fox olyan problémát igyekszik orvosolni – a már említett, az IT-piacot érintő munkaerőhiányt akarjuk mérsékelni –, amely a magyar állam érdeke is. Ha már ennyire közérdekű feladatot vállaltunk, akkor szeretnénk, ha a tanulóink is részesülhetnének az egyéb képzésekben résztvevőknek járó juttatásokban, például tudjanak diákhitelt felvenni, legyen diákigazolványuk stb. Jelentős mértékben tervezzük növelni a végzőseink számát, amit újból csak az iparág, a piaci szereplők összefogásával tudunk elérni.

– Nagyon fiatal. És nő. Sokak szemében ez hátrány lehet. Hogyan éli meg mindezt a férfiak dominálta IT-világban?

– Megszoktam, hogy egyes élethelyzetekben csak férfiak vesznek körül. Küzdősport a hobbim, az Ironmant is végigcsináltam, itt mind többségben vannak a férfiak. Nincs ez másként az IT-világában sem. Nem érzem, hogy emiatt valaha is hátrányba kerültem volna. Ha valakivel leülök tárgyalni, előfordul, hogy az első tíz percben furán néz rám, de azután feloldódunk a szakmai részletekben.

– Marketingesként dolgozott több IT-cégnél, mielőtt a sajátját vezette volna. Ez a szemlélet előnyt jelent?

– Persze, egyértelműen. A klasszikus marketinges csapatokban nincs igazi lehetősége az embernek beleszólni egy-egy termék fejlesztésébe; a feladat gyakran ott kezdődik, hogy itt a termék, adjátok el. Most viszont van alkalmam olyan termékeket kialakítani, amelyek eleve jól lettek kitalálva, így örömjáték a marketinges munka.

– Mindig saját céget szeretett volna?

– Nem feltétlenül. Nekem az oktatás a szívügyem, és örvendek, hogy a társaimmal alapított közös cégben adódott lehetőségem ezt a szenvedély, ezt a hivatást kiélni. A sors iróniája, hogy nem oktatok – mert nem is tudok programozni –, de saját példámon keresztül motiválom a munkatársaimat, hogy szívvel adják át tudásukat a zöldfülű informatikusoknak.

– Kollégáiban milyen vonásokat keres?

– Meg szoktam kérdezni tőlük a felvételi interjú alatt, hogy mi volt a legnagyobb krízishelyzet az életükben, és azt hogyan oldották meg. Kíváncsi vagyok arra, hogy volt-e valamilyen céljuk, és azt hogyan érték el. És keresem bennük az alázatot.

– A vállalkozás mellett van magánélete?

– Most már van. Kezdetben, kezdő vállalkozás ügyvezetőjeként a heti 60-70 órányi munka volt a szabvány. Most tudatosan visszavettem, maximum 50 órányi munkát engedélyezek magamnak. Rájöttem arra, hogy ha nem megfelelően regenerálódik az ember, akkor a friss fejjel elvégzett feladatokat, munkákat is el tudja rontani. Az elején még sprinteltünk, mert kezdő vállalatként ez a feladat, de az előttünk álló maratont folyamatosan sprintelve nem lehet megnyerni. És mi hosszú távra tervezünk.