Center

Charaf Hassan, BME VIK
Charaf Hassan, BME VIK
Forrás: ITB
Informatikusból is többféle van

Diákmunka, kölcsönös előnyökkel

Minden oktatási formának és intézménynek helye van az informatikusképzésben, csak mindegyiket helyén kell kezelni. Fontos, hogy egy diák hamar tudjon integrálódni egy cég vérkeringésébe, de az is, hogy az ipar a diplomázás előtt ne szippantsa ki a hallgatókat az egyetemekről. Ezen is segíthet a szervezett keretek között bonyolított diákmunka, derült ki a rendhagyó módon, élő Facebook-közvetítés keretében megtartott első online ITB Clubon.

Számtalan formában és szinten lehet ma informatikát tanulni Magyarországon. A rendszer egyfajta piramist alkot, amelynek széles alapját a tanfolyamok és a szakképzés adja, középen helyezkednek el a nagy létszámú egyetemi képzések (felsőfokú szakképzés, BProf és BSc), míg a piramis csúcsán a hosszú idő alatt megszerzett, ám annál nagyobb tudást jelentő MSc és PhD fokozatokat adó kurzusok állnak.

A BME képzései a piramis felsőbb szintjeit célozzák – mondta el felvezető előadásában Charaf Hassan, a BME VIK (Villamosmérnöki és Informatikai Kar) dékánja. Magyarországnak ugyanis azon múlik a versenyképessége, hogy minél nagyobb hozzáadott értéket tudjon előállítani bármilyen ágazatban – ehhez viszont minél magasabban képzett informatikusokat  kell csatasorba állítani.

 

Szintek és szerepek

Ebben pedig az egyetemi képzésnek mindig is oroszlánrésze lesz, folytatta Charaf Hassan. A BME nagy hangsúlyt fektet az informatikai szakma elméleti megalapozására, a természettudományos háttér megfelelő elsajátítására. Ez az alap biztosítja, hogy a megszerzett tudás időtálló lesz, hogy a végzett hallgató a későbbiekben könnyen sajátít el új tudást. Különösen fontos ez a gyorsan változó informatikában, amelyben csak az tud sikeres maradni, aki élethosszig követi ezt a fejlődést.

Lovas István, Schönherz Iskolaszövetkezet
Lovas István, Schönherz Iskolaszövetkezet

Egy-egy programnyelvet természetesen hetek-hónapok alatt is el lehet sajátítani, és azzal akár jól fizető állást is találni. Nagy hiba lenne viszont ezt egyenértékűnek tekinteni akár egy BSc diplomával, figyelmeztetett Charaf Hassan. Az elméleti tudás hiánya miatt a későbbiekben nehezebb lesz lépést tartani a technológia fejlődésével, ráadásul a mesterséges intelligencia a nem is olyan távoli jövőben már jobb kódot tud generálni, mint a humán programozók. „Az egyetemen ezért nálunk nem is elsősorban a kódolás megtanítása a cél, hanem olyan szakembereket képzünk, akik képesek lesznek betanítani a kódolást ténylegesen elvégző mesterséges intelligenciát”, hangsúlyozta a VIK dékánja.

Később, egy kérdésre válaszolva elmondta, nem is akar beszállni az informatikushiány nagyságáról szóló számháborúba. Az „informatikus” fogalom ugyanis félrevezető. A közbeszédben informatikus a négy hónapos Java-programozó kurzust elvégző, más szakmából átképzett felnőtt, valamint az MSc diplomával és húsz év tapasztalattal rendelkező IT-s projektmenedzser is. „Ez kicsit olyan, mintha mindenkit építésznek neveznék, aki közreműködik egy ház felépítésében, a kőművestől a tervezőmérnökig. Mindenkire szükség van, de nem egyforma a képzettségük és a tudásuk”, hozott egy érzékletes példát a VIK dékánja.

Nem fiús szakma

Hat évvel ezelőttig a VIK-en is alig 5 százalék volt a lányok aránya. Tudatos erőfeszítésekkel ez az arány már 15 százalékra nőtt a tavaly felvettek között. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a lányok minden téren felveszik a versenyt a fiúkkal, sőt, bizonyos területeken (mint a UX-tervezés vagy a szoftvertesztelés) általában felül is múlják őket.

Informatikai üzemmérnökök

Az elméleti alapok elsajátításának fontossága a 2018-ban elindított BProf képzésben is megmutatkozik. Bár kimondottan az iparág érdekeire reflektáló, hat féléves, gyakorlatorientált képzésről van szó, az első három félévben a szakmai törzsanyag mellett nem hanyagolják el a természettudományi, a gazdasági és a humán tárgyak oktatását sem. A szakmai ismeretek felölelik a programozási ismereteket, a rendszerismeretet és az alkalmazásokat, specializálódni pedig szoftverfejlesztésre, hálózat és biztonságra, adatalapú rendszerekre, illetve tesztelés és üzemeltetésre lehet. Charaf Hassan kiemelte, hogy van átjárás a BProf, illetve a BSc-MSc képzés között; BProf diplomával, két különbözeti félévet teljesítve mesterképzésen is részt vehet a hallgató.

A BProf képzés egyik markáns egyediségét mégis az a kooperatív képzés adja, amelyet az ötödik és hatodik félévben informatikai vállalatoknál végeznek el a diákok. Ennek lebonyolítására kötött szerződést a VIK és az idén már 25 éves, elsősorban szakmai diákmunkákkal foglalkozó Schönherz Iskolaszövetkezet – vette át a szót Lovas István, a szövetkezet értékesítési vezetője. Az egyetem és az iskolaszövetkezet felhívására közel száz cég jelezte érdeklődését, közülük több mint  40-nel kötöttek szerződést – szeptemberben ezeknél kezdi meg gyakorlati képzését az elsőként indult BProf évfolyam 86 hallgatója.

A vállalatok közül 30 nem közvetlenül a karral szerződött, hanem háromoldalú megállapodást kötött a karral és a szövetkezettel. Esetükben a Schönherz minden tanulmányi, munkaügyi és egyéb adminisztrációt átvállal, hogy nekik csak a diákok foglalkoztatására kelljen koncentrálniuk.


Kapcsolatokat építenek

Az iskolaszövetkezetnek ebben óriási tapasztalata van. Fő küldetésük, hogy a munkát, szakmai tapasztalatot kereső felsőbb éves informatikus és egyéb mérnökhallgatókat összekapcsolják a junior munkatársakat kereső vállalatokkal. Ezen a téren a legnagyobbak a szakmában, tavaly 532 partner 925 projektjére 4399 diákot közvetítettek ki.

Saját online tesztrendszerük segítségével felmérik a hozzájuk jelentkező diákok technológiai tudását, majd online interjú következik, ahol közelebbről is megismerik a jelöltet. A szakmai képességek mellett odafigyelnek az emberi tulajdonságokra, például mennyire tud a jelölt csapatban dolgozni.

Ezzel párhuzamosan a diákokat kereső cégeket is alaposan feltérképezik. Lovas István elmondása szerint kíváncsiak arra, hogyan telik a junior egy munkanapja, lesz-e a csapatban másik diák, dolgozott-e már gyakornokkal a leendő közvetlen felettes. (Nemegyszer egyébként az a felettes is dolgozott már Schönherz-gyakornokként…) Mindezen ismeretek birtokában kötik össze a diákokat a leginkább megfelelőnek látszó partnerekkel, amelyek egy személyes, illetve a mostani helyzetben leginkább videós interjú után döntenek az alkalmazásukról.

Tapasztalataik alapján a diákok legfontosabb elvárása, hogy a munkát össze tudják egyeztetni egyetemi tanulmányaikkal. (Azt a VIK is mindenáron el akarja kerülni, hogy a gyakornoki program ürügyén a vállalatok még diplomázás előtt „elhappolják” a diákokat, tette ehhez hozzá Charaf Hassan.) Természetesen nem közömbös a bér és a megfelelő munkahelyi környezet sem. (Lovas István szerint átlagosan 2000 forintos nettó órabért kapnak az informatikus gyakornokok.) Az is lényeges a gyakornokok számára, hogy a munka során tudjanak szakmailag fejlődni, és kapjanak visszajelzést a tevékenységükről. „Büszkék vagyunk arra, hogy partnereink 73 százaléka diplomaszerzés után felveszi magához a korábban náluk gyakornokoskodó diákokat”, említett még egy jellemző mérőszámot Lovas István.