Center

Heckl Tamás, DXC Technologies Magyarország
Heckl Tamás, DXC Technologies Magyarország
Forrás: ITB
Könnyű lépéshátrányba kerülni, emiatt is érzik azt a cégek, hogyha hívnak egy külsős szakembert, azzal sokat nyerhetnek”

Architektek bevetésen: kiszervezett szakértők és céges anomáliák

Bármilyen algoritmust le tud kódolni, minden létező API-t úgy ismer, mint a saját tenyerét, az összes design patternt és szoftverfejlesztési módszertant egyszerre tudja alkalmazni gondolkodás nélkül, s gyakorlatilag a sikeres digitális transzformáció záloga – még sincs a dicsőségfalon. De vajon mennyire jellemző, hogy a cégek felismerik a szükségét egy olyan szakemberek, aki az IT-működést, és IT-infrastruktúrát megtervezi, újratervezi, és egy lépéssel távolabbról a teljes valójában tekint rá? Iránytű a „külsős” architekt mindennapjaihoz.

Az utóbbi időben egyre gyakoribb, hogy a cégek felismerik, szükségük van egy olyan külső szakértőre, aki objektíven látja a problémát, és új megoldásokat hoz. Ennek az az oka, hogy hihetetlenül felgyorsult a fejlődés, és az üzleti IT-ben megjelenő diszruptív technológiákkal nehezen tud az a céges IT lépést tartani.

„Számukra is komoly kihívás, hogy naprakészek legyenek, hogy tudják, mi és hol történik, mi az, ami beleépíthetnek az üzleti architektúrába. Könnyű lépéshátrányba kerülni, emiatt is érzik azt a cégek, sokat nyerhetnek, ha hívnak egy külsős szakembert, aki tisztában van az iparági kihívásokkal, sztenderdekkel, van olyan portfolió, partneri hálózat mögötte, ami ezekre a kihívásokra választ ad”, mondta Heckl Tamás, aki Solution Consultant a DXC Technology Magyarországnál.

 

Minden fókusz az üzletre irányul

„Korábban az adott kiírást rendszerint az IT végezte el, becsatlakozott a beszerzés és rajtuk keresztül zajlott a kommunikáció az üzlettel, ami megnehezítette a kommunikációt. Szerencsére egyre gyakoribb, hogy már nem kell többlépcsős folyamaton átmenni, míg az architekt eljut az üzletig, mert az IT partnerként kezeli őt, és így közösen tudnak az üzleti ügyfelekkel tárgyalni, felmérni az igényeiket és megismerni az elvárásaikat”, mondja Heckl Tamás.

De nem ideális az a helyzet, amikor outsourcing-háttérből érkezik az architekt, mert sok esetben a helyi IT-szolgáltatóban felmerül, hogy valóban ért-e az üzletmenethez az új jövevény, ha pedig igen, akkor nem veszi-e át a munkáját. „Nem mindig volt egyszerű eljutni oda, hogy partneri kapcsolatba jussunk az ügyfél informatikusaival, és megmutassuk azt, hogy nagyon is értünk ahhoz, amit csinálunk. De mi szolgáltatást szállítunk, így meg kell értenie a helyi erőknek is, hogy egy csónakban evezünk”, egészítette ki Heckl Tamás.

 

A hozzáadott érték

Mit tud egy külsős architekt nyújtani az üzletnek? Proaktív üzleti problémamegoldást és üzleti mérőszámokon keresztül megfogható hozzáadott értéket, amilyen a gyorsabb piacra jutási idő, vagy a magasabb produktivitás.

„Noha az architekt olyan, mint egy ernyő: mindet lefed, mindenhez ért, amit a szerep megkíván tőle, de alapvetően egy komoly csapat van mögötte, a technikai emberektől a termék- és partnermenedzserekig. Az ügyfél által bevont tanácsadó, ha van, a kiírás során az abból fakadó folyamatot menedzseli, adminisztratív keretet ad. Mi, azaz az architektek a tanácsadókkal ebben az felállásban találkozunk, noha pozícióinkban sok a hasonlóság. Mindkét esetben az üzleti rálátás, az iparág ismerte, a kihívások és tipikus megoldások ismerete a fontos, valamint a folyamat végigkövetése az elejétől a végéig”, zárta gondolatait Heckl Tamás.