Highway

46_1.jpg
Forrás: ITB
Visszaesést is hoz a COVID-19 járvány az IT-piacon

Az eszközök iránti kereslet zuhanhat a legnagyobb mértékben idén

Kemény év vár a globális informatikai piac szereplőire, a tavalyi ígéretes növekedés után ugyanis 5,1 százalékos csökkenés is jöhet az IDC prognózisa alapján. A COVID-19 járvány ugyanakkor jelentősen felgyorsította a vállalatok és intézmények digitális átállását és az erre szánt összeg idén is bővülni fog.

Az elmúlt hónapokban világszerte alaposan felértékelődtek az informatikai megoldások, a kommunikációt és csoportmunkát támogató alkalmazások és persze a távközlési szolgáltatások, hiszen a COVID-19 járvány során ezekre épült a munka, az oktatás, de sok esetben például az egészségügyi ellátás egyes részei, vagy éppen a mindennapi bevásárlás.

Bár az infokommunikációs technológiák kulcsszerepet játszanak a gazdaság újraindításában, ez korántsem jelenti azt, hogy az ezzel foglalkozó vállalkozásokat nem érinti a mostani krízis. Az IDC piackutató cég előrejelzése szerint az informatikai piac a tavalyi 5 százalékos növekedés után idén várhatóan ugyanilyen mértékben zsugorodik majd, így 2250 milliárd dolláros lehet. A társaság prognózisa kapcsán ugyanakkor érdemes megemlíteni, hogy az még áprilisban készült, amikor nem lehetett tudni, milyen ütemben indulnak majd újra a járvány által leginkább érintett gazdaságok, illetve komoly bizonytalanságot jelent az is, hogy érkezik-e egy második hullám ősszel, és ha igen, mennyire lesz súlyos. A kutatócég elemzése ugyanakkor jó iránytű lehet ahhoz, hogy az informatikai szektor mely szegmenseiben kell igazán kemény évre készülni, illetve lesznek-e olyan területek, amelyek még ebből a helyzetből is pozitívan jönnek ki.

 

Szenvedő szegmensek

Az előrejelzés alapján a legnagyobb visszaesés az eszközök kategóriában várható, ide sorolják többek között a személyi számítógépeket, nyomtatókat, munkaállomásokat. Ebben a szegmensben a tavalyihoz képest 12 százalék fölötti zuhanás jöhet. A pc-k esetében az első negyedév nagyon komoly csökkenést hozott a forgalomban, annak ellenére, hogy március második felében Magyarországon is megtapasztalhattuk, milyen az, amikor egyik pillanatról a másikra kell vállalkozások tömegeinek átállni a távmunkára, illetve a teljes köz- és felsőoktatás digitális tanításra vált. Ugyanakkor tavaly a Windows 10-re történő átállás nagyon pozitívan hatott az üzleti szektor pc-beszerzéseire, aminek köszönhetően a korábbi években megszokott folyamatos zsugorodás után kezdett magára találni a számítógépek piaca. De a pár hetes roham hosszabb távon valószínűleg mégsem tudja ellensúlyozni a járvány negatív gazdasági hatásait, a költségek visszafogását. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy ebben a helyzetben nem feltétlenül a csúcskategóriás, üzleti felhasználására szánt gépekre lesz igény, a cégek várhatóan a kedvezőbb árú eszközökre fókuszálnak majd.

Mérsékelt hatás

Itthon is megtapasztalhattuk, hogy a járvány során a home office és a digitális oktatás miatt, illetve a vásárlások internetre terelődésével alaposan felértékelődött a távközlési hálózatok szerepe. Ennek megfelelően a telekommunikációs szektor viszonylag válságállónak tűnik az IDC elemzése szerint, igaz még ebben a szegmensben is 0,8 százalékos csökkenés jöhet idén a múlt évhez képest. A mobilszolgáltatók folytatják az 5G-s fejlesztéseket és a vezetékes szélessávú internet szolgáltatások iránt is nő a kereslet. A piackutató cég egyébként azzal számol, hogy az okostelefonok értékesítésében közel 12 százalékos csökkenést hoz 2020 az előző évhez képest, a gyártók mintegy 1,2 milliárd készüléket adhatnak el, és 2021 első negyedéve lehet az első három hónapos periódus, amikor ismét növekedhet a forgalom. A várható gazdasági válság miatt azonban kérdéses, hogy mennyire lesz majd kereslet fogyasztói oldalról az új, 5G-s készülékekre és szolgáltatásokra a második félévben. Az IDC szakértői szerint a jelenlegi helyzetben elképzelhető, hogy a korábban vártnál is intenzívebb árverseny bontakozik majd ki az 5G-s eszközök piacán.

Összességében nagyon látványos lesz a visszaesés a szoftverek esetében is, hiszen míg tavaly 10 százalékos pluszt tudott felmutatni ez a terület, addig idén – az IDC prognózisa szerint – 1,9 százalékos visszaesés jöhet. A válság miatt a cégek jelentős része halasztja a beszerzéseket. A szoftverlicencek vásárlása és a foglalkoztatottsági mutatók között meglehetősen szoros az összefüggés, vagyis amikor leépítenek az üzleti szektor szereplői, akkor értelemszerűen nincs szükségük újabb hozzáférésekre a különböző alkalmazásokhoz.

Csökkenés várható az informatikai szolgáltatások piacán is, ami főként abból adódik, hogy a nagy projekteket szintén halasztják az érintett vállalkozások a járványhelyzet miatt. Ugyanakkor ezen szegmens egy jelentős része még a krízisben is viszonylagos védettséget élvez, hiszen a menedzsment döntéseit, a vállalati működést támogató technológiákra ugyanúgy szükség van, mint korábban.

Válságállónak tűnik ugyanakkor az informatikai infrastruktúra-megoldások piaca, ez a terület idén 237 milliárd dollárt hozhat világszerte, ami 4 százalékos bővülést jelentene 2019-hez képest. A háttérben a piackutató elemzése szerint az áll, hogy a gazdasági bizonytalanság és nehézségek ellenére a vállalati szektor egyre nagyobb mértékben támaszkodik a felhőalapú szolgáltatásokra, ez pedig kedvezően hat az infrastruktúra beruházásokra.


Európai kilátások

Egyelőre úgy tűnik, hogy Európában a globálishoz képest valamivel kedvezőbben alakulhat majd az informatikai piac helyzete. Az IDC szerint idén 487 milliárd dollárt költenek majd szoftverekre, eszközökre, infrastruktúrára és szolgáltatásokra a kontinensen, ami 2019-hez képest 4,7 százalékos visszaesést jelentene. A kutatócég elemzése alapján a fokozatos nyitás ellenére az európai vállalkozások nagyon komoly kihívásokkal kerülnek szembe 2020-ban és lesz néhány olyan iparág, ahol különösen jelentős csökkenés lesz majd az informatikai kiadásokban, például a közlekedésben vagy a turisztikai ágazatban. Az IDC ugyanakkor azzal számol, hogy a közszférában lényegesen kisebb hatása lesz a technológiai beruházásokra idén a járványnak, a kormányok, oktatási intézmények és egészségügyi szolgáltatók egyaránt fokozottan alkalmazzák majd az IT megoldásokat például a távmedicinában, a távoktatásban vagy például a társadalmi távolságtartásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésében.

„A COVID-19 járvány során a vállalkozásoknak nagyon gyorsan kell alkalmazkodniuk az új normálishoz. A technológia számos területen segített, az okos munkavégzéstől a távolságtartáson át az eszközök és készletek távoli felügyeletéig és az automatizációig. Az olyan feltörekvő technológiák, mint a mesterséges intelligencia, a blokklánc, a virtuális és kiterjesztett valóság, a robotok és a drónok szintén segítették a cégeket az új normálishoz való alkalmazkodásban”, mutatott rá Andrea Minonne, az IDC Customer Insights & Analysis vezető kutatási elemzője.

Az IT-szektor egyes szegmenseit vizsgálva Európában is megfigyelhetők a globális trendek, ennek megfelelően az eszközök forgalma esik vissza leginkább. Az okostelefonok esetében például éves összevetésben 25 százalékos zuhanással számol a piackutató cég. A felhőalapú megoldások ugyanakkor idén is tarolnak majd, az infrastruktúra szolgáltatásokra (IaaS – Infrastructure as a Service) esetében például 21 százalék fölötti növekedés várható idén Európában.

 

Dübörög a digitális átállás

Habár összességében zsugorodik idén az informatikai piac, a vállalkozások egyvalamiből nem vesznek vissza – a digitális átállásra továbbra is jelentős összeget fordítanak majd. Az IDC prognózisa szerint az ezzel kapcsolatos megoldásokra és szolgáltatásokra idén 10,4 százalékkal többet költenek majd, mint egy évvel ezelőtt, és ez a piac elérheti az 1300 milliárd dolláros méretet. Ez az ütemű fejlődés ugyan jócskán elmarad a 2019-estől – akkor éves összevetésben 17,9 százalékkal bővült a digitális átállásra költött összeg -, de a várhatóan bekövetkező globális szintű recesszióban azért meglehetősen biztatónak tűnik.

Az sem okoz komoly meglepetést, ha megnézzük, hogy mely iparágakban jut majd az átlagosnál jóval kisebb figyelem a digitális transzformációra. A szállodák, az élményparkok, kaszinók, vagy például a mozik brutális ütést kaptak a járvány miatt, legtöbbjük a túlélésért küzd, ebben a helyzetben érthető módon kevesebbet fordítanak a digitális átállásra, de még ezeknél is 5,3 százalékos költés növekedéssel lehet számolni 2019-hez képest. Ugyanakkor annak fényében, hogy tavaly az azt megelőző évvel összevetve még 18 százalék fölötti volt a bővülés, már érezhető, hogy mekkora csapást jelentett ezeknek az ágazatoknak és vállalkozásoknak a koronavírus-járvány.

Hasonló helyzetben van a gyártóipar, világszerte üzemek százezrei zártak be jó esetben pár hétre, rosszabb esetben hónapokra, így ezeknél is inkább a fennmaradásra fókuszálnak, mint a digitális transzformáció folytatására, azonban ebben a körben így is 6,6 százalékos bővülést prognosztizálnak idén.


A leggyorsabban pedig az egészségügyben és az építőiparban nő majd az új digitális megoldások bevezetésére szánt összeg. Az egészségügy esetében – főként a járványhelyzetben – nem tűnik meglepőnek, hogy idén is dinamikus, 15,7 százalékos fejlődés jöhet, az építőipar 16,3 százalékos növekedése ugyanakkor elsőre talán különösnek tűnhet. Egy olyan szektorról van szó, amelyet viszonylag késve ért el a digitalizáció, vagyis jócskán van mit behozni, ráadásul mind a munkaszervezésben, mind a készletek nyilvántartásában és menedzselésében hatalmas segítséget nyújthat az ágazat szereplőinek a korszerű technológia. Érdemes figyelembe venni azt is, hogy vannak olyan régiók, ahol komoly munkaerőhiány is mutatkozik ezen a területen – például Magyarországon is – és a jobb szervezés, a hatékonyabb munkavégzés, illetve például a kiterjesztettvalóság- (AR-) megoldások részben ezen a problémán is segíthetnek.

A legnagyobb összeget idén várhatóan az autonóm munkavégzésre alkalmas rendszerekre fordítják a piaci szereplők, az IDC becslése szerint 51 milliárd dollár juthat erre a területre. A gyártásban használható robotok jelentik majd a második legnagyobb kategóriát, 47 milliárd dollárral. A kutatócég elemzésében ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy bár idén is nő majd a digitális átállásra szánt összeg, a járvány hatása rendkívül komoly ezen a területen. A prognózis szerint ugyanis 2020 és 2023 között mintegy 500 milliárd dollárnyi ilyen irányú fejlesztés marad el a járvány, illetve a nyomában járó globális gazdasági válság miatt világszinten.

Európában a világ átlagnál valamivel jobban bővül majd a digitális átállással kapcsolatos infokommunikációs technológiai költés, az idén 305 milliárd dollárt fordíthatnak erre a célra a kontinens vállalkozásai és intézményei, ami éves összevetésben 12 százalékos bővülést jelentene a legfrissebb prognózis szerint. Ez is jól érzékelteti egyébként, hogy a koronavírus-járvány még azokon a területeken is mekkora hatást fejtett ki, amelyek a leginkább válságállók, hiszen az év elején még 18 százalékos növekedést jósoltak Európában az ilyen jellegű kiadásokban.


Globális IT-költés
(százalék, változás előző évhez képest, 2020. áprilisi előrejelzés)

 

2019

2020

Eszközök

0,9

–12,4

Infrastruktúra

8,8

 3,8

Szoftver

10

–1,9

IT-szolgáltatások

4,7

–2,6

Összesen

5

–5,1

Forrás: IDC