Infotér 2019

Infrastruktúrában a legjobbak közé tartozunk a világon, de a kis- és közepes vállalkozások digitalizációjában le vagyunk maradva
Infrastruktúrában a legjobbak közé tartozunk a világon, de a kis- és közepes vállalkozások digitalizációjában le vagyunk maradva
Forrás: ITB
Hazai digitális turizmus – és egy kis vitorlássport

A holnap turistája technológiát eszik, iszik és lélegzik

Sanghajban kriptovalutával fizetni az ételért, majd WeChat Pay-jel kifizetett elektromos rolleren tovaszáguldani a high-tech főváros utcáin nem nagy kunszt, ellenben kártyával fizetni a „magyar tenger” partján a lángosos büfében már az! A kellemetlenül nagy kontraszt jól mutatja, honnan hová lehet eljutni a 21. századot átszövő digitalizáció végeláthatatlan eszköztárával. Vigyázat, felkavaró statisztikák következnek, kitekintéssel a vitorlássportra!

Kott Ferenc, MKIK
Kott Ferenc, MKIK
A Modern Vállalkozások Programja most a turizmust vette górcső alá, az idén harmadik szakaszába lépett projekt pedig új elemekkel bővülve áll ismét a digitalizálódni vágyó kis- és közepes vállalkozások szolgálatába. „Eddig tizenhatezer cég regisztrált, amelyekkel valamilyen formában kapcsolatba is léptünk. Hétezer Digitálisan Felkészült Vállalkozás (DVF) minősítést ítéltünk oda, ami a cégek digitalizációs erőfeszítését, felkészültségét jelzik. Közel huszonkétezer informatikai megoldást realizálódott a projekt keretében, ezt a tevékenykedést pedig a 2021–2027-es EU-s költségvetési időszakban is folytatni akarjuk” – fogalmazott Kott Ferenc, az MKIK Informatikai Kollégiumának elnöke.

Az MVP azt tűzte zászlajára, hogy nemcsak anyagi, de attitűdformáló jelleggel is igyekszik minden ágazatot a digitalizáció véráramába kapcsolni, a soron következő szektor pedig nem más, mint a turizmus.

 

Izgalmas játszma: mit lép a kormány?

A digitális turizmus tekintetében van miről beszélni, ugyanis a digitalizáció egyszerűen bekebelezte. Dr. Solymár Károly Balázs, az Innovációs és Technológiai Minisztérium infokommunikációért felelős helyettes államtitkára előadásában hangsúlyozta, hogy Magyarországnak nincs félnivalója, mert a kormány olyan eszköztárral rendelkezik, amellyel a digitalizációt a magyar emberek szolgálatába tudja állítani. „A digitalizáció alapvető versenyképességi kérdés, nincs ágazat, amely kivonatná magát ez alól, még a turizmus sem. Vannak IKT-trendek, mint például az MI, a közösségi hálózatok, az 5G, az IoT, a blockchain, a big data, de nem érdemes ezekkel riogatni azokat a kkv-kat, melyek még a legalapvetőbb digitális tudás birtokában sincsenek” – mondta a helyettes államtitkár.

Idegenforgalom kiskörkép

Az MVP témába vágó kutatását Czimbalmos Levente, az MKIK-MVP szakmai vezetője tolmácsolta, aki elmondta, hogy körülbelül 560 idegenforgalomban tevékenykedő vállalkozást tartanak számon, amelyekre az alábbi statisztikák vonatkoznak (előbbi adatok a szálláshelyekre, utóbbiak a vendéglátóiparra értendők).

– DVF minősítés: 36%–40%

– Vállalati levelezés (dedikált vállalati levelezést használ): 61%–81%

– Mobilitás (vállalati levelezés elérése valamilyen mobil eszközön): 78%–89%

– Vállalati honlap megléte: 73%–90%

– Online reklámok: 44%–72%

– Adatvédelmi szabályozás: 10%–38%

– Adatmentés: 72%–47%

Az edukáció így kiemelt fontossággal bír a kormány szempontjából, a digitális érettségre való felkészítésben pedig az MVP, mint élharcos van jelen. Ezenkívül a pályázati források tudnak sokat lendíteni a digitális felkészültségen. A 2014–2020-as időszakra bontva ez azt jelenti, hogy az ilyen célú fejlesztésekre fordítható keretösszegből 6,3 milliárd forint került kiosztásra a VEKOP-3 (infokommunikációs fejlesztések prioritása), 23,7 milliárd forint a GINOP-6 (versenyképes munkaerő prioritás) és 75,7 milliárd forint a GINOP-8 (pénzügyi eszközök prioritás) során.

 

Az infrastruktúra megvan, az emberi tényező hiányzik


A törekvések és a programok ellenére azonban a Digital Economy and Society Index (DESI) összesítésében Magyarország változó képet mutat. „Az infrastruktúra tekintetében a legjobbak közé tartozunk a világon, de a kis- és közepes vállalkozások digitalizációjában le vagyunk maradva, ahogy az egyszerűbb és a komplexebb eszköz-, illetve rendszerhasználatban is. Az integrált vállalati folyamatok a turizmusban szinte jelen sincsenek” – mondta Solymár Károly Balázs.

Hasonló tapasztalatokról adott számot a European Digital City Index (EDCI): hazánk az infrastruktúra tekintetében elég fejlett, viszont a vállalkozói kultúrában sereghajtó. „Az EDCI az európai városokat vizsgálja digitális érettség szempontjából, azaz a digitális turizmust az integrált infokommunikációs, informatikai és digitális pénzügyi, marketing-ökoszisztéma indikátorai által. Az EDCI szerint Magyarország az üzleti környezetet tekintve 60-ból a 16., digitális infrastruktúrája a 11., ami élvonalbeli eredménynek számít, a tudásmegosztás a 45., az életmód a 49., míg vállalkozói kultúránk 60-ból a 60. helyen áll” – mondta Rasztovits Dávid, a Digitális Turizmus vezérigazgatója. Mindez önmagában már azért is érdekes, mert 2018-ban hazánk nyerte el a levonzóbb úti cél titulust.

Mégis hogy jöhetett ki a fenti eredmény? Rasztovits Dávid a generációs különbségekben látja a választ. „Az a tapasztalat, hogy a turizmusban tevékenykedő vállalkozások zöme X generációs tulajdonossal rendelkezik – az ő nyitottságuk, digitalizációhoz való hozzáállásuk pedig tartózkodó. A pályázatok beérkezésénél is jól látszik ez, így nem meglepő, hogy ez a legjobban lemaradt szektor” – tette hozzá a vezérigazgató.

 

Az adatvezérelt turizmus gátja a generációs korkülönbség

„Életkori gát van a szektorban. Vannak olyan tulajdonosok, akik 30-40 éve indították útjára vállalkozásukat azokkal az eszközökkel, amelyek a rendelkezésükre álltak akkor, és egyszerűen nem vezetik be az új megoldásokat. De a mikro- és kisvállalkozások súlya is jelentős, ezeknél a cégeknél megfigyelhető, hogy a legrosszabb a digitális ellátottság. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) egyfajta pozitív kényszert gyakorolhat a vállalkozásokra, hogy a belső folyamataikat is elektronikus módon intézzék, így az adatszolgáltatás is egyszerűbb lesz, és talán elindulnak a digitalizáció felé” – mondta Solymár Károly Balázs.

Ugyanakkor egy hipercsatlakozott és hiperszocializált 5,1 milliárdos emberállományról beszélünk, akik közül 4,3 milliárdan internetfelhasználók, 3,1 milliárdan pedig a közösségi médiafelületeken is jelen vannak. Gyakorlatilag a nap 24 órájában csatlakoznak valamilyen eszközzel az internethez, így a mobil kényelméhez szokott turistát nem lehet analóg megoldással kiszolgálni. „2020-ra a szállodai vendégek 75 százaléka az Y generációból jön, akik évi 4000 dollárt költenek utazásra és hétszer-nyolcszor el is utaznak évente. A jövő turistája technológiát eszik, iszik és lélegzik, minden pillanatban tudni és kontrollálni akar, csak a folyamatok és az állandó változás érdekli, zsebében hordja a világot. Önkiszolgáló, gyors, dinamikus, habzsol, mindenesről felforgatja a piacot, mert többet vár a szállodától, mint egy vastag matracot: életre szóló élményt akar” – mondta előadásában Semsei Sándor, a Magyar Turisztikai Desztináció Szövetség elnöke. Az igazi kihívás éppen az lesz, hogy ennek a generációnak kell megfelelni.

Fedélzeten a digitalizáció

A digitalizáció nemcsak a turizmust állítja soha nem látott helyzet elé, hanem a sportot is. A technológiai megoldások az egyéni és a csapatsportok esetében is újraértelmezték a versengés szabályait. Földön, vízen és levegőben is olyan megoldások születtek, amelyek sporttörténelmet írhatnak. A vitorlássportban igazán látványos technológiai praktikák honosodtak meg, amelyekkel komoly előnyökhöz juthatnak a szél harcosai. Ilyen például a hajókövetés, de az idei Kékszalagon használt hajós app is idesorolható – ezen keresztül a versenyzők pontosan látták, hogy merre halad a vetélytársuk.

A fedélzeti informatika persze hazai és nemzetközi viszonylatban is más. Nem lehet összehasonlítani a tengeri technológiákat a hazaiakkal. Ott több kilométert kell lefedni, míg itthon kisebb távon kell informatikai összeköttetést biztosítani. Ugyanakkor a hazai vitorlássporthoz köthető megoldások is szépen fejlődnek.

Megosztó vendég: az NTAK jelenléte

A turizmus az időről szól, elvégre az idő az, amit a turista megvesz, és aki ő idejét pazarolja, egyben a pénzét is rabolja. Tehát a hotelben való sorbaállás, a be- és kicsekkolás mind-mind olyan tényező, ami okosmegoldásokkal már nulla percre volna csökkenthető. Viszont itthon még csak a digitális vendégfogadás és a digitális érettség alapjainak lefektetése zajlik az NTAK bevezetésének képében, amely a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) legjelentősebb digitális fejlesztése, ehhez hasonlót csak a szomszédos Horvátország tudhat magáénak.

„A projekt előkészítése 2018-ban kezdődött, statisztikai adatgyűjtéssel és adminisztrációs tehercsökkentéssel indult el. A szállodák többsége már regisztrált, továbbá 2200 panzió és szálláshely is. Fontos volt számunkra, hogy teljesen digitalizált módon történjen a regisztráció is, így elég egy ügyfélkapu a lebonyolításához” – mondta Szabó Áron, az MTÜ szálláshelyekért- és vendéglátásért felelős igazgatója. Az MTÜ egyébként nem kezel személyes adatot, a vendégek neve, lakcíme nem érdekes, csupán az, hogy honnan és hány napra érkeztek, ami a későbbi statisztikai és marketingcsoportok meghatározásához szükséges. „Csak szoftveres úton lehet adatot szolgáltatni, emberi beavatkozástól teljesen mentesen” – tette hozzá Szabó Áron.

Az NTAK-kal elsősorban az adminisztrációs teher csökkentése a cél és a verseny elősegítése a dinamikus árképzéssel, a távlati tervek közt pedig az is szerepel, hogy az idegenforgalmi adó bevallás is ezen keresztül történjen, ami élőmunkát is kiválthat.

 

A szoftver télen sem kér enni, de bért sem

Ami a szállodaipart illeti, az elmúlt 50 év alatt a kezdeti kilencezerről 60 ezerre nőtt a szállodai szobák száma, és ez semmi ahhoz képest, hányfajta alternatív szálláshely nyílt meg az elmúlt esztendőkben. A vendégéjszakák száma is folyamatosan növekszik, a belföldi és külföldi turizmus kiegyenlíti egymást. Az előrejelzések szerint a következő években soha nem látott szálloda-boom fog lezajlani. „Több mint 70 szálloda 6500 szobával fog megnyitni, ebből Budapesten körülbelül 45 szálloda 5000 szobával, de vidéken is rengeteg épül majd. A magyar szállodaipar megújul, és a most épülő szállodák zöme megfelel a 21. századi igényeknek” – mondta Flesch Tamás, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke.

A munkaerőhiány komoly gond a szektorban, amire a digitalizáció részben megoldást nyújthat, noha nem olyan markáns mértékben, mint például a gépgyártásban, de segíthet abban, hogy az a munkaerő, amit nem tudnak pótolni, kevésbé tűnjön fájó hiánynak. „A technológia nem váltja ki a hús-vér munkaerőt, csak támogatni fogja. A szállodaipar fejlettebb része a szállodaértékesítésen és a szállodamarketing területén már most is digitális megoldásokat használ” – mondta Flesch Tamás.


Top 10 turisták által legkedveltebb magyar város 2018-ban

Helyezés

Város

Helyezés 2017-ben

Kereskedelmi vendégéjszakák száma 2018-ban

Változás 2017-ről 2018-ra százalékban

1.

Budapest

1

10 370 479

103

2.

Hévíz

2

1 135 549

100,5

3.

Hajdúszoboszló

3

991 103

103,6

4.

Bük

4

740 158

99,7

5.

Balatonfüred

6

725 449

104,4

6.

Zalakaros

7

638 069

115,1

7.

Siófok

5

632 667

88

8.

Sárvár

8

494 970

102,3

9.

Győr

10

475 951

114

10.

Szeged

11

442 240

106,5

Forrás: KSH