B2B-körkép

34_dexetra.org.jpg
Forrás: ITB
A teljesítőképesség végtelen határai

Drónról álmodik a magyar gazda, a sportoló meg big datán alapuló edzésekről

Nemcsak az időjárásjelentést böngészik a gazdák, egyre többen nyúlnak precíziós eszközökhöz a jobb termés, a nagyobb hozam és a költségcsökkentés érdekében. Versenyben maradni, elsővé válni mindig is maga volt a tudomány, amelyből mindenki akart magának egy morzsát. Nemcsak az agráriumban, a sportban is.

A generációváltás és az élet más területein bekövetkezett technológiai fejlődés következtében a magyar gazdák életében és a mezőgazdaságban is fontos szerepet játszanak a digitális eszközök. Az elmúlt egy évben 75 százalékról 93 százalékra nőtt a gazdálkodási folyamatok során digitális eszközöket használó vállalkozások aránya az eNet idei kutatása szerint. A precíziós gazdálkodás lehetőségeivel a gazdák 23 százaléka él, a korábbi adatokhoz képest csupán két százalékkal bővült ez az adat.

 

Már fontos szerepet játszik a digitális eszköz

A mezőgazdasági IT-technológiát, megoldásokat forgalmazó szereplőktől egy fontos dolgot elvárnak a magyar gazdák: a gyártó folyamatos támogatását, kezdve a beüzemeltetéstől, a technológia használatához szükséges tudás átadásán át egészen az eszközök rendszeres ellenőrzéséig. Vagyis a mezőgazdasági IT-technológiát forgalmazó vállalatoknak érdemes teljes rendszerüzemeltetési, szolgáltatási portfólióval előállniuk. A gazdák adják a mezőgazdasági tudást, az IT-vállalatok pedig a hatékony üzemeltetéshez szükséges technológiát.

A kutatás során bemutatott precíziós gazdálkodással kapcsolatos technológiák közül a GPS (58 százalék), a sorvezető (47 százalék) és az automatikus kormányzás (24 százalék) használata bizonyult a legelterjedtebbnek. A vállalkozások a legnagyobb arányban drónt (13 százalék), RTK-t (real-time kinematic, azaz valós idejű mozgásirányítási rendszereket,

13 százalék) és automatikus kormányzást (12 százalék) vezetnének be. A gyártóknak és forgalmazóknak tehát elsősorban ezekre a területekre, megoldásokra érdemes fókuszálniuk hazánkban.

Azonban megfelelő pénzügyi források híján mindez csupán vágyálom marad. A gazdák a vissza nem térítendő állami támogatásokban bíznak leginkább, ezek elnyerése esetén a gazdaságok 48 százaléka vezetne be új precíziós technológiát. Kevesebben bíznak a speciális banki hitelekben vagy a visszatérítendő pályázati támogatásokban.

Megszületett a Digitális Agrár Stratégia

Lapzártánk előtt fogadta el a kormány a Digitális Jólét Program részekén hazánk Digitális Agrár Stratégiáját, melynek végrehajtása során kiemelt cél, hogy fenntartsák a széleskörű társadalmi párbeszéd fórumait. A kormány ennek érdekében várja a magyar polgárok, a szakmai, társadalmi és tudományos szervezetek, illetve a piac szereplőinek javaslatait a stratégia gazdagítására vonatkozóan.

A korszerű mezőgazdasági technológiák alkalmazásának elősegítése érdekében a stratégia kapcsán fókuszba kerül a mezőgazdasági termelők digitális kompetenciáinak és ismereteinek fejlesztése; a célok megvalósulását támogató, szakképzési és kapcsolódó felnőttképzési programok indítása (Okos Gazda); valamint a digitális kompetenciák megszerzésének, fejlesztésének szakmai megalapozását és a mezőgazdaság digitális átalakulásához szükséges tudásbázis működtetését szolgáló Digitális Agrár Akadémia működésének lehetősége.

 

Informatika a sportban

Nem csak az agrárium digtalizációs megoldásaiban van óriási potenciál: a sportinformatikai eszközök soha nem látott szintre emelték a versenyzést. Már nem a dopping eltussolása a legnagyobb truváj a sportban, hanem az adatok kielemzése. Az üzlet és a sport összefonódott: a sport világszinten 90 milliárd dollárt meghaladó iparággá nőtte ki magát.

A csapatsportok háza táján a videóbíró borzolta a kedélyeket tavaly, amit egy rövid eretneküldözés után a sportág halálának okozójaként emlegettek. Aztán a helyzet kezdett javulni, mert felfedezték a videóbíróban rejlő lehetőségeket. Elvégre a technológia vezérelte videórendszer esetén többé nem kell számolni az „emberi” tényezővel, így egy világmeccs tétje nem egy hibás döntésen múlik.

A tengerentúlon pedig egyre inkább kezdik kihasználni a stadionokba épített videórendszerek adta adatmennyiséget: egyrészről ez lehetővé teszi a sportolók mozgásának a kielemzését, másrészről új távlatokat nyit a reklámozásban is, hiszen a nézők reakcióját is ki lehet elemezni.


 

Sárga zászló: adatlopás és versenyelőny az adatban

A technikai sportok is űrsebességbe kapcsoltak. Rengeteg adat keletkezik minden sportesemény alatt, de az F1 ebben kiemelkedő. Egy-egy F1 alakalmával közel 250 terrabájt információ keletkezik. Ezek kielemzésével a versenyistállók nemcsak a saját teljesítményüket összegezhetik, hanem képesek szimulálni a konkurenciáét is. Épp ezért válik kívánatossá mások számára is az adat. Az ellenfél adatainak megszerzésével ugyanis belepillanthatnak a fejlesztésekbe, és ha szükséges, így a sajátjukat is ahhoz tuják igazítani.

Az egyéni sportok világában is iszonyatos szerepe van a big datának. A teljesítőképesség határát újra értelmezi, és legyen szó hobbi vagy profi sportolóról, a viselhető eszközök, a szenzorok, a sportanalitikai rendszerek, statisztikák, valós idejű visszajelzések, a virtuális valóság sokat segítenek a felkészülésben és a regenerálódásban. Itthon is felismerték a sportinformatika hasznát, ezért válik a Nemzeti Sportinformációs Rendszer a sportigazgatás egyik alappillérévé.