Center

56_1.jpg
Forrás: ITB
Infoparlament 2020

Készülőben az új digitalizációs stratégia

Online platformon is gond nélkül lezajlott a jubileumi Infoparlament. A személyes találkozások ugyan idén elmaradtak, de az elmúlt hónapok értékelésében nem volt hiány, mint ahogy sokan taglalták azt is, vajon milyen maradandó hatásai lesznek a rendkívüli helyzetnek. Egyúttal betekintést nyerhettek a résztvevők a jelenleg kormányzati előkészítés alatt álló Nemzeti Digitalizációs Stratégiába is.

Az infokommunikáció nyertese lett a COVID-19 járványnak: százezrek lépték át a digitalizáció küszöbét, ilyen rövid idő alatt ennyi embert még nem sikerült bevonni. Ugyanakkor ez óriási felelősség is, mert még egy ilyen alkalom nem adódik még egyszer – mondta a tizedik, a járványhelyzet miatt ezúttal rendhagyó módon, online megtartott Infoparlament programját felvezető köszöntőjében Soltész Attila, az Informatika a Társadalomért Egyesület Elnöke. Szavait később alátámasztotta Kis Gergely, az Infotér elnökségi tagja is: felmérések alapján néhány hónap alatt 59-ről 70 százalékra nőtt a magyar lakosságban azok aránya, akik pozitív dolognak tartják a digitalizációt, és a megkérdezettek fele tanult valamilyen új dolgot ez idő alatt.

Soltész Attila szerint pont most nem lehet megállni, mert a kis- és középvállalkozások fájón hiányzó digitalizációját nem szabad összekeverni a kényszerből választott távmunkával. Aki sikeres volt az elmúlt három hónapban, még nem érkezett meg Kánaánba, de az se adja fel, aki most frusztrált, és a gondokért ne az informatikát, a digitalizációt hibáztassa. A legfontosabb most az, hogy tanuljunk a pandémiából, és vegyük elő azokat a problémákat, amelyeket eddig a szőnyeg alá söpörtünk, és ne felejtsük el, nem csak elszenvedői, hanem alakítói is vagyunk az eseményeknek.

 

Keretek a forrásokhoz

Ennek az alakításnak lesz az egyik fontos tényezője a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS), amelyről Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős helyettes államtitkára beszélt. A korábbi Nemzeti Infokommunikációs Stratégia lejárt, de szükség van egy új keretstratégiára: ki kell tűzni az új célokat, mert a digitalizációban pillanatok alatt veszhetnek el egyszer már megszerzett pozíciók. „Ha javulnak a mutatók, az csak arra elegendő, hogy még keményebb munkára sarkalljon bennünket, de arra semmiképpen, hogy megnyugodjunk”, fogalmazott.

Piaci szereplők mondták

Kaszás Zoltán vezérigazgató, T-Systems Magyarország: „A digitális infrastruktúra felkészültsége nagyon sokat tett azért, hogy az oktatásban, az egészségügyben és az élet más területein kezelni tudjuk a pandémiás helyzet jelentette kihívásokat, mint ahogy elő fogja segíteni a gazdaság újraindítását is. Nem ugyanonnan indulunk, de mindenki sokat fejlődött – viszont nem szabad megállni, mert a változás permanens lesz. A permanens és hirtelen változások viszont megkövetelik, hogy „kapcsoló” típusú üzemmódra álljanak át a vállalatok, amikor szempillantás alatt lehet egyik működési módról a másikra átállni. Ehhez kellenek a felhőszolgáltatások, kell a bizalom a technológia iránt és kell a digitális összefogás is, de arra is szükség van, hogy a szabályozási környezet támogassa a digitalizációt.”

Budai J. Gergő vezérigazgató-helyettes, Vodafone Magyarország: „Az elmúlt hónapokban az ország láthatatlan segítségét a távközlés adta. Jól vizsgáltak a hálózatok és a szolgáltatók is, biztosították, hogy ne álljon meg az élet. Az is nyilvánvaló, hogy az infokommunikációs technológiák nagy szerepet kapnak a védekezés második fázisában, a gazdaság talpra állításában. Ezt segíti a Vodafone ötpontos terve is, amelyben megfogalmazták, hogyan tudják támogatni a lakosságot, a vállalkozásokat és a hatóságokat a gazdaság újraindításában:

– magas minőségű hálózatok biztosítása;

– a kritikus állami funkciók (oktatás, egészségügy) digitalizációjának felgyorsítása;

– hozzájárulás a digitális esélyegyenlőség megteremtéséhez;

– a vállalkozások digitalizációjának felgyorsítása;

– a kormányzati válságkezelési intézkedések támogatása.”

Az NDS keretstratégia lesz, ami azt is jelenti, hogy az eddig elkészült részstratégiák, a DJP 2030 vagy a most előkészület alatt álló tervek nem veszítik el érvényességüket, azok beépülnek az új dokumentumba, amely mintegy szintetizálja a kormányzati elképzeléseket. Különösen fontos egy előremutató, összegző stratégia megléte most, amikor zajlik a 2021-27 közötti uniós pénzügyi ciklus tervezése. Már kezdenek kirajzolódni a keretek, az új eszközök, és egy ilyen terv, és az abban megfogalmazott célok birtokában nagyobb sikerrel pályázhat uniós és hazai forrásokért az ágazat.

 

Emelik a tétet

A stratégia kiinduló jövőképe, hogy Magyarország a versenyképességi és modernizációs törekvéseinek középpontjába állítja a digitális gazdaságot, a digitális oktatást és a digitális közszolgáltatásokat. A legfelső szintű, hogy Magyarország digitális fejlettségben az évtized közepére meghaladja az uniós átlagot, 2030-ra pedig a tíz élenjáró uniós gazdaság közé kerüljön. „Ambiciózus célok, de ennél kisebb téteket nem érdemes megtenni”, fogalmazta meg Solymár Károly.

Az infrastruktúra, az állampolgárok, a vállalkozások és az állam egyaránt célzottjai az NDS által megfogalmazott digitalizációs célkitűzéseknek. Az alap – a megfelelő szolgáltatási képességű infrastruktúra – már a helyén van, bár ezt is folyamatosan fejleszteni kell. A lakossági kompetenciák terén a kisebb előrelépések ellenére még óriási hiányosságok vannak, mint ahogy a vállalkozások digitális felkészültségének alakulásában sem jelentek meg az eddigi, egyébként sikeresnek mondható programok eredményei. Az államigazgatás elektronikus szolgáltatásai is többé-kevésbé a helyükön vannak; már „csak” azt kellene elérni, hogy ezeket minél többen használják is.


Az egyes pillérekhez számszerű célokat is kitűz az NDS. Így például el akarják érni, hogy a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya 2030-ra érje el a 95 százalékot; ugyanerre az évre a 16-74 éves korosztályban 2 százalék alá csökkenjen az internetet nem használók aránya; a digitalizált vállalatirányítási folyamatokkal rendelkező vállalkozások aránya haladja meg a 30 százalékot; valamint az e-kormányzati szolgáltatások felhasználóinak aránya is érje el a 90 százalékot.

 

Digitális Alma Mater

Az oktatásnak két kihívással kellett megküzdenie: a technológiával és az attitűddel, mondta Kisfaludy László, az EMMI köznevelésért felelős helyettes államtitkára. Mindkét téren sikerült úrrá lenni a nehézségeken: a diákok 90 százaléka rendelkezik internetkapcsolattal és számítógéppel az otthonában, és a gyors kapacitásbővítés után a hálózati problémák is megszűntek. Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy ami tavasszal zajlott, hivatalosan nem digitális oktatás volt, hanem tantermen kívüli munkarend.

A kényszerű kísérlet számos pozitív tapasztalattal járt. Nem kis részben a pedagógusok elkötelezett helyállásának, eredményes volt az új munkarend, pár hónap alatt több évnyi módszertani fejlődést sikerült elérni. Példaértékűnek nevezete az államtitkár a társadalmi összefogást is, amelynek része volt az, hogy a szülők aktívabban lettek bevonva a gyerekek nevelésébe.

Ahogy több más megszólaló, Kisfaludy László is úgy értékelte a helyzetet, hogy az eddig elvégzett munka csak akkor hasznosul igazán, ha a tapasztalatokat nem felejtjük el, hanem a jövőben beépítjük a mindennapi munkába. Mindenképpen el kell azon gondolkodni, hogyan lehet kihasználni a távoktatást a „normális” körülmények között is, szükség van további digitális tartalmakra és meg kell találni a túlterhelés megakadályozásának módját is.

Az egyetemeknek is le kell vonniuk a tanulságokat – hangsúlyozta egy kerekasztal-beszélgetésen Rab Árpád, a Corvinus Egyetem docense. Náluk jól ment az átállás, „végre használatba vehettük az évek óta parlagon heverő, egyébként jó rendszereket”, mondta. Most viszont végig kell gondolni, hogyan akarnak ősztől tanítani, mit is jelent az oktatás? A frontális előadásokra valóban jó lehet a videó, de egy jó egyetemnél a brand részét képezi a helyszín, a közösség is, ami a kizárólagos távoktatásban elveszhet. Éppen ezért ő a vegyes (blended) oktatásban és tanulásban látja a jövőt.