Center

40_1.jpg
Forrás: ITB
CES 2020

Már megint elkezdődött a jövő

A több mint 50 éves las vegas-i „digitális jövő” januári rendezvénye mindig is az év félig kész (pontosabban: bevezetésre váró…) új termékeiről szólt. Ugyan nevében még a fogyasztói elektronikát idézi, de lassan minden iparág korifeusa, amelyben az informatika és a digitális transzformáció megjelenhet, kénytelen itt megmutatkozni.

A CES egy hatalmas showműsorhoz hasonlít, az autógyártóktól a robotikáig, a virtuális és kibővített valóságoktól a mesterséges intelligenciával operáló szexuális kiegészítő eszközökig, a Dolgok Internetét sem feledve, minden kütyügyártó és futurista terméket forgalmazó cégnek képviseltetnie kell magát. (Már a Sony is gyárt elektromos autót, mint kiderült.) Az más kérdés, hogy a „valódi” új termékek majd Barcelonában, az MWC 2020-on mutatkoznak be február végén. A Samsung is sikeres gerillamarketinggel szivárogtatta ki most itt februári nóvumát. A trend az, amit itt az adott év elején felmutatnak, amely előbb vagy utóbb a fekete péntekek és a karácsonyi nagy vásárlások befutó népterméke lehet.

Az idei CES viszont gyökeresen megváltozott, már az amerikai elnökválasztási kampány fókuszába is belekerült az ICT-ipar legnagyobb szakkiállítása, legalábbis Ivanka Trump kiemelt szereplése erre utalt. (Az amerikai munkaerőpiac radikális transzformációjáról adott elő.) Az Apple 28 év kihagyás utáni visszatérése azt mutatta, mennyire fontos lett minden mai tech óriás számára Las Vegas (talán a beharangozott recesszió miatt), nem beszélve a kínai kiállítók kereskedelmi háború miatti tüntető távollétéről sem.

 

Az almás cég új szövetségben és szerepben

A legnagyobb meglepetést az Apple visszatérése hozta idén, legutóbb 1992-ben állítottak ki itt, a Newton nevezetű, korát megelőző, tehát a piacon megbukó, érintőképernyős, tollas digitális személyi asszisztensükkel (PDA-jukkal) házalva. Ezt aztán később Steve Jobs gondolta merészen újra, az iPhone nevezetű csoda lett belőle.

Az Apple most sem mezei kiállítóként jelent meg a CES-en, hanem a legújabb trendeknek megfelelően a magánélet védelmét vették górcső alá, egy ICT-celebekkel telezsúfolt kerekasztal-beszélgetésben, az FTC (az USA szövetségi kereskedelmi felügyelete), a Facebook és a Procter&Gamble korifeusaival egyetemben. Mellesleg az új okosotthon-eszközös összeborulás (Connected Home over IP) miatt is kötelező volt itt megjelenniük. Ugyanis a Google, Amazon és az új Zigbee Alliance (IKEA, Legrand, Samsung SmartThings, Schneider Electric, Signify és társai) szövetségében a HomeKit egy új protokoll része lesz. Ez a jövendő felhasználók számára hoz megváltást, hiszen az eddig inkompatibilis eszközök zökkenőmentesen kapcsolódhatnak immár egymáshoz, és integrálhatóak vegyes rendszerekbe is. Az Apple ökoszisztéma így végre nyitott a jövő felé, nem hagyhatta ki ezt a lépést, mivel az új szövetség „open source” megközelítéssel fog dolgozni, remélhetőleg fel is gyorsítja az okos otthonos eszközök elterjedését. Legalábbis a fejlesztők ebben bizakodnak, így a CES-en mindenütt most kötelezően felbukkanó digitális asszisztensek integrálása is egyszerűbb lesz az egyre okosabbá váló rendszerekbe.

Az Apple számára a CES-jelenlét azért is volt ildomos, mert tavaly a tartalomgyártásba is belekóstolt az Apple TV+/Arcade szolgáltatásaival, a vetélytárs Disney pedig a Panasonic-kal karöltve most mutatta be közös szolgáltatását.

 

A 8K és az MI, avagy az intelligens dolgok bűvöletében

Az idei CES egyik legfeltűnőbb újdonsága a 8K-s élményt nyújtó óriás tévék megjelenése volt (a 75 és 88 colos kivitel az új trend), mindezt OLED- és nanocellás megoldásokkal fűszerezték a gyártók. Természetesen új szabvány is dukál az új 2020-as felbontáshoz (8K UHD, a megfelelő kodekekkel fűszerezve: HEVC, VP9 és AV1), hogy a divatos streamingszolgáltatókkal is kompatibilisak legyenek. Ma még ugyan nincs dedikált 8K-s tartalom, de mivel lassan mindenki tartalomszolgáltatóvá lép elő a ICT-cégek közül (Apple és társai), az év végére, amikor is piacra kerülnek ezek a nagy felbontású tévék, már bizonyos, hogy élvezhető élmény is megjelenik hozzájuk.

Már csak azért is, mert a legtöbb neves gyártó, például az LG és a Samsung, a mesterséges intelligenciára bízza a tévéiben megjelenő 8K-s látványra való tartalmi skálázhatóságot, vagyis úgynevezett mélytanulási hálózaton okosodnak ki a tévék „gazdáik” tartalomfogyasztását követve és elemezve, így az alacsonyabb felbontású tartalmakat is javítani, zajaikat szűrni, képélességét javítani tudják majd az új sztenderd felbontáshoz.

A tévékbe belecsempészett MI pedig nemcsak a vizuális felhasználói élmény javítására szolgál, a csatlakoztatott eszközöket, az okos otthonokat és egyéb hasonszőrű kütyüket is vezérelheti majd, akár a korszellemnek megfelelően hangutasításokkal.

 

Összefog végre az iparág

Az idei CES fő érdeme, hogy láthatóvá vált, a nagy gyártók is arra kényszerülnek, hogy egységes keretrendszert alakítsanak ki az eddig szegregáltan és hellyel-közzel működő mesterségesintelligencia-fejlesztéseikhez és -megoldásaikhoz. Az intelligens technológiák így tényleg az emberi élmények jövőjévé válhatnak az élet minden területén. Önmagában az IoT nem elég már (a rövidítést már érdemesebb a Dolgok Intelligenciájának nevezni), csak a mesterséges intelligenciával hozható ki belőle a maximum, tehető hatékonyabbá, a működési költségük is így faragható visszafoghatóvá a gyártók számára. Az MI elvont és eddig ipari megoldásokban alkalmazott metódusai, vagyis a mély- és gépi tanulás, a természetes nyelvi feldolgozás, a képelemzés és hangfelismerés így kerülhetnek hamarosan az egyszeri felhasználók otthonaiba is.

A mindenkori CES legnagyobb ígérete, hogy a jövő már majdnem el is érkezett, és már csak a gyártókon múlik, mikor fog a piacra kerülni és mennyire fogja meggyőzni a hétköznapi felhasználókat, hogy bízzanak okos eszközeikben.

 

Szagold, ízleld és tapintsd is meg

A CES a ma és a holnap már kézzelfogható technológiáiról szól. Az Ericsson minden évben elkészített, a technológiai újdonságokra legnyitottabb felhasználók megkérdezésén alapuló fogyasztói trendjelentése ezzel szemben hosszabb távra – ezúttal tíz évre – tekint előre. A 2019 végén megjelent legutóbbi jelentés talán minden korábbinál merészebb állításokat fogalmaz meg. Nem kevesebbet mond ugyanis, mint hogy hamarosan minden érzékszervünket digitalizáljuk, így az interneten keresztül is olyan átható élményben lehet részünk, hogy akár el sem kell utaznunk a távoli tájakra. Lássuk hát a 2030-ra jósolt tíz legfontosabb fogyasztói trendet (az Ericsson szerint)!

  1. Az agyunk lesz a felhasználói interfész A felhasználók többsége szerint gondolatainkkal fogjuk tudni irányítani elektronikus eszközeinket, feleslegessé téve a billentyűzetet, egeret, de még az érintőképernyőt is. Csak elgondoljuk az úticélunkat, kiadjuk az utasítást a térképalkalmazásnak, és az okosszemüvegen máris kirajzolódik az útvonal
  2. Mintha magamat hallanám Az emberek aktívan képesek lesznek alakítani az akusztikai környezetüket, vagyis csak azt hallják meg a külvilágból, amit akarnak, a zavarónak gondolt zajokat egyszerűen kiszűrik. A többség szerint lesznek olyan fülhallgatók, amelyek automatikusan és hiba nélkül fordítják a beszédhangot (lásd még bábelhal…)
  3. Bármilyen ízben Ha az ízélményeket is digitalizáljuk, egy fénykép megtekintésénél újra érezhetjük az egykori ízeket, vagy online vásárlás előtt megkóstolhatjuk az ételt, esetleg a tévés főzőműsorban elkészített finomságból kaphatunk kóstolót.
  4. Digitális aroma Ugyanezt az illatokkal is el lehet játszani. Képzeljük el, hogy egy erdőről vagy tengerpartról nézünk videót, és közben érezzük is az ottani illatokat/szagokat.
  5. Valódi érintés digitális úton A felhasználók várakozása szerint tíz év múlva bárhol bármit meg lehet majd érinteni digitális úton. Lesznek olyan hordható eszközök, amelyek az idegek stimulálásával keltik a tapintás érzetét, de az érintőképernyők is képesek lesznek felületetek, textúrákat imitálni.
  6. Vegyes valóság A való és a digitális világ közötti különbség szinte teljesen eltűnik. A digitális tárgyak beépülnek a való világba, a fizikai objektumokról pedig digitális képet kapunk.
  7. A valódiság ellenőrzése Amikor minden érzékünk becsapható digitálisan, hogyan különböztetjük meg a valódit a hamistól? Például azzal, hogy a közösségi hálózatok és videószolgáltatók garantálják, hogy a másik oldalon valódi ember van, nem csak egy digitális avatar.
  8. A magánszférát feladó fogyasztók A megkérdezettek fele szerint az arcfelismeréshez hasonló technológiák széleskörű használata miatt a magánszféra fogalma mára már nem értelmezhető. Ezzel együtt bíznak abban, hogy a jogszabályok megakadályozzák a személyes adatokkal való visszaélést.
  9. Hálózatba kapcsolt fenntarthatóság A környezettudatosság kihat a digitális szolgáltatásokra is. Ha egyre több mindent a digitális térben élünk át, kevesebbet kell fogyasztanunk, utaznunk és így szennyeznünk a fizikai térben.
  10. Érzéki szolgáltatások 2030-ra az internetes szolgáltatások minden érzékszervünkre egyszerre lesznek képesek hatni, olyan új élményeket kínálva, amelyek alapjaiban alakíthatják át mindennapjainkat, a munkánkat vagy éppen a turizmust.