B2B-körkép

36_5gebookfeature2.jpg
Forrás: ITB
190 millió 5G-s előfizetés is lehet az év végére

Egyre sürgetőbb a generációváltás

Orvosi konzultációk, ultrahangos vizsgálatok, egészségügyi felszerelést szállító automata járművek – többek között ezekre a feladatokra használták az 5G technológiát a koronavírus-járvány során több országban is. Az év végére 190 millióan fizethetnek elő az újgenerációs mobilszolgáltatásra, ami akár 140 milliárd eurós pluszt is jelenthet az EU GDP-jében.

Évek óta napirenden van az ötödik generációs mobilhálózatok kiépítése, és főleg az a kérdés, hogy milyen hozzáadott értékkel bírnak majd az új rendszerek az egyéni és üzleti felhasználók, illetve az intézmények és kormányok számára. Korábban az ITBUSINESS-ben is többször írtunk arról, hogy az egyes piaci szereplők milyen felhasználási lehetőségeket látnak az 5G-ben, például a távgyógyítást, a legújabb ipari forradalmat, vagy a közlekedés átalakítását. Idén a koronavírus-járványban aztán a gyakorlatban is megtapasztalhatta a világ, hogy többek között mire lesz majd jó az újgenerációs hálózat. Szinte mindenki megélte az elmúlt hónapokban, mennyire fontos egy stabil, nagy le- és feltöltési sebességet kínáló, megbízható kommunikációs hálózat.

A Huawei számolt be arról, hogy a vállalat 5G-megoldásai a koronavírus-járvány miatt is felértékelődtek, a mobil technológiát többek között bevetették Olaszországban, Svájcban és természetesen Kínában is. Jellemző felhasználási terület volt a távorvoslás – az orvosi konzultációk, a konkrét vizsgálatok, például ultrahangos vizsgálat elvégzésében és a robotok (a kórház területén gyógyszereket és ételt szállító önjáró kocsik) távoli vezérlésében is segített az új technológia. A Huawei 5G-eszközeivel három nap alatt ki tudták építeni az új mobilhálózatot azokban a frissen létrehozott, kínai szükségkórházakban, ahol a vezetékes internet létrehozása minimum hetekig tartott volna. De nem csak az orvoslás, hanem a digitális oktatás és a távmunka területén is berobbant az 5G, és egészen biztos, hogy a következő években az utóbbi hónapokban szerzett tapasztalatokat a gazdaság számos területén alkalmazzák majd.

 

Verseny és veszteségek

Bár az 5G előfizetések növekedése a COVID-19 járvány hatására egyes piacokon lelassult, ezt ellensúlyozta a más területeken tapasztalt fellendülés, aminek eredményeként az Ericsson felfelé korrigálta az ilyen típusú előfizetések 2020 végi számára vonatkozó prognózisát. A társaság legújabb prognózisa alapján az év végére világszerte 190 millió 5G előfizetés lehet, 2025 végéig pedig 2,8 milliárdra nőhet ez a szám.

Ahhoz persze, hogy ennyien használhassák az újgenerációs mobilhálózatot, hatalmas infrastruktúra fejlesztésekre is szükség van. Ugyanakkor az is látszik, hogy a csak az Európai Unióban megvalósuló több százmilliárd eurónyi beruházás kapcsán nagyon kiélezett verseny várható a hálózati megoldásszállítók között.

A Huawei július végén adott ki egy elemzést, eszerint az Európában működő 39, aktív 5G hálózatból 28 épül a cég eszközeire, míg globális szinten 87-ből 55. Az Egyesült Államok és Kína közötti kereskedelmi háború ugyanakkor érzékenyen érinti a rádió-hozzáférési hálózatok (RAN) piacán 31 százalékos részesedéssel bíró vállalatot, hiszen az amerikaiak erősen lobbiznak azért, hogy rajtuk kívül más országok is tiltólistára tegyék őket.

Az Oxford Economics készített egy elemzés arról, hogy mivel járna Európában, ha kizárnák az egyik meghatározó piaci szereplőt a versenyből, és egészen ijesztő számokat közöltek. Az intézmény tanulmánya szerint a reális forgatókönyv alapján is 19 százalékkal nőnének a vizsgált 31 európai országban az 5G beruházási költségei, ami azt jelentené, hogy a következő 10 évben évente 3 milliárd euróval kellene többet költeni a hálózatok fejlesztésére. Az elemzés szerint Magyarország számára egy esetleges korlátozás mintegy 200 milliárd forint (55 millió euró) többletköltséget jelentene évente az 5G infrastruktúra kiépítése során. A költségek növekedése miatt a lakosság 5 százaléka, mintegy félmillióan  maradnának 5G nélkül 2023-ban is, akik a korlátozás hiányában hozzáfértek volna a hálózathoz. A kalkuláció szerint a magyar GDP-növekedést pedig 1000 milliárd forinttal (300 millió euróval) vetné vissza 2035-ben, ha kitiltanák a piacról az egyik meghatározó szereplőt.

Bár az Oxford Economics számításai egyelőre csak egy lehetőséget vázolnak fel, jól érzékeltetik, mekkora hatással lehet az 5G az életünkre. A szervezet tanulmánya szerint az 5G technológia széleskörű elterjedése a velejáró gazdasági hatásoknak köszönhetően 140 milliárd euróval járulna hozzá az EU 28 tagállamának GDP-jéhez, és 2,3 millió új munkahelyet teremtene a közösségben.

 

Itthon is váltunk

Ezek alapján nem meglepő, hogy komoly versenyfutás van az újgenerációs mobiltechnológia bevezetésében, és egyelőre Magyarország nem áll rosszul. A zalaegerszegi Zala Zone tesztpályán már tavaly tavasszal lehetett tesztelni az 5G-t, múlt ősszel a Vodafone – éppen a Huawei eszközeit alkalmazva – Budapest belvárosában elindította kereskedelmi szolgáltatását, majd idén áprilisban, az 5G-s frekvenciatender lezárása után pár nappal a Magyar Telekom is csatlakozott riválisához. A fejlesztés pedig nyáron a nagyobb városokban és a Balaton mellett folytatódott, a Vodafone augusztus elején kapcsolta be siófoki 5G-s bázisállomásait.