Highway

36_1.jpg
Forrás: ITB
Pesszimista vezérigazgatók

Szakemberhiány gátolja a növekedést

Az általános gazdasági növekedés lassulásának hatására a vezérigazgatók óvatos lépésekkel válaszolnak és működési hatékonyságuk növelésében látják a megoldás zálogát. A kiberbiztonság kiemelten foglalkoztatja a vezetőket, ezen a téren az államtól várnak támogatást. A növekedést gátolja, hogy a vezetők továbbra sem találják meg a munkaerőpiacon a számukra megfelelő szakembereket.

Kezdjük optimistán: a magyar gazdaság növekedése tavaly elszakadt Németországétól, és a belső kereslet élénkülésének hatására közel 5 százalékos GDP-növekedéssel zárta az évet, ami kiemelkedőnek minősül az EU tagállamai között. A növekedés lassulását azonban az EU és a hazai vezérigazgatók is borítékoltnak veszik, és erre csak rátesz egy lapáttal a koronavírus miatt elmaradt gazdasági fejlődés. Fontos megjegyezni, hogy a PwC kutatásában a vezérigazgatókat akkor kérdezte a gazdasági kilátásokról, amikor a koronavírus-járvány és annak gazdasági hatásai még nem voltak ismertek, így ez nem befolyásolhatta a válaszokat.

 

Lassabb növekedés várható

Így a 2019-es 4,9 százalékos bővülést 2020 már biztosan nem tudja hozni, optimista becslések szerint is megáll 3,5 százalékon. A 9. PwC Magyarországi Vezérigazgató felmérés szerint a lassulásra voksolnak a világ vezérigazgatói is, igaz, ők 13 százalékponttal borúlátóbbak, mint a magyarok. A hazai vezetők 53 százaléka gondolja azt, hogy a gazdaság bővülése lustább lesz az előttünk álló évben, míg a világ vezérigazgatóinak körében ez az arány 66 százalék.

A vezérigazgatók is emberből vannak, és a borúlátás ellenére azt gondolják, hogy a gazdaság teljes lassulása saját vállalatuk eredményeit nem befolyásolja. Ahogy a balesetek is csak más emberekkel történnek, minket nem érnek, úgy a vezérigazgatók a saját vállalataik esetében is növekedést várnak – a megkérdezett vezetők 81 százaléka nyilatkozott így (ez 9 százalékponttal elmarad a tavalyi eredménytől, de akkor is kiemelkedően magas az optimistán gondolkodó cégvezetők aránya).

Ez a magabiztosság a versenytársakhoz viszonyított pénzügyi teljesítmény értékelésében is visszaköszön: a vállalatok több mint fele jobbnak vagy lényegesen jobbnak ítéli működési eredményeit, mint a konkurens vállalkozásokért.

Legyünk a változás alakítói

A tavalyi felméréshez képest a hazai vezetők közel kétszerese várja a gazdaság lassulását, ami az jelenti, hogy lassabb növekedésre kell felkészülnünk az előttünk álló évben. Amikor kisebb a növekedés, akkor nem szabad védekezően csökkenteni a befektetéseinket – tanácsolja Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója. Szerinte, ha a vállalatok csökkentik befektetéseiket az emberekbe, az új technológiákba, akkor a kihívások elől menekülnek. Változni akkor is szükségszerű, ha éppen nagyon kényelmetlen megtenni a következő lépést. Vezetőként nem lehetünk hatással a demográfiai tendenciákra, amelyek kihívások elé állítják a cégeket a munkaerő-toborzás és -megtartás területén, de komoly lépéseket lehet tenni, hogy az alkalmazottakat képezzük és fejlesszük. A vezérigazgató szerint azok, akik így cselekszenek, hosszú távon képesek megtartani munkatársaikat, miközben agilisabb munkaerővel lehetnek a változás alakítói.

Ennek a pesszimista hangulatnak egy másik megtestesülése is nyomon érhető a hazai vezetők gondolkodásában. A cégek többnyire óvatos lépéseket terveznek nyereségességük és növekedésük fenntartása érdekében, 81 százalékuk a működési hatékonyság javításában, 60 százalékuk az új termék vagy szolgáltatás piacra dobásában vagy organikus növekedésben látja a fejlődés zálogját (53 százalék). A globális eredményekkel összehasonlítva a magyar vezetők sokkal kisebb arányban számolnak a már említett organikus növekedéssel, kevésbé terveznek felvásárlás végrehajtani vagy stratégiai szövetségre lépni. Az óvatosság az alkalmazottak létszámával kapcsolatos tervekben is meglátszik, ahol a megkérdezettek több mint fele nem számít bővülésre a következő évben. Az egy évvel ezelőtti eredményekhez képest 15 százalékponttal, 44 százalékra esett azok aránya, akik cégük létszámát növelnék.

Az IT-vel foglalkozó vállalatok számára azonban jó hír, hogy a működési hatékonyság javítása – melyre a vezetők nagy többsége szavaz – a folyamatok optimalizálásával, a vállalat digitális átalakításával, új technológiák bevezetésével jár, amihez az IT szolgáltató és termékfejlesztő vállalatok termékeire és megoldásaira egyaránt szükség van.

 

Az államtól várnak megoldást

A kiberbiztonság kérdésköre újra és újra felbukkan a felmérésben: a túlszabályozottságtól való félelem ezen a területen jelentkezik a legmarkánsabban. Ennek fényében nem meglepő, hogy a magyar és a külföldi vezérigazgatók egyaránt a kiberbiztonság területén szeretnének a legmagasabb arányban együttműködni a kormánnyal annak érdekében, hogy bizalmat építsenek a társadalomban. A második terület, ahol az állami szereplők beavatkozását várja el a magánszféra, az a digitális adatvédelem, míg a harmadik helyezett a mesterséges intelligencia.

Noha egy vállalat hatékonyságát, az új szolgáltatások elindítását nagy mértékben meghatározza az IoT területe, a vezetők csupán 1 százaléka gondolja, hogy ebben a kérdéskörben az államnak, mint szabályozónak, közbe kellene lépnie. A globális vezetőkkel összehasonlítva külföldön hatszor többen szeretnék az IoT szabályozását az államra bízni. Ezzel szemben viszont az önvezető autók terén a magyar vezetők teljesítenek jobban: kétszer annyian gondolják, hogy keretekre lenne szükség, mint globális társaik – a magyar állam ezen a téren tett erőfeszítései, a zalaegerszegi tanpálya megépítése önvezető autók számára tette aktuálissá és fontossá a kérdést.

Lőcsei Tamás, PwC Magyarország
Lőcsei Tamás, PwC Magyarország
A felmérés nem kutatta, de az interjúkból kiderült, hogy nem minden megkérdezett vállalatnak van kiberstratégiája. Ez a mai, fenyegetettségekkel teli IT-világban egy olyan luxus, amelyet kevesen engedhetnek meg maguknak. Lőcsei Tamás, a PwC Magyarország vezérigazgatója szerint a vállalatok a saját bőrükön tapasztalhatják, hogy a nem létező IT-biztonság drága mulatság. Név nélkül egy termelő vállalat példáját említette, ahol egy drága gépet beszerzése fulladt pénzügyi veszteségbe. Az email-folyamba egy adott ponton beszállt egy harmadik fél, akik az eladónak eljátszotta a vevőt, és a vevőnek az eladót. A kialkudott árat a csalónak utalták át, ami csak a megvásárolt eszköz szállítása során derült ki, és a pénzt csak részben sikerült visszaszerezni.

A vállalat meglévő kiberstratégiáját a kiberfenyegetettségek fokozódó komplexitása, az adatvédelemmel kapcsolatos általános aggodalom, valamint a kiberbiztonsági és adatvédelmi szabályozás alakítja. A vezérigazgatók félnek az ellátási láncok és üzleti partnerek sebezhetőségéből adódó problémáktól. Számolnak azzal, hogy a kiberbiztonsági szakemberek hiánya miatt vállalatuk biztonságát kockáztatja. IT-biztonsági problémákat generálnak továbbá az IoT hardverek és szoftverek használata, ahogy ötödik generációs mobilhálózatok bevezetése is.

 

Gátolják a növekedést

Nem sokat változott a vezetők véleménye a korábbi felméréshez képest, ami a növekedést gátló tényezőket illeti. Első két helyen a munkaerővel kapcsolatos aggodalmak kaptak helyet. A megkérdezettek 88 százaléka szerint tartani kell attól, hogy az alapvető fontosságú szakembereket nem tudják megtalálni a piacon, és emiatt a vállalat növekedése lassabb lesz. Második aggodalom a generációs kérdéssel kapcsolatos: sokan tartanak a munkaerő változó demográfiai jellemzőitől. Ez valahol érthető is, hiszen a vezérigazgatók jellemzően nem tartoznak a piacra most belépő generációba, így, ha ismerik is őket, mint családtagok, a munkahellyel kapcsolatban még nem tudják, hogyan kell hozzájuk viszonyulni.

A növekedés bizonytalanná tevő tényezők közé tartozik a gyors technológiai változás is (a válaszadók fele jelölte meg ezt), az arány a tavalyi értékhez képest nőtt. Csökkent viszont azok aránya, akik a számítógépes fenyegetettségektől tartanak, pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy a magyar vállalatok nem túl ügyesek, amikor védekezésről van szó, inkább szabályzatokat gyártanak, mintsem technológiákat vásárolnak.


A túlszabályozottságot a vezetők kétharmada tartja a növekedés gátjának. Akik ezt a területet fenyegetettségnek értékelik, alapvetően az adat- és kiberbiztonság, illetve az iparági jogszabályoknak való megfelelés miatt aggódnak. Az adat- és kiberbiztonság területén jelentkező túlszabályozottsági érzés az európai adatvédelmi szabályozás, a GDPR hatásait tükrözi vállalati berkekben. Ez volt az első olyan év, amikor a mindennapi működés során találkozhattak a vállalatok a személyes adatvédelmi direktíva gyakorlati hatásaival, megtapasztalhatták, hogy mennyire lassítja vagy zavarja a céges tevékenységet az új szabályozás életbe lépése.

Érdekes módon, a klasszikusnak tartott témakör, az adómegfelelés már csak a megkérdezettek 19 százalékánál jelent valamilyen gyakorlati terhet. Ez azt is jelentheti, hogy ez egy olyan terület melyet kellő mértékben tudtak automatizálni, és végső soron a vállalatok megtanultak jól adózni, miközben az állam részéről is enyhülhetett a nyomás.

 

Az a drága munkaerő

Az mindenki számára érthető, hogy a megtartás egyik kulcsa a munkatársak folyamatos képzése, fejlesztése, felzárkóztatása. De ez nem minden vállalat számára feladat is. Az idei felmérésből kiderült, hogy azok a vállalatok, akik élen járnak a képzésekben, bizakodóbbak, mind magyar és globális vonatkozásban egyaránt. Azok a vállalatok, amelyek jelentős előrelépést tettek ezen a téren, meghatározták a vállalat jövőbeli növekedési stratégiájának támogatásához szükséges készségeket. Ugyanakkor bővítik munkatársaik és vezetőik technológiai és a technológia potenciális hatásaira vonatkozó ismereteit, és olyan továbbképzési programot is indítottak, mely a technikai, a digitális és a személyes (soft skill) egyaránt fejleszti.

A magyar vezetők a globális vezetőktől eltérő, nagyobb arányban működnek együtt a felsőoktatási és kormányzati intézményekkel, hogy a jövőbeni szükséges készségeket átadják a diákoknak, vagyis a jövő dolgozóinak. Ez a haladó magyar vállalatok 23 százalékára jellemző, szemben a globális cégek 13 százalékával. A magyar vállalatok azért proaktívabbak, mert itthon olyan mértékben kiélezett a munkaerő kockázata, hogy lépéskényszerben voltak a munkaerőhiány mérséklése érdekében.


A megtartás hiánya akadályozza a fejlődést

Ennek fényében nem meglepő, hogy a magyar vezérigazgatók 37 százaléka szerint a továbbképzett munkatársak megtartásának hiánya a fejlesztéseket akadályozó legfontosabb tényező (a globális vezetőknél ez csupán 15 százalék). Több magyarázata is lehet ennek: a magyar piacon dinamikusan nőnek a munkavállalói bérek, így a képzés ellenére sem könnyű a munkatársakat megtartani. A globális vállalatok jobban kihasználják például a munkáltatói márkaépítést a munkatársak megtartásában, ahogy fontosabbak és vonzóbbak lehetnek a kiforrottabb juttatási rendszer is.

A készségfejlesztő programok egyértelműen a vállalatok javára válnak, a haladó vállalatok jelentősen megnövelték termelékenységüket, miközben a cégkultúra is megerősödött. Sok esetben a legnagyobb kihívásnak tartott munkaerő-megtartásra is megoldást jelentenek a képzési programok. A felmérésben a haladó vállalatok 100 százaléka egyetértett azzal, hogy a képzések után a munkatársaknak magasabb lett a termelékenysége, ahogy a vállalat egészében fokozódott az innováció, és gyorsabb lett a digitális átalakulás is. Egy másik mellékhatás, hogy gyorsabb lett az üzleti növekedés, és erősebb a vállalati kultúra és elkötelezettség.

A munkatársak közül a képzések során nem kell mindenkinek megtanulni programozni, viszont mindenkinek meg kell értenie, hogy a technológia hogyan alakítja át a munka világát, és mindez hogyan válhat előnyükre. A továbbképzés a folyamatos tanulás és a kíváncsiság kultúrájának megteremtését jelenti, és ezzel sok szervezet küzd.