Kemény idők járnak a nagy tech-cégekre

Az év eleji árbevételen ugyan nem érződött, de a részvényárfolyamok alakulásán azért látszott, hogy kemény időket élnek meg a technológiai szektor meghatározó vállalkozásai is. Az Apple-nél a kínai Covid-zárások okozhatnak milliárdos problémát, a Google anyavállalata, az Alphabet, a YouTube riválisai miatt aggódhat, a Microsoft befektetői pedig a cég nagy üzlete, az Activision Blizzard megvásárolása miatt izgulhatnak.

Bejárták a világot a felvételek, amelyeken orosz influenszerek és egyszerű emberek törik össze Apple eszközeiket, ezzel is tiltakozva az országukra Ukrajna ellen indított háborúja miatt kiszabott szankciók ellen, és jelezve, hogy mennyire nem bánják, hogy az amerikai cég, számos nemzetközi nagyvállalathoz hasonlóan beszüntette oroszországi tevékenységét és értékesítését.

Nos, a látványos tiltakozás és az orosz piacról történt kivonulás semmilyen hatással nem volt a vállalat március 26-án zárult második üzleti negyedévének eredményeire. Sőt, mintha nem tartana még mindig a Covid-járvány és a nyomában járó ellátási problémák, nem lenne kibontakozóban egy gyorsuló inflációval terhelt gazdasági válság, amire az orosz-ukrán háború még egy jókora lapáttal rá is tett az energia- és élelmiszerválság rémét felidézve, rekord bevételt ért el a társaság. Persze azért érdemes kicsit árnyalni a helyzetet, ez ugyanis a január-márciusi időszakokra vonatkozik, nyilván az okostelefonokból és táblagépekből az év végi, karácsonyi időszakban adják el a legtöbbet, így azok az időszakok hozzák a legnagyobb bevételt. Viszont idén az év első három hónapjában 97,3 milliárd dolláros forgalommal zárt az Apple, ami éves összevetésben 9 százalékos bővülést jelentett, és ahogy már említettük is, rekordnak számít ebben az időszakban.

Taroló szolgáltatások

Viszont, ha jobban megvizsgáljuk a részleteket, akkor szembetűnő, hogy mekkora eltérés van a két fő szegmens, a termékek – vagyis a különböző Apple eszközök – és a szolgáltatások teljesítményében. Bár előbbi kategória képviseli a jóval nagyobb szeletet a vállalat forgalmában – 77,5 milliárd dollár a március 26-tal zárult negyedévben –, azonban ebben a szegmensben mindössze 6,5 százalékos volt a bővülés. Vagyis a rekordforgalomhoz a szolgáltatások – amelyekből jelentős szeletet képvisel az App Store alkalmazásbolt – igencsak jó teljesítménye kellett, ez a szegmens 19,8 milliárd dollárt hozott, ami éves összevetésben 17 százalékos bővülést jelentett.

Érdekesség, hogy az üzleti eredmények április végén történt bejelentése óta meglehetősen komoly mértékben csökkent a vállalat részvényeinek árfolyama. Míg április 28-án majdnem 164 dollárt is adtak egy Apple papírért, addig május elején már 10 dollárral kevesebbet ért, és bár volt ebben a hónapban egy kis korrekció, cikkünk írásakor, május utolsó előtti hetében 137 dollár körüli áron kereskedtek a cég részvényeivel. Ez persze azt is jelentette, hogy az egykor rövid időre 3000 milliárd dollárt érő társaság piaci értéke nagyjából 2200 milliárd dollár körüli szintre esett vissza. A folyamatban meghatározó szerepe lehet annak, hogy a második üzleti negyedévre vonatkozó adatok bejelentését követően arról is beszámolt a cég, hogy a Kínában a Covid-járvány miatt bevezetett újabb lezárások komoly hatással lesznek az ellátási láncára, ami a mostani, április-júniusi negyedévben 4 és 8 milliárd dollár közötti kiesést okozhat az értékesítésben, lényegesen nagyobbat, mint az év első három hónapjában.

TikTokos kihívás

Nem tett jót az elmúlt időszak a Google anyavállalata, az Alphabet részvényárfolyamának sem. Míg az első negyedéves eredmények bejelentésekor még 2400 dollár körüli áron cseréltek gazdát a vállalat papírjai, addig cikkünk írásakor már csak 2180 dollár körül alakult az értékük. Ebben meghatározó szerepet játszott, hogy a vállalat január-márciusi időszakra vonatkozó beszámolója korántsem volt annyira kedvező, mint előzetesen azt az elemzők várták. Az árbevétel ugyan 23 százalékkal nőtt, elérve a 68 milliárd dollárt, viszont a nyereség másfél milliárd dollárral maradt el az egy évvel korábbitól és „csak” 16,4 milliárd dollár volt. Persze ez önmagában még nem indokolja a kisebbfajta pánikot főleg, hogy például a fő bevételi forrásnak számító keresőhirdetések esetében éves összevetésben 24 százalékos volt a fejlődés, a felhőszolgáltatásoknál pedig 44 százalék. Ez utóbbi szegmens kapcsán azért érdemes azt is hozzátenni, hogy 931 millió dolláros veszteséget hozott az Alphabetnek, ami nem sokkal ugyan, de kisebb volt, mint 2021. első három hónapjában.

Ami viszont sok befektetőt elgondolkodtatott, az valószínűleg a YouTube teljesítménye volt: hirdetési bevétele közel 700 millió dollárral maradt el az előzetesen várttól. A videómegosztó szolgáltatás a pandémiás időszak egyik nagy nyertese volt, de úgy tűnik, hogy a TikTok egyre nagyobb kihívást jelent a számára, és nemcsak a felhasználók, de a hirdetők körében is kezd igazán népszerűvé válni ez a platform.

Nagy kérdés, hogy mi lesz a sorsa hosszabb távon az „Other Bets” néven futó üzletágnak, amely kis túlzással az „Egyéb” kategóriát is jelentheti, többek között az okosotthon-eszközökkel, illetve a Waymo részleggel, amely autonóm jármű fejlesztésén dolgozik. Az üzletág az első negyedévben 440 millió dolláros bevételt ért el, ami több mint duplája volt az egy évvel korábbinak. A történet szépséghibája, hogy emellé 1,15 milliárd dolláros veszteséget tudott felmutatni ez a részleg.

Játékos aggodalmak

A fenti technológiai vállalatokhoz hasonlóan a Microsoft részvényei sem élték legjobb időszakukat az elmúlt hónapokban, igaz, ebben a vállalat március 31-én zárult harmadik üzleti negyedévének eredményei valószínűleg kisebb szerepet játszanak. A cég ugyanis az előzetes elemzői várakozásokat túlszárnyaló adatokat közölt, az árbevétele például 49,4 milliárd dollár volt a január-márciusi időszakban, ami éves összevetésben 18 százalékos bővülést jelentett. A nyereség ugyan kisebb mértékben nőtt, de a 8 százalékos fejlődés azt jelentette, hogy 16,7 milliárd dolláros profittal zárták az időszakot. Ami talán még fontosabb lehet a befektetőknek, a kulcsterületnek számító felhőalapú megoldások – amelyek a teljes forgalom közel felét adták – meglehetősen jól teljesítettek, a belőlük származó bevétel 32 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.

Azt, hogy a társaság részvényei mégsem teljesítenek túl jól az elmúlt időszakban, egyrészt a gazdasági válság miatti aggodalmak és ennek a technológiai iparban érezhető hatásai is magyarázzák, másrészt pedig az is, hogy sok befektetőt elbizonytalaníthat a Microsoft nagy üzlete, vagyis az Activision Blizzard videójáték fejlesztő cég megvásárlása. A januárban bejelentett, 68,7 milliárd dolláros akvizíció a vállalat történetének legnagyobb értékű felvásárlása, és bár a kiszemelt társaság igazgatósága már jóváhagyta az ügyletet, mind az amerikai, mind az európai versenyjogi hatóságok részéről komoly figyelemre számíthatnak, ami akár azt is eredményezheti, hogy elhúzódik majd a tranzakció lezárása. A Microsoftnál eredetileg azzal számoltak, hogy 2023 első felében pont kerülhet a történet végére. Azt, hogy ez tényleg így lesz-e, egyelőre nem lehet tudni, mindenesetre Brad Smith, a Microsoft elnöke május közepén egy nyilatkozatában arról beszélt, hogy egy ilyen méretű felvásárláshoz képest gyorsan haladnak előre az üggyel.

Felhős remények

Ha azt nézzük, hogy az egy évvel ezelőtti és a cikkünk írásakor érvényes árfolyamban mindössze 6 dollár körüli eltérés volt az IBM részvényei esetében, akkor azt gondolhatnánk, hogy meglehetősen stabil 12 hónapot tudhat maga mögött a társaság. Az árfolyammozgást kicsit közelebbről is megvizsgálva azonban már komoly hullámvölgyek és kiugrások is láthatók ebben az időszakban. A március végén zárult első negyedév eredményeinek bejelentését követően meredeken emelkedni kezdett a cég papírjainak árfolyama, azonban ez a fellendülés nem tartott túl sokáig. A háttérben nem meglepő módon a várakozásokat túlszárnyaló bevétel áll, a cég 14,2 milliárd dolláros forgalommal zárta a január-márciusi időszakot, 8 százalékkal felülmúlva ezzel az egy évvel korábbit. Szintén jó hír lehetett a befektetők számára, hogy a hibrid felhőszolgáltatásból származó bevétel még gyorsabb ütemben, 14 százalékkal bővült és elérte az ötmilliárd dollárt.

Kedvezően fogadhatta azt a hírt is a piac, hogy az IBM üzemi szintű eredménye a fennmaradó tevékenységekre vetítve kétharmadával nőtt, és 662 millió dollár volt az év első három hónapjában. Ehhez képest a társaság nettó eredménye jelentős mértékben csökkent a 2021. első negyedéves 955 millió dollárról 733 millió dollárra, igaz, ennek hátterében egyszeri tétel állt.

Bár nem sikerült rosszul a február végén zárult harmadik üzleti negyedév az Oracle számára, a befektetők csalódottak voltak a várakozásoktól elmaradó eredmények miatt, ami rövidtávon a részvényárfolyam csökkenését hozta, igaz, márciusban sokat erősödött a cég papírja, április elejétől kezdve azonban, ha nincs is mélyrepülésben, de sokat gyengült. Pedig a B2B-ügyfélkörre fókuszáló technológiai cégek körében kulcsfontosságúnak számító felhőalapú szolgáltatások egész jó eredményt hoztak a társaságnak. Az Oracle 10,5 milliárd dolláros bevétellel zárta a december-februári időszakot, ami éves összevetésben 4 százalékos bővülésnek felelt meg. A társaság felhőszolgáltatásokból származó teljes bevétele pedig 2,8 milliárd dollár, ami éves szinten 24 százalékos fejlődést jelentett.

A gondot az okozta, hogy a vállalat nyeresége jelentős mértékben, kicsit több mint felével zuhant, de még így is 2,32 milliárd dollár volt. A látványos visszaesés hátterében az áll, hogy a cég két befektetése, a génszekvenálással foglalkozó Oxford Nanopore és a szerverekben használt chipeket gyártó Ampere Computing nem úgy teljesített, ahogy remélték. Előbbi cégnél a részvényárfolyam meredek esése, utóbbinál pedig üzemi szintű veszteség érintette érzékenyen az Oracle nyereségét.