Anno/Futurum 2020

56_ms_082520_item1_1.jpg
Forrás: ITB
E-közigazgatási mérföldkövek

A járvány és a stratégiák éve

Ha a pandémia nem is röpítette két évvel előre a közigazgatás digitalizációját, az biztos, hogy sok régi beidegződést kidobott az ablakon. A gyors fejlesztéseknek, a jogszabályi könnyítéseknek és az állampolgárok hajlandóságának köszönhetően a közigazgatási szolgáltatások a járvány idején is működőképesek maradtak, és még némi hosszú távú tervezésre is maradt idő.

Még mielőtt a járványhelyzet igazán komolyra fordult volna Magyarországon, két olyan fejlesztés is termőre fordult, amelyek nagymértékben megkönnyítették, hogy az élet a kényszerű bezártság idején valamennyire normálisan folyjon tovább.

Az egyik az azonnali fizetési rendszer (AFR) március 2-i elindulása volt. Az AFR révén a belföldi, 10 millió forint alatti utalások az év minden napján, 0-24 órában legfeljebb 5 másodperc alatt teljesülnek, illetve lehetőség van másodlagos azonosítók (mobiltelefonszám, emailcím) megadásával utalásokat indítani vagy fogadni (ehhez a másodlagos azonosítót regisztrálni kell a banknál). Mivel az átutalás sikerességéről (vagy sikertelenségéről) az ügyfél azonnal visszajelzést kap, az új szolgáltatással minden bizonnyal nő az e-banki szolgáltatások iránti bizalom.

A Nemzeti Digitális Stratégia célszámai

– 2030-ra a gigabites kapcsolatra képes hálózattal lefedett háztartások aránya érje el a 95 százalékot;

– az 5G hálózattal lefedett háztartások aránya 2023-ra legyen 75 százalék;

– 2025-re a 16-74 éves korosztályban mindenki legyen rendszeres internethasználó;

– 2030-ra az e-kormányzati szolgáltatásokat használók aránya érje el a 90 százalékot.

A másik fontos fejlesztés a magyarorszag.hu e-ügyintézési portál megújulása volt február legvégén. A tesztváltozatban már korábban is elérhető személyre szabható ügyintézési felület (SZÜF) „hivatalosan” is az alapértelmezett ügyintézési portál lett. Az új oldalon az induláskor közel 900 ügyleírás volt található, amelyek közül 750 esetben elektronikus ügyintézésre is lehetőség volt; ez a szám azóta 920-ra nőtt. 160 ügyhöz elektronikus űrlapokat kínálnak: ezek esetében nem kell külön programot telepíteni, hanem az űrlapok online kitölthetők, akár mobileszközön is.

 

E-közigazgatás járvány idején

Amikor még a magáncélú találkozásokat is a minimálisra kell korlátozni, a személyes ügyintézés követelménye még kevésbé indokolható. A kormányablakokban történő ügyintézést nemcsak korlátozta, de sok esetben feleslegessé is tette a közigazgatás márciustól, amikor komolyra fordult. A személyes ügyintézésre csak időpontfoglalással volt lehetőség, de erre egyre kevesebb szükség volt. A már elkészült okmányokat nem kellett személyesen átvenni, azokat postázták, a vészhelyzet idején lejáró okmányok érvényességét pedig többször is meghosszabbították. Ezeknek, illetve a könnyebben használható e-ügyintézési szolgáltatásoknak köszönhetően a kormányablakok ügyfélforgalma a tavasszal és nyár elején mintegy 2,4 millióval kevesebb volt, mint egy évvel korábban.


Ezzel párhuzamosan folyamatosan nőtt a magyarorszag.hu forgalma; március óta a havi látogatások száma meghaladja az 5 milliót. Könnyíti a szolgáltatások igénybevételét, hogy az elfelejtett Ügyfélkapu-felhasználóneveket a 1818 kormányzati ügyfélvonalon is meg lehet kérdezni. Nagymértékben nőtt az e-papír népszerűsége is. Az ily módon indított ügyek száma négyszeresére emelkedett a szociális ügyek, a családtámogatási feladatok, illetve az egészségügyi ügyek vonatkozásában, valamint az összes dokumentumfeltöltés is növekvő tendenciát mutat. A gazdálkodó szervezetek is egyre nagyobb arányban használják az e-papír szolgáltatást. A januári beküldésekhez képest júliusban 71 százalékkal növekedett a Cégkapuról küldött dokumentumok száma.

Hasonlóképpen sokkal többen használták az úgynevezett azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés szolgáltatást: ennek révén azok is tudnak elektronikus úton dokumentumot aláírni, akik nem rendelkeznek elektronikus aláírással, de van Ügyfélkapu regisztrációjuk. Egy évvel korábban átlagosan 760 ezer hitelesítés történt; ezek száma már márciusban 1,2 millióra emelkedett.

 

Az 5G-korszak hajnalán

Az eredetileg tervezett időponthoz képest csaknem fél éves csúszással, de végül sikeresen bonyolította le az NMHH a hazai 5G-mobilhálózatok frekvenciaértékesítési eljárását március 26-án. A Digi kizárása után versenyben maradt három szolgáltató a 700, a 2100 és a 3600 MHz-es sávokban licitált különböző nagyságú blokkokért (a 2600 MHz-es sáv szintén felkínált blokkjaira nem érkezett ajánlat).

Elismerés a NISZ-nek

Szeptember elején a NISZ Zrt. nyerte el az ITBUSINESS immár tizedik alkalommal átadott ITBUSINESS Awardot a termékfejlesztés kategóriában. A vállalat a VIKI országos videókonferencia-rendszerével és -szolgáltatásával nyerte el a díjat, amely 817 végpontjával a közigazgatási intézmények számára nyújt megbízható, egyedi igényeket kiszolgáló összeköttetést a zárt Nemzeti Távközlési Gerinchálózaton keresztül. A járvány különösen jól megmutatkoztak a rendszer előnyei, amelynek felhasználása is nagy mértékben emelkedett. A pandémia alatt 216 új végpontot létesített a NISZ, lehetővé tette a webes csatlakozást, a hívások száma pedig havonta már megközelíti a 10 ezret, és a közigazgatás egyre több területén használják.

A távközlési társaságok mélyen a zsebükbe nyúltak, ugyanis a 84 milliárd forintos kikiáltási ár helyett összesen 128,49 milliárd forintot fizettek a frekvenciák 15+5 éves használati jogáért. A Magyar Telekom 54,24 milliárd forintért jutott hozzá 160 MHz-nyi blokkhoz; a Vodafone 80 MHz-ért fizetett 38,65 milliárdot, a Telenor pedig 150 MHz-nyi sávhoz jutott hozzá 35,61 milliárd forintért. A Vodafone talán azért is elégedett meg kevesebbel, mer egy 2016-os értékesítés során már szerzett 50 MHz-et a 3600 MHz-es sávban. (A részletes eredményeket lásd táblázatunkban a 16. oldalon!)


Ebben a korábban megszerzett hálózati sávban a Vodafone már a frekvenciaaukció előtt is üzemeltetett egy kisebb kereskedelmi hálózatot Budapesten. A Vodafone azóta is inkább Budapestre koncentrál: októbertől kezdődően közel 200 bázisállomáson kapcsolja fel az 5G-t, így az új mobilszolgáltatás a főváros szinte egész területén elérhető lesz. A Magyar Telekom április 9-én kapcsolta be a hálózatot Budapest egyes pontjain, Zalaegerszeg belvárosában, illetve a ZalaZone járműipari tesztpályán. Augusztus végére 21 újabb település (illetve azok egyes területei) kapcsolódtak be a hálózatba, köztük 16 Balaton környéki település. A Telenor egyelőre kivár, és novemberig nem jelentett be kereskedelmi szolgáltatásokat (a társaságnak Győrben működik teszthálózata).

 

A NAV szeme mindent lát

Több tízezer vállalkozás életében hozott nagy változást, hogy július 1-től a NAV kiterjesztette az online számlaadat-szolgáltatási kötelezettséget. Onnantól kezdve minden belföldi adóalanynak kiállított számla adatait be kell küldeni az adóhatóságnak, értékhatártól függetlenül. (A kör 2021. január 1-től tovább bővül a nem belföldi partnereknek, illetve a magánszemélyeknek kiállított számlák adataival.)

Mobilra, közigazgatás!

Reagálva az idők szavára, egyre több közigazgatási rendszer és szolgáltatás érhető el natív mobilalkalmazás formájában is. 2020 elején jelent meg a Kormányablak nevű app, amely segít megkeresni az ország bármelyik kormányablakát , és tájékoztatja a felhasználót, hogy az adott ügytípust mennyi idő alatt tudja elintézni. A későbbi változatokban már rögtön az alkalmazásból is lehet sorszámot húzni.

Már a járvány hívta életre a májusban debütált VírusRadar alkalmazást. A szigorúan önkéntes alapon használható alkalmazás révén megmondható, hogy a fertőzött egyén a megelőző két hétben kikhez volt közel (két méteres távolságon belül), legalább 20 percig, ami megkönnyíti a kontaktkutatást.

„Egyszerű, fapados, de mindent tud, amit a pályázatfigyeléshez tudni kell”, ezekkel a szavakkal népszerűsítette Varga Mihály pénzügyminiszter a GINApp alkalmazást, a Pénzügyminisztérium első mobilappját. Az egyszerűségre törekvő alkalmazás felhasználói – a vállalkozások vezető, pályázati felelősei – azonnal értesítéseket kaphatnak az új GINOP pályázati kiírásokról, és rögtön kapcsolatba is léphetnek az ügyfélszolgálattal. Az értékesítéseket lehet szűrni a kedvezményezettek köre, a megvalósítási helyszín és a fejlesztési cél alapján, illetve a megjelent pályázatok között is lehet keresni.

A hatóság a reményei szerint az online számla kiterjesztésével újabb muníciót kap a feketegazdaság és az adóelkerülés elleni küzdelméhez, hiszen a NAV gyakorlatilag minden számláról online adathoz jut. A hosszabb távú előnyök között lesz, hogy az adatok feldolgozásával a NAV képes lesz az áfabevallások tervezetének elkészítésére a vállalkozások számára; ez a szolgáltatás 2021-ben indul majd.

Jótékony hatással volt a kötelezettség a kisebb vállalkozások digitalizációjára is. Mivel a számlaadat-szolgáltatás gyakorlatilag kivitelezhetetlen elektronikus vagy online számlázóprogramok használata nélkül, mind a piaci alapon működő online számlázóprogramok, mind a NAV által ingyenesen biztosított Online Számla rendszerében jelentősen nőtt a felhasználók száma. A NAV szolgáltatásában például a határidőig 30 százalékkal, több mint 700 ezerre emelkedett a regisztráltak száma, míg az egyik legnépszerűbbnek számító kereskedelmi számlázó, a számlázz.hu szolgáltatását a 2019. decemberi 150 ezerhez képest idén novemberben már közel 400 ezer vállalkozás veszi igénybe.

 

Digitalizáció stratégiákba foglalva

Még februárban elkészült, és végül szeptemberben a kormány is elfogadta Magyarország Mesterséges Intelligencia Stratégiáját. A 260 tagot tömörítő MI Koalíció munkájaként megszületett stratégia úgy számol, hogy a mesterséges intelligencia tíz év alatt 15 százalékkal növeli a hazai összterméket és 26 százalékkal javítja a kkv-szektor termelékenységét. A célok között szerepel az is, hogy ezen idő alatt legalább 1 millió ember találjon nagyobb hozzáadott értékű munkát, ugyanennyien ismerkedjenek meg az MI-vel és legalább százezren végezzenek alapozó kurzust a témában.

Mérföldkövek címszavakban

– Februártól online is igényelhető és beküldhető a banki hitelfelvételhez szükséges, a NAV által kiállított jövedelemigazolás.

– Befejeződött a hazai GSM-R hálózat kiépítésének első üteme: a Bécs-Budapest-Athén, illetve a Ljubljana-Budapest vasútvonalon kezdett működni a digitális vasúti kommunikációs rendszer.

– Júniusban elindult a Magyar Rendőrség hivatalos Facebook-oldala, ahol „izgalmas és szórakoztató sztorikról” számol be a rendőrség.

– Az augusztus 20-i hosszú hétvégén az egészségügyi felhőben, az EESZT-ben tárolt 140 millió dokumentuma költözött új, magasabb védelmi szintet kínáló infrastruktúrára a Kormányzati Adatközpontban.

A stratégia hosszú távú fejlesztési tervei, az úgynevezett transzformatív programok között szerepel az önvezetés, az ügyfélszolgálati automatizáció, a klíma vezérelt agrárium, a megújuló energiákon alapuló energetikai rendszerek, az egészségügyi személyi asszisztensek, valamint a polgárok saját adatai feletti rendelkezési jogát új szintre emelő adattárca. Iparági szempontból a gyártás, az egészségügy, az agrárium és a közlekedés-logisztika lesznek a kiemelt területek. A megvalósításhoz szükséges intézményrendszer része lesz az újonnan alapított Nemzeti Adatvagyon Ügynökség (NAVÜ), az alkalmazott kutatásokat segítő Mesterséges Intelligencia Nemzeti Laboratórium, és az alkalmazások ösztönzését végző MI Innovációs Központ.

Egy szélesebb körű, az eddigi Nemzeti Infokommunikációs Stratégiát felváltó keretstratégia is elkészült. A Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) legfontosabb célja, hogy Magyarország 2030-ra a tíz, digitalizációban élen járó uniós ország közé kerüljön. Ennek érdekében egymással összehangolt intézkedéseket terveznek a fő pillérek, azaz a digitális infrastruktúra, a digitális készségek, a digitális gazdaság és a digitális állam területein. Solymár Károly Balázs, az ITM digitalizációért felelős államtitkára a stratégia bemutatásakor elmondta, hogy a digitalizáció példátlan felzárkózási esélyt jelent Magyarország számára, és átrendezheti a nemzetgazdaságok közötti erőviszonyokat.