HR

jobsearch.jpg
Forrás: businessnewsdaily.com
Országos felmérés

A fiatalok több mint egynegyede elvesztette a munkáját, harmaduk pedig bércsökkenésre számít

A fiatalok 27 százaléka vesztette el a munkáját és 32 százalékuk számít általános bércsökkenésre a koronavírus hatásai nyomán. Leginkább a szakképzésben tanuló fiatalok aggódnak a koronavírus-járvány okozta helyzet miatt, és a bölcsészek érzik magukat leginkább kitettnek a negatív következményekne. Országos kutatás eredményeit publikálta a Zyntern.com Állásportál.

Országos kutatást végzett a Zyntern.com állásportál, amelynek fókusza a fiatalok (16-26 éves korosztály) munkaerő-piaci preferenciáinak vizsgálata volt. A kutatás a közelmúltban zárult le, több, mint háromezer fiatal töltötte ki a 30 kérdéses kérdőívet az elmúlt hónapban. A kutatás kérdései többek között kitértek a fiatalok munkahely-választási tényezőire, pályakezdő fizetési igényükre, a legvonzóbb munkaadókra és a koronavírus munkaerő-piaci hatásaira. Az eredmények feldolgozása folyamatban van, és egy átfogó elemzés hamarosan elérhető lesz az állásportál honlapján. A Zyntern.com csapata addig is összegyűjtötte a koronavírus munkaerő-piaci hatásait vizsgáló kérdésekre adott válaszok eredményeit.

A „Mi kell nekünk a cégektől 2020” kutatás célja az volt, hogy minél részletesebb és árnyaltabb információkat gyűjtsön a legfiatalabb munkavállalói célcsoportról. Éppen ezért a demográfiai kérdések az alábbiak szerint tagolták halmazokra a válaszadókat: a kitöltők földrajzi megoszlását a főváros és vidék viszonylatában vizsgálta a kérődőív, a korosztályos megoszlásukat négy korcsoport szerint: 16-19, 20-23, 24-26 és 27+ évesek. A válaszadók saját bevallásuk szerint összesen 36 hazai felsőoktatási intézmény aktív vagy egykori hallgatói (a középiskolás kitöltők számára nem volt kötelező intézmény megadása). A kitöltők azt is megjelölték, hogy milyen szakterületen tanulnak vagy dolgoznak jelenleg.

A kérdőív végén három specifikus kérdés tért ki a koronavírus hatásaira:
– Hogyan élik meg, milyen érzéseket vált ki a belőlük a koronavírus megjelenése és annak nyomán kialakult válsághelyzet?
– Milyen személyes munkaerő piaci tapasztalataik vannak, milyen hatással volt rájuk a koronavírus megjelenése.
– A harmadik kérdés pedig a koronavírus várható közép- és hosszútávú munkaerő-piaci hatásaira vonatkozott.
Mindhárom kérdés esetében egy-egy, leginkább beszédes adat rövid ismertetésére térnek ki a kutatás szervezői.

Aggódnak a fiatalok
Az első kérdésre („A koronavírus terjedése miatt kialakult jelenlegi helyzet milyen hatással van rád?”) az összes kitöltő 32 százaléka válaszolta, hogy aggódik. Korosztályos megoszlás alapján a 24-26 éves korcsoport kitöltői jelezték a legmagasabb arányban, hogy aggodalmaskodnak. Szakterület szerinti megoszlás alapján a szakképzésben tanuló vagy dolgozó fiatalok aránya a legmagasabb az aggódó fiatalok között 54%-kal, amíg a legkevesebben az IT, technológia területen tanuló vagy dolgozó fiatalok, mindössze 16%-uk érez így. Regionális megoszlásban azonban számottevő különbség nem volt azok arányában, akik nyugtalannak a helyzet miatt (Budapest 32%, vidék 33%).
Lelkileg a helyzet leginkább a természettudományok és bölcsész területekről érkező kitöltőket érinti. Előbbi 9%, míg utóbbi 5,5%-a válaszolta azt, hogy teljes parában van.

Munkaviszony versus koronavírus
A második kérdésre („A koronavírus terjedése miatt kialakult helyzet milyen hatással van/volt a munkaviszonyodra?”) az összes válaszadó 27 százaléka jelezte, hogy elvesztette gyakornoki vagy főállású munkáját.
Szakterületenkénti megoszlásban az látható, hogy a bölcsészek (38%) és a szakmunkások (37%) a leginkább érintettek munkaviszonyuk elvesztésében, őket pedig a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok (31%) követik. A kitöltők válaszai alapján a legkevésbé érintettek az agrár (15%), a mérnöki (16%) és az IT (18%) területen dolgozó fiatal munkavállalók. Korosztályos megoszlásban a 20-23 éves korcsoport a leginkább érintett, 32%-uk jelezte, hogy elvesztette a munkáját.
Földrajzi megoszlás szerint pedig az látható, hogy a budapesti fiatalok nagyobb arányban vesztették el munkájukat (29%) mint vidéki társaik (23,5%). Az összes válaszadó 15%-a jelezte, hogy a fizetését csökkentették.

Digitális fejlesztések és nehezebb elhelyezkedés
A harmadik, a koronavírus közép- és hosszútávú munkaerő-piaci hatásait vizsgáló kérdésre a kitöltők több mint fele válaszolta, hogy a cégek erőteljes digitális fejlesztésekbe fognak kezdeni (55,5%), illetve, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a munkaerő-piacon (50,5%).
Szakterület szerinti megoszlásban látható, hogy leginkább a bölcsészettudományok (59%) és társadalomtudományok, pedagógia területén tanuló és dolgozó fiatalok (58%) számítanak arra, hogy nehezebb lesz elhelyezkedni a koronavírus hatásai nyomán. Őket követik a gazdasági területeken tanuló és dolgozó fiatalok, akiknek közel 54%-a számol nehézségekkel.
Korosztályos megoszlásban a 24-26 éves korosztály a legborulátóbb, több mint 55% gondolja úgy, hogy nehezebb lesz munkát találni. A vidéki fiatalok optimistábbak a kérdésben budapesti társaiknál. Előbbi 47%-a, míg utóbbi 53%-a számít nehezebb elhelyezkedési lehetőségekkel.
Az összes válaszadó 34%-a gondolja azt, hogy csökkeni fognak a bérek a vírus nyomán. A bérek változásával kapcsolatban optimistábbak a vidéki fiatalok, igaz, csak néhány százalékponttal: a fővárosi válaszadók 35%-a, a vidékiek 32%-a számít átlagos bércsökkenésre. Ugyanakkor 3,2%-uk béremelkedésekre számít a vírus középtávú hatásaként.
Szakterületenkénti megoszlásban a bölcsészek 40%-a, a középiskolai diákok 37%-a, és a műszaki/mérnöki területeken dolgozók 36,5%-a számol bércsökkenéssel.

(A teljes felmérés és számos más információ érhető el az állásportál blogján.)