Címlapon

06_07.jpg
Forrás: ITB
Analóg látomás vagy digitális valóság?

A 21. század négy lovasa: digitalizáció, automatizáció, MI és robotika

Kifejezések, melyek vállalatmérettől és iparágtól függetlenül okoznak fejtörést a döntéshozóknak. Jól hangzó frázisok, melyek a gyakorlatban milliós pluszba tolják a mérleget. De merre vágtázik most a négy lovas az iparágak rengetegében, és milyen globális trendek sarjadnak patáik nyomán? Egyáltalán, van helye az embernek a digitalizáció nyergében?

Korunk egyik legizgalmasabb és egyben legtöbb kihívást rejtő dimenziója a digitalizáció. Az éremnek azonban jelen esetben is két oldala van: míg a technokraták a lehetőségek tárházaként aposztrofálják, addig a szkeptikusok agyában csak borzolja a kedélyeket. Egy valamit viszont mindkét tábor képviselőinek be kell látniuk: a világ az analóg mezsgyéről kétség kívül a digitalizált felé halad.

 

Buzzword-gyanús hype vagy dezinformált valóság?

Digitalizáció – már a csapból is ez a szó folyik, és olyannyira univerzálissá vált a használata, hogy minden, technológiával összeköthető mozzanatot felcímkézünk a kifejezéssel. Az igazság azonban az, hogy mint ahogy Stephen King Pennywise-a („Az”), úgy a digitalizáció is mindenkinek más alakban ölt formát. Így a jelenség definiálhatatlansága nem a nyelvi nemtörődömség számlájára írható.

Talán úgy lehetne leginkább megragadni a lényegét, mintha egy átmenet lenne, amelynek során „lemondunk az eddigi analóg életünkről, minden aspektusában. Nemcsak abból a szempontból, hogy egy dokumentumot vagy fényképet fizikai mivolta helyett elektronikusan tárolunk, hanem abból a szempontból is, hogy a gondolkodásmódot is átalakítjuk” – fogalmazott Keleti Arthur kibertitok jövőkutató.

Ez utóbbi pedig felvet egy csomó olyan kérdést, amelyre a társadalomnak nem biztos, hogy vannak kész válaszai, sőt! A nyomtatáshoz, a fényképhez az emberiségnek volt száz éve hozzászokni. A digitalizáció viszont jött, látott és győzött. Egyszóval nem volt időnk beleszocializálódni, és ezzel elérkeztünk a problémához. „Ezért van az, hogy mindenki mást ért a digitalizáció alatt, és hogy sokszor össze-vissza beszélnek az emberek ennek kapcsán. Egytől egyig máshogyan gondolják az ehhez való alkalmazkodást. Nincs meg a protokoll, nincs meg a tapasztalat” – mondja Keleti Arthur, aki a CD-vel állította párhuzamba a jelenséget. „Az első CD-gyártó cég azt ígérte, hogy vagy 50-100 évig jó lesz egy diszk. És még ha bizonyos fajták elméletben akár több száz évig is megőrzik az adatokat, ha most megfogunk egy 20-25 évvel ezelőtti CD-t, komoly esélyünk van rá, hogy nem fog működni. Hiába volt az az ígéret, hogy tartós lesz. Ugyanez a helyzet a digitalizációval is: majd kiderül, hogy működik-e; majd kiderül, hogy mi bizonyul tartósnak belőle.”

Derűlátó magyarok

Lényegesen derűlátóbbak a hazai vállalati döntéshozók régiós társaikhoz képest a saját szektorukban várható technológiai áttöréseket illetően – derül ki a Microsoft kelet-közép-európai üzleti szereplőkre fókuszáló kutatásából. A magyar céges vezetők 53 százaléka vár komoly előrelépést ezen a területen, míg a régiós átlag mindössze 35 százalék.

A térség cégeinél egyértelműen növekedési lehetőségként tekintenek a digitalizációra, a felmérés során megkérdezettek 83 százaléka jelezte ezt. A magyar vállalati vezetők még optimistábbak a témában, 87 százalékuk látja a bővülés lehetőségét a folyamatban. Az is kiderült a kutatásból, hogy a térségben nálunk tartanak leginkább attól, hogy lemaradnak a digitális transzformáció nyújtotta előnyökről, ha nem tudnak jól reagálni – a megkérdezett hazai céges vezetők 12 százaléka aggódik emiatt, míg a régiós átlag hét százalék volt.

Magyarországon a válaszadók 77 százaléka tartja meghatározónak az innovatív technológiákat, mint a fogyasztói kötelékek megszilárdításának optimális eszközét, miközben a régiós átlag 58 százalék.

Kalocsai Zoltán

 

A digitalizációs trouvaille

A szakember szerint erre az összezavarodottságra ül rá egyfajta kereskedelmi hype is, ami az eddigi analóg és papír létet kiszorítva a digitalizációs megoldásokat erőlteti – sokszor a praktikum vagy a logika határait átlépve –, nyilván gazdasági megfontolásból. Ez azonban elgondolkodtató, mert egy bizonyos fókuszú gazdasági innováció általában valami lecseréléséből, verziójavításából táplálja magát és nem feltétlenül a szükség vagy a fejlődés vágya hajtja. Az, hogy mely, a digitalizáció hozta fejlesztés képes majd valódi társadalmi hatást elérni és maradandó pozitív változást hozni az életünk minőségében vagy gondolkodásunk fejlesztésében, csak sok-sok év múlva fog kiderülni, pont úgy, mint a CD-k esetében.

„Viszont, ami nagy trouvaille, hogy ha már digitalizáltuk a dolgokat és bekerülünk egy ökoszisztémába, akkor mit tudunk kezdeni az adatokkal?” – tette fel a kérdést Keleti Arthur. A választ minden iparág máshogyan fogalmazza meg. Ez HR-fronton például kifejezetten jól megy. Az adatok kiaknázása, a mesterséges intelligencia (MI) támogatta, automatizált eszközök használata a toborzástól elkezdve a megtartáson át jeleskedett már.


 

When human meets technology

Amikor pedig a technológia és az ember kéz a kézben jár, ügyesen egyensúlyozva, az komoly versenyelőnyt jelent. Elég csak az MI támogatta toborzási folyamatokra gondolni, amellyel órák százait lehet értékteremtésre fordítani, hiszen ember helyett algoritmus pásztázza a CV-ket kulcsszavakat kutatva. De nem lehet szó nélkül elmenni az automatizált onboarding rendszerek mellett sem, amelyek leveszik a belépéssel járó legsúlyosabb terheket. Sőt, az automatizált megoldások már az új trendnek, a preonboardingnak is eleget tesznek, ennek köszönhetően megakadályozható, hogy az offer elfogadását követően, de még a tényleges belépés előtt valaki más elhalássza a munkavállalót. Mindez pedig csak a jéghegy csúcsa.

Nyilván a különböző méretű cégeknek különböző technikákkal kell reagálniuk a digitális kihívásokra és az ezzel párhuzamosan erősödő munkaerőhiányra. Ugyanakkor a fentiek nem földtől elrugaszkodott, Magyarországra optimalizálhatatlan megoldások, sőt! Vannak, akik használják bizonyos elemeit a leginkább high-tech HR-eszközöknek is. A siker receptje ugyanis itthon is fellelhető, és vannak olyan úttörők, akik megosztják a fortélyaikat, kkv-tól a multiig. Ők azok, akik tudják, hogy mit kell tenni a hatékony munkaerőpótlásért; akik ismerik a fiatal generáció munkahelyválasztási preferenciáit; akik olvasnak a munkavállalók fejében, ha a hazai mikrovállalkozásokról, startupokról, kkv-król, nagyvállalatokról és multikról van szó. Ők azok, akik elárulják a siker hozzávalóit.

Szűkösek a digitális készségek

A Gartner 2018 októberében készített tanulmánya szerint (melyben 3500 alkalmazottat kérdeztek meg világszerte) igencsak szűkében vagyunk a digitális készségeknek. Pedig a magas digitális készségekkel felfegyverzett alkalmazottak háromszor hatékonyabbak a digitális átalakítás folyamatában, mint a korlátozottabb képességekkel rendelkezők. Sajnos, a munkatársak csupán kilenc százaléka tartozik a magasan képzett kategóriába, míg a vezetőknek 16 százaléka mondhatja el ugyanezt.

A digitális készségek nemcsak a technológia iránti érdeklődést jelentik, hanem olyan viselkedést is feltételeznek, mint a kollaboráció, a rugalmasság és az iteratív munkavégzés. A technológia erős ismerete és a digitális vállalati stratégia megértése fontos, de nem elegendő.

Ugyancsak mítosz, hogy a vállalat digitális készségszintje növekszik a digitális bennszülöttek, a millenáris generáció alkalmazásával. A Gartner kutatása ugyanis nem mutatott ki összefüggést az életkor és a digitális készségek között. Ugyanakkor a magas digitális készségek a digitálisan intenzív munkahelyekben (például IT) vagy iparágakban (távközlés), illetve magasabb vezetői pozícióban nagyobb valószínűséggel lelhetők fel.

Vass Enikő

 

Ami a multinál robot, az a kisvállalkozásnál csőd?

Egyébként a digitalizációra és az ebből fakadó technológiai megoldásokra, azaz a mesterséges intelligencia, a robotika és az automatizáció által nyújtott lehetőségekre a magyar cégek mérettől függetlenül nyitottak. Főleg a robotokra.

„Ugyanazok a trendek hazánkban is, mint a világ más pontján: big data, adatelemzés, machine-to-machine, mesterséges intelligencia, robotok, machine learning, blockchain. Sok magyar vállalkozás vagy stabil múlttal rendelkező cég ebbe az irányba folytatja a fejlesztéseit” – mondta Bodnár Viktória, az IFUA Horváth & Partners ügyvezető partnere.

Éles határ húzódik azonban vállalkozás és vállalkozás között, de a mezsgye inkább anyagi természetű, mintsem gondolkodásbeli. Még ha nem is loholunk az élbolyban, érdeklődés és hajlandóság lenne a digitalizációra. Már csak azért is, mert elkerülni nem lehet, ha a versenyelőny megszerzése a cél. „A multik esetében vállalati szinten fogalmazódik meg a digitális transzformációra vonatkozó stratégia. Kkv szinten azt látom, hogy ha a tulajdonos technológiailag elkötelezett és anyagilag is be tud ruházni az új fejlesztésekbe, akkor megteszi. De azért iparág- és méretfüggő, ki mire költ. A kisebb vállalkozások csak akkor áldoznak erre, ha pályázati forrásból tudják finanszírozni. A startupoknak ez inkább piac, hiszen nem a saját működésükben alkalmazzák a fejlesztéseket, hanem ők hozzák létre azokat” – részletezte Bodnár Viktória.

Ami az iparágakat illeti, a digitális bajnokokat, azaz a digitálisan fejlett cégeket inkább a fintechek között, a pénzügyi szektorban, a gyógyszeriparban és egészségügyi technológiában, valamint az élelmiszeripar és agrárium területén kell keresni. De természetesen a gépgyártást sem szabad kihagyni a legek listájáról. „Az élelmiszeriparban gyakran előfordulnak járműbeszállító szimulátorok, termékoptimalizáló robotok, de a gyártók között is van olyan, ahol a teljes beruházásnál a legmodernebb technológiát telepítették. Főként persze a multik hazai leányvállalatai a legjobban felszereltek, azok ipar 4.0 pilotként megkapják a high-tech berendezéseket is” – említette Bodnár Viktória.

Az első lépés azonban mindenkinél ugyanaz: el kell dönteni, hogy kell-e a digitalizáció, innentől kezdve pedig cég mérethez mérten, jócskán van merre indulni.


 

Tech-nyalánkságok a mindennapokban

A digitális felkészültség kormányzati szinten is megjelenik, erre jó példa az e-közigazgatás és a zalaegerszegi tesztpálya is. Ez utóbbi egyedisége, hogy a hagyományos járműdinamikai tesztek mellett alkalmas lesz az önvezető járművek és a különböző vezetéstámogató asszisztens rendszerek tesztelésére is, számolt be róla az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM). A járműiparban komoly technológiai átalakulás zajlik, amelynek meghatározó ága az újfajta járműirányítási technológiák és a magas szinten automatizált megoldások terjedése. „Az önvezető járművek elterjedése nem egyik pillanatról a másikra valósul meg, hanem a járművek automatizáltsági fokának folyamatos emelkedésével és az egymással, illetve a környezettel való mind aktívabb kommunikáció, összekapcsoltság kialakulásával” – fogalmazott az ITM, kiegészítve azzal, hogy az önvezető vagy a magas szinten automatizált járművek térnyerése hozzájárul a balesetek csökkenéséhez, a társadalmi mobilitás kiszélesítéséhez, a közlekedési infrastruktúrák jobb kihasználásához.

Mindennek az alapja pedig a mesterséges intelligencia, amelyben rengeteg potenciál rejtőzik. A szkeptikusok az MI-t azonban ördögtől valónak tartják, mivel sok helyen kiváltja a hús-vér munkaerőt. Viszont azzal a ténnyel sokan elfelejtenek számolni, hogy a robotizáció minden eddigi tapasztalat szerint több új munkahelyet hoz létre, mint amennyit feleslegessé tesz; az egyszerűbb munkafolyamatok elvégzésével lehetővé teszi, hogy a tényleges értékteremtésen legyen a hangsúly. Sőt, bizonyos képességek és készségek eltanulására soha nem lesz képes a mesterséges intelligencia.

Élenjárók és lemaradók

A Dell és az Intel világszerte közel 4600 vállalkozást kérdezett meg, hogy felmérje, hol állnak a digitális transzformációban. Az eredményekből kiderült, hogy a többség (több mint 60 százalék) még csak most ismerkedik a digitalizáció jelentette kihívásokkal, illetve kezdte meg a tervezést az átállásra. A cégek kevesebb mint negyede tartozik azok közé, akik már jó úton haladnak a digitális transzformáció felé, és pusztán öt százalék azok aránya, akiknél a digitális működés „be lett égetve” a DNS-be.

Érdekes módon a felmérés szerint a feltörekvő országokban lelkesebbek a vállalatok, ott nagyobb arányban vannak azok a cégek, amelyek már nekiláttak a stratégia megvalósításának. A kutatás szerint a három éllovas ország India, Brazília és Thaiföld, a rangsor végén pedig Franciország, Dánia és Japán található.

Kitért a felmérés arra is, hogy milyen technológiákba kívánnak befektetni a cégek a közeljövőben. Első helyre a kiberbiztonság került, de jól szerepelt az IoT és a mesterséges intelligencia is. A ma divatos technológiák közül a blokklánc csak a kilencedik helyre futott be.

Schopp Attila

 

Kopizott céges fejlécbe rejtett trójai faló

A fentiekből tehát kirajzolódik, hogy a technológia által megreformált munkaerőpiacon lehet érvényesülni vállalatmérettől és iparágtól függetlenül, csak a rendelkezésre álló eszközöket kell jól felhasználni.

„Belátható, hogy a digitalizáció a kiberbiztonsági relevanciát masszívan emeli, és ez igaz cégmérettől függetlenül. Valószínűleg a nagyvállalatok behatóbban foglalkoznak ezzel, hiszen ott még nagyobb a támadási felület, ellenben a kkv-kal és a startupokkal” – mondta Zala Mihály, az EY Magyarország kiberbiztonsági tanácsadó üzletág igazgatója. Ennek köszönhető talán az is, hogy a kkv-k a digitális tápláléklánc alján helyezkednek el a startupokat követően.

„Két trend van a támadási módszereket illetően, amelyek ősrégiek, csak fejlettebb formában vannak jelen. Az egyik a social engineering, amikor a cég fejlécével és https-tanúsítvánnyal ellátott üzenetben megszerzik a felhasználónevet és a jelszót, a másik pedig az emberek figyelmetlensége, és nemtörődömsége” – tette hozzá a szakember.

A módszerek és a digitális tudatosság hiánya pedig csinos kis összegtől szabadítja meg az érintett céget. A Kaspersky két évvel ezelőtti kutatása például arról számolt be, hogy a támadások 70 százaléka a startupok és kkv-k ellen irányul, mert ott a leggyengébb a védelem. „Szintén érdekes marker, hogy a nagyok ellen indított támadások jelentős részét a beszállítókon és kisebb vállaltokon keresztül hajtják végre. Ez ellen a nagyobb cégek nehezen tudnak védekezni, monitorzorni kellene a beszállítókat, de ezt kevesen teszik meg” – fűzte hozzá Zala Mihály.


 

Ami mindenkire jellemző, hogy az optimalizáció élet-halál kérdése. Mindenki fél a lemaradástól, ezért sokkal nagyobb prioritás az, hogy egy termék vagy szolgáltatás le legyen fejlesztve, minthogy biztonságos is legyen. „A security másodlagos, azt elengedik, mert időigényes és költeni kell rá” – fogalmaz Zala Mihály.

Mi tehát a megoldás a kutyaszorítóban? Nem a vészfék behúzása és a digitalizációs folyamatok eretnekké nyilvánítása, hanem sokkal inkább a tudás elmélyítése, a digitális kozmopilitává válás. Meg kell ismerni a digitalizációt, mint komplex jelenséget, mind a gyártásoptimalizáláson, a bérköltségek csökkentésén és egyéb versenyoptimalizáló szerepén túl a biztonság és adatvédelem szempontjából is, ahhoz, hogy minden előnyét kihasználjuk, és behozhatatlan versenyelőnyre tegyünk szert.