Fájó igazságok, amelyekkel szembe kell nézni a CIO-nak

Abban a világban, ahol csak egy bankkártya és internetkapcsolat kell a saját adatközpont felállításához, egy CIO könnyen szükségtelennek érezheti magát. Az önsajnálatnál sokkal jobb stratégia, ha szembe nézünk a cudar valósággal, kézbe vesszük a dolgokat, és eldöntjük, mit tudunk megváltoztatni, és mit kell elfogadnunk úgy, ahogy van. Összeállításunkban öt fájó problémát mutatunk be.

Az igazság gyakran fáj. Nehéz elismerni, hogy IT-vezetőként nem mi ellenőrizzük teljes egészében, hogyan történik az IT-fejlesztés, milyen technológiákat vásárol a szervezet. Azzal sem jó szembenézni, hogy a hálózatunk itt-ott lyukas, a sávszélesség meg mintha pillanatok alatt elfogyna.

Mindennapossá vált az árnyékinformatika

Míg sok IT-vezető azon sem tudta még túltenni magát, hogy vannak alkalmazottak, akik saját eszközeiket szeretnék használni cégen belül is, még a fotelinformatikusokkal is meg kell küzdenie. Az IT-t internetről megismerő kolléga pár kattintás után egy céges bankkártya birtokában máris fel tud állítani egy szervert valamely felhőszolgáltatónál, vagy előfizethet a szükséges szoftverre. Az értékesítő csapat vagy a marketingesek pillanatok alatt használatba vehetik a számukra szükséges IT-szolgáltatást anélkül, hogy erre bárkitől engedélyt kértek volna.

Mindez nem azt jelenti, hogy az IT-vezetőnek tétlenül kell néznie, mi történik, ahogy a teljes tiltás sem megoldás. A CIO-nak tudnia kell, milyen eszközöket és megoldásokat használnak a kollégák, hogy biztonságos és könnyen használható IT-környezetet teremtsen. Emiatt például feladata biztonságtudatos alkalmazottakat „teremteni”, akik legalább rendes jelszavakat használnak.

Az IT-vezető egyfajta belső tanácsadói szerepkörben terelgetheti a felhasználókat egyik vagy másik megoldás felé. Az IT-csapat tanácsadójaként mély IT-tudása birtokában segítheti a különböző részlegeket annak eldöntésében, mely alkalmazásokat és szolgáltatásokat válasszák.

Nem lehet mindent a felhőbe migrálni

A végletes megoldások egyetlen technológia vagy helyzet esetében sem működnek. Noha a felhőtechnológia nagyon sok mindenre jó, a járvány alatt pedig erősítette a vállalatok rezilienciáját, vannak olyan helyzetek, amikor az on-premise szolgáltatások sokkal költséghatékonyabban hasznosíthatók. A vállalatok többsége hibrid infrastruktúrával működik, ami azt jelenti, hogy a felhőtechnológia privát és nyilvános megoldásait az on-premise vállalati szolgáltatásokkal ötvözve használják.

A tapasztalat azt mutatja, a szervezeteknél mindig van olyan alkalmazás, amelyet nem tudnak kiváltani felhős működéssel – például az a 25 éve megírt szoftver, amelynek készítői 15 éve zárták be a boltot. Attól, hogy egy vállalati megoldást vagy szolgáltatást felhőbe költöztetünk, nem lesz azonnal rugalmasan méretezhető. A felhős környezet optimális működéséhez natív felhőalkalmazások kellenek, de ha ez nem járható út, a felhő logikája szerint kell átalakítani azokat.

Rendszereinket már rég feltörték a kiberbűnözők

A rideg valóság az, hogy vállalati rendszereinket nagyon nagy eséllyel már egy ideje feltörték, csak még nem tudunk róla. Ha szerencsések vagyunk, és még nem történt meg az elkerülhetetlen, a kérdés az, hogyan kezeljük ezt a helyzetet. Az az okos megközelítés, ha azt feltételezzük, hogy rendszereinkbe már bejutottak a hekkerek, és ennek alapján tervezzük meg a biztonsági megoldásokat. A hálózat és az eszközök védelme helyett az okos szervezetek az adatvédelmet és a végpontok biztonságát erősítik.

Fel kell tennünk a kellemetlen kérdéseket! Mi történik, ha egy fertőzött USB-n keresztül vagy egy fáradt alkalmazott kattintása után az adott gép kompromittált lesz? Biztonságban lesz az a kritikus adat vagy alkalmazás, amelytől a vállalat működése függ? Hogyan akadályozzuk meg, hogy az első gép után a második, harmadik is fertőzött legyen? A válaszokban rejlik az igazi vállalati biztonság.

A sávszélesség sohasem elég

Ez szinte elkerülhetetlen: frissen vezettük be a 100 gigabites hálózatot a vállalat irodaházába, ám két nap múlva egy középvezető eldönti, hogy 4K minőségben szeretné közvetíteni az oktató- és marketingvideókat az alkalmazottaknak és potenciális ügyfeleknek egyaránt. Szinte mindegy, hogy mekkora sávszélességű a vállalati internet, egyre nagyobb és nagyobb fájlokat küldözgetünk egymásnak, és pillanatok alatt „elfogy”. A helyzeten az sem javít, hogy IoT-eszközök és szenzorok hadától érkező adatokon alapszik cégünk működése.

Szerencsére a hálózati eszközök és megoldások egyre több megoldás segítségével intelligensen kezelik ezt a problémát, az üzleti alkalmazásoknak és adatoknak prioritást tudunk biztosítani, az adatforgalmat pedig automatizált megoldásokkal kezelhetjük.

Az IT releváns marad – de csak ha alkalmazkodik

Az önkiszolgáló IT elterjedése és a fotelinformatikusok megjelenése ellenére a technológiai tapasztalat kincset ér a szervezet számára. Hiszen egyre több vállalat a digitalizációtól várja el hatékonyságának javulását. A sikeres IT-vezetők alkalmazkodnak a változásokhoz, rugalmasan veszik az akadályokat, és megkerülhetetlen technológiai támaszaivá válnak a szervezetnek.

A technológiák folyamatosan változnak, pillanatok alatt jelennek meg olyan megoldások, amelyeket a vállalat hasznára fordíthatunk. A vezetői készségek lassan (vagy nem) változnak, a magas érzelmi intelligencia, a fejlett kommunikációs érzék, a stratégiai gondolkodás segít abban, hogy az IT mindvégig üzleti értéket teremtő, releváns partnere maradjon a vállalatnak.

Vass Enikő