Vége a türelemnek – a home office és a hibrid munkavégzés többé már nem lehet kifogás arra, miért nem működik olyan hatékonyan a csapat, mint a pandémia előtt. Az eszközök és a módszerek már rendelkezésre állnak, hogy a cégek a hibrid munkavégzés harmadik evolúciós szintjére lépjenek.
Kezdetben volt a pánik. Amikor két évvel ezelőtt, 2020. március közepén beütött a járvány, és a vállalatoknak meg kellett ismerkedniük a home office-nak nemcsak a fogalmával, de a gyakorlatával is, a túlélés volt az elsődleges cél. Tíz munkavállalóból átlagosan csak egy maradt az irodában, mindenki más otthonról dolgozott. Meg kellett szokni, hogy az otthon egyszerre munkahely (és iskola) lett. A fizikai térben megszokott együttműködési módszerek pótlása online eszközökkel meglehetősen kezdetlegesen ment – nem volt ritka, hogy a laptopot forgatta valaki, hogy annak kamerájában látszódjon a flipchart – mesélt a két évvel ezelőtt tapasztaltakról az ITB Club márciusi rendezvényén Leveli András, az LSK Hungária üzlet- és termékfejlesztési igazgatója.
A harmadik szint lehetősége
Egy évvel ezelőtt a legtöbb vállalat átlépett a hibrid munkavégzés második evolúciós fázisába. Egyre többen tértek vissza az irodába, bár a többség továbbra is otthonról dolgozott. A járványügyi előírások – létszámkorlátozások, távolságtartás – miatt azonban az irodák és a tárgyalók is átalakultak. A nagyobb tárgyalókat átalakították kisebb, 4-5 fős termekké, és megnőtt az igény a teremfoglalási rendszerek iránt. Az egyik legnagyobb kihívást ebben az időszakban az jelentette, hogy az irodában lévők és a home office-t választók hogyan tudnak egymással hatékonyan együttműködni – a tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az online értekezleteken a távol lévők hamar elvesztik a fókuszt, alig öt perc után már egyharmadával csökken a figyelmük.
„Most viszont már a hibrid munka harmadik evolúciós szintjére lépnek az élenjáró szervezetek”, folytatta Leveli András. Iparágtól függően a dolgozók nagyjából fele az irodában, másik fele otthon dolgozik (természetesen nem mindig ugyanazok). Ebben az időszakban már az lesz a legfontosabb, hogy újra hozni kell azokat az eredményességi és hatékonysági mutatókat, amelyeket a járvány előtt produkáltak a cégek. „Elfogyott a cégvezetők, tulajdonosok türelme. Most már nem fogadják el kifogásként, hogy nincs kialakítva a kollaborációs háttér, mert a technológiai lehetőségek adottak”, fogalmazott.
Intelligens funkciók segítik a közös munkát
Leveli András az LSK saját fejlesztésű interaktív kijelző megoldásával a gyakorlatban is demonstrálta, hogy mi mindenre használható egy jól kiépített kollaborációs platform. Mint mondta, az egyik legkeresettebb funkció a videókonferencia – a Covid előtt a rendszerek 30-40 százalékába kértek ilyen képességet, ma pedig enélkül el sem lehet adni. Rendkívül fontos, hogy az eszköz az összes videókonferencia-platformot támogassa, mert csak így őrizhető meg a rugalmasság és az időállóság. „Egy esetleges platformmigráció esetén a dedikált célhardverek mennek a kukába”, figyelmeztetett Leveli András.
A jó videókonferencia-rendszer persze nem csak nagy kijelzőből áll. Az intelligens kamerák képesek az arcokra fókuszálni – például mindig úgy állítják a nagyítást, hogy a kamera látóterében lévő összes arc jól látható legyen. Ha csak egy ember van a kamera előtt, az ő arcára közelít, ha többen, úgy fókuszál, hogy mindenki beleférjen a képbe. Ezt a képességet egy MI-algoritmus biztosítja az ePTZ kameratechnológiában. Az is megoldható, hogy a kamera arra az emberre forduljon rá, aki bekapcsolta a mikrofonját; és a mikrofonrendszer is beállítható úgy, hogy mindig csak egy lehessen aktív, elkerülve a kakofóniát.
|
Megküzdenek a chiphiánnyal Az LSK Hungária OEM- és ODM-konstrukcióban gyártatja az általa fejlesztett ökoszisztémában mint hardver, -szoftver-, szolgáltatás csomagban elérhető hardverkomponenseket, amelyek különböző tervezési mélységig meghatározott műszaki specifikációk alapján a Távol-Kelet különböző országaiban bérgyártó partnerekkel együttműködve kerülnek legyártásra. A komplex ökoszisztéma lelkét persze a teljes egészében saját, Magyarországon fejlesztett szoftverkörnyezet adja. A globális nyersanyag- és chiphiány, valamint az erre rakódó logisztikai problémák azonban érzékenyen érintik a vállalatot. Az egyik interaktív kijelző modelljükhöz például egyáltalán nem lehet beszerezni a szükséges lapkákat, így a gyártáshoz teljes újra kellene tervezni az architektúrát. Ezért inkább a 2023-as modell bevezetését hozták előre, mert a meglévő rendszer áttervezése ugyanannyi erőforrást igényelne, mint az új modell bevezetése. A későbbi hiányokat pedig azzal próbálja kivédeni a vállalat, hogy a következő középtávú időszakra mindent előzetesen legyárt, hogy továbbra is képes legyen raktárkészletről és az árfolyam ingadozásától függetlenül kiszolgálni a folyamatosan növekvő igényeket. |
Hasonlóképpen népszerű funkció a tartalommegosztás. Lehet ez teljes szabad jegyzetelés (whiteboard funkció), de közösen szerkeszthetők a legkülönfélébb dokumentumok, az Excel-tábláktól a PowerPoint-prezentációkig. A számítógép előtt ülők billentyűzettel és egérrel is szerkeszthetik a fájlokat, de a táblán szabad kézzel is lehet rájuk jegyzetelni, és akár ezekkel a kiegészítésekkel is elmenthető az állomány. Az agilis fejlesztések digitális post-it-ekkel támogathatóak; a térképes integrációnak köszönhetően váratlan események is kezelhetők – könnyen együtt tud működni például a terepen dolgozó szakember és a központ, ha egy építkezésen hirtelen előkerül egy, a helyszínrajzon nem szereplő közmű.
A lehetséges funkciók között van a tréningek és webinárok megtartása, valamint az adatvizualizáció és -elemzés. Mindezt pedig a hardvereszközök legszélesebb választékán lehet megtenni: az igazán jó kollaborációs környezet ugyanúgy fut az interaktív táblán, mint Windowsos laptopokon, valamint Android és iOS alapú mobil eszközökön.
Különleges igényekre különleges megoldást
Mindezen funkciók többségét már a gyakorlatban is használja a Ceva-Phylaxia Oltóanyagtermelő Zrt., mondta Dinnyér Krisztián, a vállalat IT-vezetője, az ITB Club másik előadója. A francia központú cég magyar leányvállalata állatgyógyászati vakcinákat fejleszt és gyárt, a cégcsoport felépítéséből adódóan pedig más, kisebb leányvállalatoknak is nyújt támogatást.
A magyar Ceva-Phylaxia már közel öt éve használja az LSK megoldásait, amelyek előnyei élesen megmutatkoztak, amikor a konszern az addig használt Google alapú kollaborációs platformról áttért a Microsoft megoldására. (Ez globálisan több mint 6 ezer felhasználót érintett.) Az átállás során számos eszközt kellett lecserélni, mert nem voltak kompatibilisek a Microsoft megoldásával – de az LSK rendszerei nem voltak ezek között.
„A pandémia nálunk is alapvetően változtatta meg a kollaborációs eszközök használatát. Korábban legfeljebb néhány órás megbeszéléseket bonyolítottunk le online formában, a hosszabb találkozókra inkább elutaztunk. A Coviddal megjelent az az igény is, hogy akár többnapos találkozókat, workshopokat is hatékonyan meg lehessen oldani az online eszközökkel, mert a távol lévőket egyelőre nem lehet jól bekapcsolni a megbeszélésekbe”, mesélt a változásokról Dinnyér Krisztián.
Egészen újszerű megoldásokat is találtak a különleges problémák kezelésére. Meg kellett oldani például a gyártóberendezések átvételi procedúráját (factory acceptance test). Korábban 6-8 ember ment a gyártóhoz teszteket, méréseket végezni, jegyzőkönyvezni. A járvány kitörése után csak egyetlen embert küldtek ki, Hololens-szel felszerelkezve, és az irodában maradtak a kiterjesztett valóságot használva vizsgálták a gépeket.
