Trendfigyelő

12_International_Business_Times.jpg
Forrás: ITB
Mobile World Congress 2017

Közelebb van az 5G, mint gondolnánk

Ahogyan az várható volt, az idei Mobil Világkongresszuson minden az 5G-ről és a vele szorosan összefonódó IoT-ről szólt. A technológia kínálta előnyökre nem kell várni a szabvány 2020-as elfogadásáig, de az üzletileg életképes használati modelleket még most kell kidolgozni.

Beül az ember az Ericsson standján egy autószimulátorba, majd az előtte lévő képernyőkön látható autót óvatosan körbevezeti egy kanyargós pályán a bóják között. Mindez szót sem érdemelne, ha valóban szimulációról lenne szó. Ám a képernyőn látható valódi autó Barcelonától 50 kilométerre, egy kísérleti 5G hálózattal ellátott tesztpályán mozgott, pontosan akkor és pontosan úgy, ahogy emberünk (ez esetben az újságíró) az MWC 2-es pavilonjából irányította. A késleltetés nélküli kapcsolatot és mellé a videojelet a mobilhálózatok következő generációja, az 5G szolgáltatta.

 

Technológia már van

A demonstráció kicsiben is nagyon jól mutatta az 5G jelenlegi helyzetét. A technológia adott, működőképes, bár a szabványosításból még évek vannak hátra. Ez azonban nem zavarja a hálózati berendezéseket gyártó vállalatokat: az Ericssontól kezdve a Huaweien át a Samsungig mindenki végponttól-végpontig terjedő, működőképes 5G teszthálózatokról beszélt és ilyeneket demonstrált a standján. A demonstrációk pedig tökéletesen működtek, legyen szó a környezetre figyelő és arra reagáló robotról, virtuális valóságról vagy szupergyors sebességű videoletöltésről.

Ugyanakkor az is érezhető volt – és ezt beszélgetőpartnereink is elismerték –, hogy az 5G-nek egyelőre inkább csak a lehetőségeit és előnyeit látjuk, a konkrét felhasználási módszereit még nem. Tim Höttges, a Deutsche Telekom vezérigazgatója a cég sajtótájékoztatóján is hangsúlyozta, hogy szükség van a „use case”-ekre, vagyis a tényleges felhasználási módokra, és ezeket a leendő felhasználóknak, az iparági szereplőknek kell bemutatniuk.

Hasonlóan látja ezt Mikael Bäck, az Ericsson üzleti stratégiáért felelős vezetője is. „Sok bátorítást, támogatást kell adni a hagyományos iparágaknak, hiszen az elmúlt száz évben kialakultak a modellek, eljárások, szokások, és ezeket nem könnyű egyik pillanatról a másikra fenekestül felforgatni. A távközlési ipar szereplőinek meg kell őket győzni a technológia előnyeiről; együtt kell kitalálnunk, hogy az 5G kínálta számos lehetőségből kinek mire van szüksége, milyen szolgáltatások a leghasznosabbak számára” – fogalmazott lapunknak adott interjújában.

Kütyük minden mennyiségben

Nem MWC az MWC az új mobilkészülékek garmadájának bemutatása nélkül. Idén nem volt igazán nagy durranás vagy forradalmi újdonság – nem véletlen, hogy a show-t egy kiválóan sikerült trollkodás keretében a Nokiának sikerült ellopnia a nosztalgiát meglovagoló 3310-es készülék bemutatásával. Mindig óriási tömeg állta körül a kiállított készülékeket, pedig a modell egy kimondottan buta telefon, amelynek két legfőbb hívószava, hogy hasonlít ikonikus elődjére, és fut rajta a klasszikus Snake játék. Néhány más újdonság, címszavakban:

Samsung Tab S3: HDR videók 4K felbontásban, négy AKG (vagyis Harman) hangszóróval megspékelve;

Huawei P10 és P10 Plus: Leica kamerák elöl és hátul, utóbbi helyen egy 12 megapixeles színes és 20 megapixeles monokróm lencsével, valamint 3D arcfelismerő funkcióval;

LG G6: a gyártó a minél magasabb szintű megbízhatóságot tűzte zászlajára;

BlackBerry KEYone: megmarad a fizikai billentyűzet, de már Android 7.1 fut rajta, miközben nagy figyelmet fordítottak a biztonságra.

 

Másképp, mint eddig

Az új mobilhálózat előnyei valóban számosak. Sokkal kisebb a rendszer késleltetése: a mostani 30 ezredmásodpercről 10 alá lehet szorítani a látenciát (kísérleti jelleggel elértek már 1 ezredmásodpercet is). Még fontosabb, hogy az alacsony késleltetés mértékét garantálni tudják, vagyis a szolgáltatás minősége folyamatosan egyenletes lesz. Emellett nagyobb a hálózat kapacitása, sebessége, magasabb fokú a biztonság.

Az 5G technológia műszaki újdonságai közül többen is kiemelték a hálózati szeletek (network slicing) lehetőségét. Ez azt jelenti, hogy a mobilhálózaton könnyen lehet új és új szolgáltatásokat definiálni, mindig az adott felhasználó igényei szerint. Ha például az önvezető autónak nagyon gyors és nagyon alacsony késleltetésű kapcsolat kell, akkor olyat hoznak létre. Emellett azonban ugyanazon az infrastruktúrán az emberi felhasználók esetleg valamivel alacsonyabb sávszélességet és magasabb késleltetést kapnak, míg például az okos mérőkhöz megint csak más paramétereket állítanak be.

Ugyanezt viszont a virtualizációnak köszönhetően akár szolgáltatók között is meg lehet csinálni. Adatroamingolás közben a késleltetés sokkal nagyobb lehet, hiszen mondjuk, ha egy koreai felhasználó Németországban böngészik a telefonjáról, az adatcsomagoknak a számlázás miatt meg kell járniuk a koreai szolgáltató saját rendszerét is. Ez a normál 30 ezredmásodperces késleltetéshez hozzátesz még vagy 200 ezredmásodpercet – részletezték az Ericsson szakértői. Az 5G „federated network slicing” megoldásával azonban a koreai szolgáltatónak lehetősége lesz nyers kapacitást vásárolni egy német társaságtól, ahol beüzemeli és működteti saját szolgáltatását. A Deutsche Telekom (DT) és az SK Telecom létre is hozott egy interkontinentális kísérleti 5G hálózatot, ahol kiterjesztett valóságon alapuló hibaelhárítási folyamaton mutatták meg a megoldás előnyeit.


 

Nem hirtelen jön az 5G, hanem fokozatosan növünk bele – mondta Tremmel János, a Magyar Telekom IP és központ hálózatok igazgatója a vállalat által Barcelonában szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

 

Átállás már mostantól

Az új hálózatfejlesztések már mind az 5G irányába tett lépésnek minősíthetők, és a következő években több olyan szolgáltatást és technológiát bevezetnek, amelyek az 5G-nek is fontos részét képezik majd. Ilyen például a masszív MIMO antennatechnológia, amely a hadiiparból, a harci repülőgépek célkövető radarjából került az iparba. A technológiát a Magyar Telekom már jövőre elkezdi bevezetni a 4G hálózaton is. Hasonlóképpen még az idén megjelenik hazánkban (hét másik ország mellett) a Deutsche Telekom Barcelonában bejelentett új szolgáltatása, a Narrowband IoT is. Egyelőre ezt is a 4G hálózaton építik ki, de az 5G megjelenése után a szolgáltatás a hálózat egyik szeletén működhet majd. A keskenysávú hálózatot az érzékelők számára fejlesztik ki, lefektetve a dolgok internete alapjait. Elsőként a német ista energiaszolgáltató fogja használni az okosmérők hálózatba kötésére, de a későbbi felhasználási területek között elképzelhető a közterületi kukák telítettségének jelzése vagy a szabad parkolóhelyek megtalálása is.

A kedvenc kütyünk

A barcelonai seregszemlére nagyrészt fogyasztói eszközöket hoztak el a gyártók, így érthető módon se szeri se száma az okos előtaggal illetett eszközöknek. Az abszolút kedvenc a Star Trek sorozat ihlette, univerzális fordító volt. A Waverly Labs fejlesztette Pilot névre hallgató eszköz úgy néz ki, mint egy hallókészülék, a fülbe kell elrejteni. Az élő, beszélt nyelvet veszi alapul. Az eszköz mobiltelefonos alkalmazáshoz csatlakozik, mely felhőszolgáltatások segítségével elvégzi a fordítást, az eredményt pedig pár másodperces késéssel továbbítja a fülnek. A bábeli zűrzavart azonban ez a 300 dollárért kínált eszköz sem oldja fel, mert csak az angol és a könnyebben feldolgozható, latin gyökerű nyelvekkel használható, és nem is tervezik a magyarhoz hasonló, bonyolult nyelvek támogatását.

 

Máshol sem várják meg az 5G (vagy annak egyes elemei) bevezetésével a szabvány 2020-ra tervezett elfogadását. Mikael Bäck szerint a jövő évi dél-koreai téli, illetve a 2020-as tokiói nyári olimpián már nagyszabású, bár még mindig előzetes felhasználásnak lehetünk majd tanúi. Az amerikai szolgáltatók az úgynevezett „fixed wireless” megoldást kezdik alkalmazni hamarosan: ebben nagyon magas frekvencián, szupergyors átviteli sebességet biztosító mobiltechnológiával váltják ki a végpontokig kihúzott üvegszálat.

Európában minden bizonnyal az ipari felhasználás lesz az elsődleges. A távközlési cégek és a különféle gyártóvállalatok és -szervezetek részvételével már évek óta folyik a közös munka. Mindebben viszont közös európai fellépésre is szükség lenne, hogy a nemzeti törekvések momentuma és eredményei összeadódhassanak. Különösen nagy szükség lenne az erősen fragmentált európai piacon a frekvenciaengedélyek kiadásának összehangolására. „Széles spektrumokra, és európai szinten harmonizált spektrumokra lesz szükség az 5G gyors elterjesztéséhez. Nem lenne jó, ha a különböző európai országokban más-más frekvenciatartományt használnánk ugyanazokra a célokra, és az sem, ha túl drágán adnák az egyes hatóságok a frekvenciákat” – hangsúlyozta Tim Höttges. Szintén fontos lenne a szabályozó testületek kiszámíthatósága az olyan kérdésekben, mint a hálózatokhoz való hozzáférés vagy a megosztás. A költséghatékonyság már csak azért is fontos lenne, mert a DT vezérigazgatója szerint az európai távközlési szolgáltatóknak mintegy 300-500 milliárd eurót kell beruházniuk az 5G rendszerek kiépítésébe.

„Már Magyarországon is megkezdődtek az előzetes tárgyalások az NMHH-val a frekvenciák elosztásáról” – mondta Tremmel János. Számos frekvenciasávról van szó (1,5 GHz, 2,3 GHz, 28 GHz és efölött), amelyek nagy része szabad. Az NMHH azon van, hogy jó menetrenddel tudja meghirdetni és értékesíteni a frekvenciákat.

 

Vissza a jövőbe

Az autókhoz visszatérve: az 5G a Ford számára is fontos. „Tagjai vagyunk a szabványt kidolgozó szakmai szervezeteknek, hosszú távon mindenképp ez a technológia az, amely meghatározza az önvezető autók jövőjét is. De ez a jövő, a jelen most még a 4G-ről szól, melyben maradt még elég kakaó” – fogalmazott a kérdésünkre válaszolva Ken Washington, a Ford kutatás-fejlesztésért felelős alelnöke. A 4G pedig a Vodafone-nal közösen kerül az autókba, a beépített modemen keresztül egyszerre 10 felhasználónak tudnak 4G-s internethez kapcsolódást biztosítani. A wifi routert külső antennával látták el, így sokkal könnyebben csatlakozik a mobilcellákra. A szolgáltatás egyben (az EU-s szabályozások által előírt) eCall vészhelyzeti segélyhívó rendszer, mely a baleset után automatikusan segélyhívást indít, és elküldi a mentőszolgálatnak az autó pontos helyének adatait.

Az alelnök szerint vállalatuknál a 2021-ben bevezetendő önvezető autóval kapcsolatos projektek vannak az előtérben. Elképzeléseik szerint olyan okos- és mobilmegoldásokat vonultatnak fel, melyek a városok zsúfolt életét könnyítik meg. Az önvezető autóval kapcsolatos szolgáltatásokat a nemrég megalakított Ford Smart Mobility vállalatba helyezték ki – a cég továbbra is megmarad központi tevékenységénél, az autógyártásnál. Az újonnan alakított leánycég első komoly felvásárlása a Chariot nevű startup cég volt, mely mikrobuszokkal enyhítette a San Franciscó-i tömegközlekedés gondjait. Az útvonalakat az utasok visszajelzései alapján alakították ki, a felvásárlás után viszont valós adatokkal működő mesterséges intelligencia is segíti a pontosabb tervezést.


 

Jessica Robins, a Ford Mobility okosvárosokkal foglalkozó szakértője szerint az élhetőbb városok kialakítása szerepel fejlesztéseik középpontjában. Elmondása szerint az amerikai autógyártó önvezető autója 4-es szintű járgány lesz, ami azt jelenti, hogy teljesen független lesz az embertől és nem lesz benne se kormány, se gázpedál. Elsődlegesen szolgáltatásként kínálnák, legyen az utas- vagy csomagszállítás. Az autót természetesen a Ford gyártja, a vezetéséhez szükséges mesterséges intelligenciát pedig az Argo AI biztosítja, melyet egymilliárd dollárért vásároltak meg.

 

A behálózott autó

A kiállításon bemutatkozó, távolabbi jövőnek szóló mobilmegoldás egyike az Autolivery, mely a csomagküldés utolsó kilométeres problémáját hivatott megoldani. Azt, hogy a zsúfolt városokban a futár autóval már nehezen közelíti meg a célpontot, így nem tud időben odaérni. Ilyen helyzetben a csomagszállító drónokat lehetne bevetni, amely a futárszállító autóról száll fel és a teraszon landol a rendeléssel. A Carr-E is efféle elképzelés. A pótkerékhez hasonlító, guruló eszköz segítségével tehetnénk meg az utolsó kilométereket a városban, ez segítene a nehéz csomagok cipelésében, vagy okostelefonnal távirányítva házhoz vinné a megrendelt csomagot.