Highway

38_1.jpg
Forrás: ITB
Stabilak maradtak a nagy technológiai cégek az első negyedévben

Felhőből védték a víruscsapást

Húzóágazattá váltak a felhőszolgáltatások a technológiai szektorban, az ilyen megoldásokat kínáló cégek jelentős mértékben ezeknek köszönhették, hogy az első negyedévben a COVID-19 járvány ellenére is viszonylag jó eredményeket értek el. A hirdetési bevételekre építő nagy internetes cégek az év elején még tartották magukat, az ő esetükben a második negyedév hozhat komoly megpróbáltatásokat.

„Ez a legkeményebb időszak, amilyennel valaha is szembekerültünk”, többek között ezekkel a szavakkal jelezte Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezérigazgatója az első negyedéves eredmények bemutatásakor, hogy mit jelentett a társaság számára a COVID-19 járvány. Persze, emellett kihangsúlyozta azt is, hogy valamennyi üzletágban – az e-kereskedelemben az AWS-ben, vagyis a B2B-szegmensnek szóló Amazon Web Services-ben (AWS-ben), illetve a prémium tartalomszolgáltatásban – mennyire ellenállónak és alkalmazkodóképesnek bizonyult a vállalat. Valóban: az első negyedévben 75,5 milliárd dolláros forgalmat értek el, ami 26 százalékos bővülést jelentett éves összevetésben.

 

Arcmaszkok és hőmérők

Az online kiskereskedelmi piac meghatározó szereplőjeként a cég tulajdonképpen kedvező helyzetben volt a járvány kirobbanásakor a portfóliójának köszönhetően, hiszen a bezárkózó emberek számára az internetes vásárlás maradt alternatívaként. Emellett a távmunkára átálló vállalkozások, illetve az őket kiszolgáló társaságok számára az AWS jelentősége felértékelődött, ahogyan az egyéb szórakozási lehetőségek hiányában a streaming videószolgáltatást kínáló Prime Video iránt is megnőtt az érdeklődés. Ez utóbbi megoldásuk is az „Egyéb” kategóriába tartozik, ami az év első három hónapjában 44 százalékos növekedést tudott felmutatni 2019 hasonló időszakához képest. De az AWS is jóval a vállalati átlag fölött fejlődött, harmadával emelkedett az üzletág forgalma.

A krízis azonban komoly költségekkel és beruházásokkal is járt, amelyek mérete egészen elképesztő. Márciusban és áprilisban 175 ezer embert vettek fel a logisztikai létesítményeikbe, hogy ki tudják szolgálni a megnövekedett igényeket. A biztonság érdekében 100 millió arcmaszkot szereztek be, amiket nem csupán saját munkatársaiknak, de a beszállítók, szerződéses partnereiknek is kötelező viselni. Emellett 1000 hőkamerát és 31000 hőmérőt vásároltak, a korábbinál is jóval szigorúbb higiéniai előírásokat vezettek be a raktárbázisokban és megemelték a kölcsönzött munkaerő órabérét, illetve többet fizetnek a túlóráért is. Ezeknek az intézkedéseknek természetesen megvolt az ára, így hiába nőtt negyedével a bevétel, az első negyedéves profit több mint egymilliárddal, 2,5 milliárd dollárra esett vissza. Jeff Bezos az első negyedéves eredmények kapcsán a befektetőknek fogalmazott üzenetben azt is jelezte, hogy az április-júniusi időszakban legalább négymilliárd dollárnyi, közvetlenül a COVID-19 járványhoz köthető kiadással számolnak, ami lényegében lenullázhatja a társaság nyereségét, de akár még veszteséget is eredményezhet.

Válságálló magyarok

Nem rázta meg különösebben a Budapesti Értéktőzsdén is jelen lévő, első negyedéves beszámolót közzé tevő, hazai infokommunikációs cégeket a COVID-19 járvány, legalábbis az év első három hónapjában. A legnagyobb piaci szereplő, a Magyar Telekom, lényegében ugyanakkora árbevételt ért el idén a január-márciusi időszakban, mint egy évvel korábban, 159,3 milliárd forintos forgalommal zárták az időszakot. A távközlési szolgáltatásokból származó bevétel ugyan bővült, de a rendszerintegrációs és IT megoldások esetében csökkenés volt. A cég az egy évvel korábbi több mint 3 milliárd forintos nyereség után közel 1,6 milliárdos veszteségről számolt be.

Az év első három hónapjában 23 százalékkal nőtt a Kulcs-Soft felhőszolgáltatásokból származó bevétele, miközben a teljes forgalom csak 5,36 százalékkal bővült. A vállalat adózás előtti nyeresége viszont majdnem 18 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Hatalmasat nőtt a 4iG Nyrt. árbevétele az első negyedévben, a 8,62 milliárd forintos forgalom 78 százalékkal volt több, mint 2019 hasonló időszakában. A nyereség vonatkozásában ugyanakkor nem tudták tartani a tempót, igaz az adózott eredményük is bővült 11,14 százalékkal.

 

Meglepő rekordok

Elsőre bármennyire is meglepőnek tűnik, két rekordot hozott az első negyedév az Apple-nél, pedig a társaság egyik legfontosabb piaca Kína, ahol már februárban bedőlt a forgalom. Azonban viselhető okoseszközökből még soha nem adtak el annyit a január-márciusi időszakban, mint idén, a szolgáltatásokból pedig még soha nem volt akkora bevételük egy negyedév alatt, mint 2020 elején. A cég teljes, 58,3 milliárd dolláros forgalmából 44,9 milliárd jutott a különböző – iPhone, Apple Watch – eszközökre, ami több mint másfél milliárd dolláros mínuszt jelentett éves összevetésben. A „Services” szegmens viszont közel kétmilliárdos pluszban zárt 2019 hasonló időszakához képest és 13,3 milliárd dollárt hozott a cégnek. Ebben az App Store és az Apple Music mellett a felhőszolgáltatások is fontos szerepet játszottak, ugyanakkor a múlt év végén indult streaming szolgáltatásuk, az Apple TV+, egyelőre valószínűleg nem igazán járult hozzá a sikerekhez. Viszont a szolgáltatások szegmense egészen elképesztő profittermelő képességgel rendelkezik, a bruttó haszonkulcs 65,4 százalék volt az első negyedévben. Jelentős mértékben ennek volt köszönhető, hogy bár csökkent a nyereségük, de csak kismértékben és 11,2 milliárd dolláros profittal zárták az első három hónapot.

 

Pénzeső a felhőből

„Két hónap alatt két évnyi digitális transzformációt láthattunk”, ezek Satya Nadella, a Microsoft vezérigazgatója szavai arról, hogy milyen gyors és mélyreható változásokat hozott a COVID-19 a digitális megoldások használatában. A társaság ráadásul az Amazonhoz hasonlóan szinte ideális helyzetben volt ahhoz, hogy kiszolgálja a megugró felhasználói igényeket, hiszen a távmunka, a virtuális értekezletek, a digitális oktatás támogatására egyaránt rendelkezik megoldásokkal és szolgáltatásokkal.

Azt, hogy milyen igény volt például a felhőalapú szolgáltatásokra, jól mutatja, hogy a „Commercial Cloud” üzletág 13,3 milliárd dolláros bevételt hozott a cégnek a január-márciusi időszakban, ami éves összevetésben 39 százalékos bővülést jelent, ezen belül az Azure-bevétel 59 százalékkal nőtt éves összevetésben. A cég teljes forgalma valamivel több mint 35 milliárd dollár volt a március 31-én zárult harmadik üzleti negyedévükben, ez 15 százalékkal múlta felül az egy évvel korábbit. Igazán figyelemreméltó, hogy milyen magas volt a nyereségük a bevételhez képest, 10,75 milliárd dolláros profittal zárták az időszakot, ami a harminc százaléka volt a forgalomnak.

Bár a társaság azt közölte, hogy a koronavírus-járványnak minimális hatása volt az üzleti eredményeikre, azért az sokat elárul, hogy a felhőszolgáltatások és a vállalatirányítási rendszerek mellett a Windows operációs rendszerből, a keresőhirdetésekből, az Xbox játékkonzolokból, valamint a Surface eszközökből származó forgalom csak minimális mértékben, mindössze 3 százalékkal bővült, pedig egy 11 milliárd dolláros üzletágról van szó.


Közel 3 milliárdos tábor

Nagy érdeklődéssel várták az elemzők, a befektetők és valószínűleg a közösségimédia-szolgáltatásokban érintett valamennyi szereplő, hogy milyen számokat mutat be a Facebook az első negyedévre vonatkozóan. Bár a világ legnépszerűbb közösségi oldala, illetve a szintén általuk üzemeltetett WhatsApp és Instagram az egyik legfontosabb tájékozódási és kapcsolattartási eszköz lett az otthonaikba kényszerülő emberek számára, ugyanakkor a gazdasági krízisek idején az egyik első költségcsökkentő lépés a hirdetések visszafogása, és a Facebooknak ez az első számú bevételi forrása.

Nos, a számok alapján az aggodalmak feleslegesek voltak: minimális hatása volt a járványnak a cég eredményeire. A forgalmuk 17 százalékkal bővült, a nyereségük pedig a duplájára nőtt. Ráadásul a felhasználóik körét is sikerült tovább növelni, az általuk működtetett platformokat havonta átlagosan 2,99 milliárdan használták világszerte.

Persze, a járvány hatása azért március végén már megmutatkozott a hirdetési bevételekben, de a nagyon erős januári-februári eredmények még ellensúlyozni tudták ezt a negatív hatást. Szokatlan módon ugyanakkor a cég április első néhány hetére vonatkozóan is megosztott adatokat, amelyekből az derült ki, hogy a reklámbevétel nagyjából ugyanakkora volt ebben az időszakban, mint egy évvel korábban – ez annak fényében nem túl rózsás eredmény, hogy általában bőven tíz százalék fölötti növekedést szoktak elérni ebben a mutatóban.

 

Márciusi hidegzuhany

A január-februári eredményeknek köszönhetően a Google-anyavállalat, az Alphabet, még pozitív eredményekről tudott beszámolni. A társaság árbevétele például 13 százalékkal bővült, és meghaladta a 41 milliárd dollárt, azonban mindössze 1 százalékos nyereségnövekedést tudtak felmutatni.

Ruth Porat, az Alphabet pénzügyi igazgatója az első negyedéves eredmények bejelentésekor jelezte, hogy márciusban már meredeken csökkent a hirdetési bevétel, és a hatékonyságot tovább javító intézkedésekkel már készültek a második negyedévben várható még nagyobb visszaesésre. Az utazások leállásával, a nemzetközi turizmus megszűnésével, az éttermek, szállodák, bárok bezárásával a vállalat óriási reklámbevételektől eshet el, és ez a hatás igazából majd csak a második negyedéves számokban mutatkozik meg.

A cég számára ugyanakkor jó hír, hogy például a YouTube egészen kiválóan teljesített az első negyedévben, négymilliárd dolláros forgalmat ért el, ami harmadával múlta felül az egy évvel korábbit és talán még biztatóbb a jövőre nézve, hogy a felhőszolgáltatásokat kínáló üzletág 2,8 milliárd dolláros bevételt tudott felmutatni, ami éves összevetésben 58 százalékos növekedést jelentett.


Megváltozott prioritások

Áthúzta a március és a COVID-19 az IBM számításait is. A vállalat 2019 utolsó negyedévében végre növekedést tudott felmutatni, és egészen idén februárig kedvezően alakultak az első negyedéves számok is, de a járvány elterjedésével változott a helyzet. „Érthető módon jelentős változás történt az ügyfeleink prioritásaiban, a legégetőbb szükségleteikre összpontosították, ami miatt leálltak az új üzletkötések. Ez leginkább a szoftver üzletágnál érződött, ahol rendszerint a negyedév utolsó két hetében zárjuk le a tranzakciók túlnyomó többségét”, vázolta a helyzetet Jim Kavanough, az IBM pénzügyi igazgatója az elemzőknek tartott konferencia-hívás során.

A vállalat bevétele 17,6 milliárd dollár volt, ami 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, a nyeresége viszont negyedével esett vissza. A piaci igények változását azonban jól mutatja, hogy a felhőszolgáltatásokból származó forgalom viszont 19 százalékkal bővült éves összevetésben és már 5,4 milliárd dollár jött ebből a forrásból. 

Speciális helyzetben van a Cisco, hiszen a cég április 25-én zárta le harmadik üzleti negyedévét, így az ő esetükben még jobban érződött a COVID-19 hatása. A társaság bevétele 8, míg nyeresége 9 százalékkal csökkent, azonban náluk is jól látszott, hogy a gyors, digitális átállást támogató szolgáltatásokra nagy az igény a világon. Míg termékek esetében 12 százalékos forgalomcsökkenés volt a cégnél, addig a szolgáltatásokból 5 százalékkal több jött be, mint egy évvel korábban. Az eredmények bemutatásakor a cég közölte azt is, hogy ebben az időszakban a gyártás területén is kihívásokkal küzdöttek, mivel a beszállítók leállása miatt nem álltak rendelkezésre megfelelő mennyiségben a szükséges alkatrészek.


Technológiai cégek pénzügyi adatai (milliárd dollár, március 31-én zárult negyedév)

 

Árbevétel

Nyereség

 

2019

2020

2019

2020

Alphabet (Google)

36,34

41,16

 6,657

 6,836

Amazon

59,7

75,45

 3,561

 2,535

Apple*

58,02

58,31

11,561

11,249

Cisco**

12,96

11,98

 3,044

 2,774

Facebook

15,08

17,74

 2,429

 4,902

IBM

18,18

17,57

 1,591

 1,175

Microsoft

30,57

35,02

 8,809

10,752

* március 28-i zárás; ** április 25-i zárás

Forrás: cégközlések