HR

search
Forrás: vira.co.uk

Kíváncsi munkavállalót keresnek a cégek

A jövő ideális munkavállalójánál felértékelődik a kreatív kompetenciák szerepe

A munkaerőpiac legújabb kihívásainak témájában szervezett kerekasztal-beszélgetést a Telekom. Az egyetemi, a nagyvállalati szférából, valamint a szociológia, a generáció- és jövőkutatás területéről érkező szakértők abban egyetértettek, hogy megfordult a korábbi trend, vagyis ma már a munkáltatók rohannak a munkavállaló után, továbbá, hogy a jó munkaerő megtartása elsősorban a jó vezetőkön múlik, és míg az automatizáció rövid távon átveszi a képzetlen munkaerő dolgát, a kreatív kompetenciák szerepe nőni fog.

Nem csak a kor, a hozzáállás is...
László Móni personal branding szakértő szerint a státusz, a tudás, az attitűd, a vágyak és a célok határozzák meg az emberek sikerét az elhelyezkedésben és a sikeres munkavégzésben. Ugyanakkor nem elég jónak lenni, tudni kell azt megmutatni is. Ma a legtöbben azt várják egy munkától, hogy szeressék, jók legyenek benne és megfizessék azt. Látványosan elválnak azok igényei, akik állásra és azoké, akik karrierre vágynak. Előbbieknek leginkább a munkaidő, a munka-magánélet egyensúly és a kiszámíthatóság fontos, míg az utóbbiak úgy gondolkodnak, hogy a munka az élete része, szabadságot ad, ne szabják meg a kereteket, a feladat legyen megfelelő, benne lehessen a személyiség. A kihívás az, hogy őket hogyan lehet motiválni, inspirálni.

"Az automatizáció megszüntet, de létre is hoz munkaköröket, a kreatív munkák, a géppel nem helyettesíthető kompetenciák felértékelődnek" – mondta László Móni.

Nemes Orsolya, Y generáció szakértő szerint bár sokat beszélünk X, Y és Z generációról, ebben a témában sok a mítosz, a hibás általánosítás. A mostani fiatalokra utaló Y generáció megnevezés nemcsak korosztály-meghatározás, hanem fiatal városi, értelmiségieket jelöl. „A munkához való hozzáállás szempontjából sokkal fontosabb, hogy ki honnan jön, milyenek a lehetőségei, milyen az érdeklődése. A személyiség tehát fontosabb, mint az életkor” – hangsúlyozta a szakértő.

Új, nyitottabb típusú vezetőkre van szükség
Dr. Tamás István, az International Business School alapító rektora szerint a mai fiatalok a felsőoktatásnak is egy minőségileg megváltozott módját várják el. „Látni kell, hogy nem különíthetők el a tudományágak, ezért az Egyesült Államokban az egyetemi képzés csak 65 százalékban szól a választott tudományról, 35 százalékban egészen más jellegű ismereteket tanítanak, mert ma már nem sok olyan munkahely van, ahol egyetlen fajta tudással boldogulni lehet” – mondta Dr. Tamás István.

Az informatikushiánnyal kapcsolatban az IBS rektora úgy gondolja, hogy a megoldás nem feltétlenül a képzés növelésében, hanem a fiatalok rábeszélésében van. "A jó munkaerőt, így az informatikust is akkor tudjuk megtartani, ha az jól érzi magát. Tehát elsősorban új szemléletű menedzsmenteket kell képezni, akik belátják, hogy a nyitottabb vállalatirányítási módszerek sokkal hatékonyabbak a munkaerő-megtartás szempontjából is" – hangsúlyozta Dr.Tamás István.

Szegmentált munkaerő-keresés
Somorjai Éva, a Telekom HR vezérigazgató-helyettese szerint egyre nagyobb kihívás a munkáltatók számára, hogy megtalálják a szükséges szakképzett munkaerőt, ugyanakkor a munkavállalók részéről is új igények léptek fel a munkáltatóval szemben. Nyílt és hiteles kommunikációra van szükség a cégek oldaláról. A fiatalok már más csatornákon keresztül, más eszközökkel keresnek és találnak munkát, mint pár évvel ezelőtt, amihez a HR-eseknek is alkalmazkodniuk kell, és szegmentáltan kell keresniük a jövőbeli kollégákat.

A Telekom az ország egyik legnagyobb munkáltatójaként a különböző generációkhoz tartozó munkavállalói kapcsán többféle kihívásokkal néz szembe, hiszen a más-más generációba tartozó munkavállalók egymástól eltérő kompetenciákkal és célokkal rendelkeznek. A digitális munkahely koncepcióját azonban minden munkavállalójának elérhetővé akarják tenni. Ezzel is igyekszenek áthidalni a generációs különbségeket. A most épülő új székház kisebb – 4-5 ezer fős – lesz, mint az eddigi irodák összessége, mert azt szeretnék, ha nem ülne minden munkavállaló minden nap az irodában. Ezért virtuális csapatok, közösségi terek és a távmunka válik egyre inkább meghatározóvá a Telekomnál. Ez pedig új módszereket követel a teljesítmény mérésében is.

Rab Árpád jövőkutató, az Óbudai Egyetem Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpont kutatója szerint Magyarországon probléma, hogy a munkavállalók nem eléggé kíváncsiak, nem mennek utána a dolgoknak, nem akarnak egyre jobbak lenni, így azonban könnyen elveszíthetik előnyüket például a ma még kevesebb kompetenciával, de jóval nagyobb tudásszomjjal bíró, távolabbi régiókból érkező informatikusokkal szemben.

Rab Árpád szerint a digitális forradalom az egyén és a társadalom szintjén is alapvető változásokat hoz. "Óriási változás, hogy a közösségi médiára épülő társadalomban felértékelődött a bizalom szerepe, ma már gond nélkül alszunk idegenek lakásában, ülünk be az autójukba és használjuk a szoftvereiket” – mondja Rab Árpád.