Megkérdeztük

Jászai Gellért, A 4IG elnök-vezérigazgatója
Jászai Gellért, A 4IG elnök-vezérigazgatója
Forrás: ITB
Vannak konkrét akvizíciós célpontok

Nem változtak a stratégiai célok

A T-Systems nélkül is fajsúlyos szereplője a hazai informatikai piacnak a 4iG, amely a felvásárlástól való elállás után sem mond le korábban kitűzött stratégiai céljairól. Ezen célok között van például újabb akvizíciók végrehajtása, a nemzetközi együttműködések erősítése vagy iparágspecifikus megoldások piacra vitele – mondta el lapunknak Jászai Gellért, a 4iG elnök-vezérigazgatója és többségi tulajdonosa. A társaság nem mondott le a korábban kitűzött stratégiai céljairól, amelyek között hangsúlyosan szerepel további akvizíciók végrehajtása, nemzetközi együttműködések erősítése vagy iparágspecifikus megoldások piacra vitele.

– Lassan eltelt egy hónap azóta, hogy elálltak a T-Systems felvásárlásától. Mit tapasztaltak, a visszalépés mennyire bizonytalanította el a befektetőket, piaci szereplőket?

– A bejelentést követő napok hevesebb reakcióktól eltekintve a részvényeseink jól láthatóan bíznak a társaság menedzsmentjében, a vállalat fejlődésében. Ehhez a bizalomhoz stabil alapot nyújt a 4iG elmúlt évi teljesítménye, a társaság ugyanis fennállása óta, azaz az elmúlt 25 év legsikeresebb évét zárta, az előzetes kalkulációk szerint a vártnál is nagyobb, 40 milliárd forint fölötti árbevétellel, 4 milliárd fölötti EBITDA-val és 2,5 milliárd forintot meghaladó adózott eredménnyel.

– Egy decemberi interjúban kiemelte, hogy az osztalékfizetési politika is szerepet játszott a felvásárlás lemondásában, mivel a szükséges, jelentős mértékű hitel hosszú időre behatárolta volna a lehetőségeiket. Mekkora osztalékra számíthatnak így a részvényesek?

– Számos szempontot vizsgáltunk, mielőtt a döntést meghoztuk, az osztalékfizetési lehetőségeink beszűkülése az egyik, ugyanakkor befektetői szempontból valóban fontos érv volt. A 2019-es rekordév után kifizethető osztalék mértékéről az igazgatóság javaslata alapján a társaság áprilisi közgyűlése dönt majd. Ennek meghatározásánál azt is mérlegelnünk kell, hogy a felosztható eredményből a társaság növekedési terveihez is biztosítsunk forrásokat, ugyanakkor a profitból a részvényesek is kellő arányban részesüljenek. Biztos vagyok abban, hogy felállítható ebben olyan egészséges arány, amellyel a befektetőink is elégedettek lesznek.

– Amíg napirenden volt a T-Systems felvásárlás jelentős növekedési tervekről és nemzetközi terjeszkedésről is beszéltek. Reálisnak tartja most is ezeket a célkitűzéseket?

– Sem a stratégiai célok, sem pedig a szerepkör nem változott. Annyi történt, hogy üzleti megfontolásból hoztunk egy döntést, ami miatt egy másik úton indultunk el. A 4iG elképesztő ütemben növekedett az elmúlt egy-másfél évben, és nem csupán a piaci súlyát, vagy a gazdasági mutatóit tekintve.

2018-ban amikor tulajdont szereztünk, illetve átvettük a társaság irányítását, még csupán 376-an dolgoztak a vállalatnál, ma pedig már 609 saját munkavállalónk van. Az ICT-piacon a növekedés kulcsa a rendelkezésre álló szakembergárdában rejlik. Tehát a kitűzött célok eléréséhez tovább kell növelni kapacitásainkat a belső erőforrások bővítésével, vagy platformként szolgáló cégek felvásárlásával, esetleg újabb stratégiai partneri együttműködések kialakításával.

– Milyen most a kapcsolat a meglévő technológiai partnerekkel, beszállítókkal? Változott-e ez a bejelentést követően? Várható-e megállapodás újabb nagy partnerekkel?

– Ez alapvetően üzlet, nem az első és valószínűleg nem is az utolsó vállalatfelvásárlás a technológiai piacon, amely végül nem valósult meg. Így a bejelentésünk semmilyen módon nem volt kihatással a technológiai partnerekkel, vagy beszállítókkal meglévő kapcsolatokra, sőt, hazai és nemzetközi cégekkel is tárgyalunk további együttműködésekről, illetve a meglévő partneri kapcsolatok kibővítéséről.

– A felvásárlás elmaradását követően milyen konkrét együttműködési lehetőségeket lát a Magyar Telekommal és a T-Systemsszel?

A Magyar Telekommal, ahogyan ezt korábban is bejelentettük, tovább folytatjuk a tárgyalásokat, az együttműködésről azonban jelen fázisban még nem árulhatok el részleteket. Ma is több projektben veszünk részt, amelyekben partnerként, vagy valamilyen alvállalkozói formában, de közösen vagyunk jelen a T-Systemsszel. Ilyen például a MÁV és Volán társaságok e-jegyrendszerének fejlesztése és kiépítése, ahol a 4iG a konzorciumvezető, vagy a BKV-nak nyújtott informatikai szolgáltatások, ahol alvállalkozóként végzünk munkát. Ezekben a projektekben nincs változás. Bár versenytársak maradtunk, a szakmai tisztelet kölcsönös a társaságok részéről, és mint az IT-piac két legnagyobb integrátor vállalata, a jövőben is valószínűnek tartom, hogy lesznek olyan projektek, amelyekben valamilyen partneri viszonyban együttműködünk majd.

– A T-Systems megvásárlás miatt kötvénykibocsátást terveztek a Növekedési Kötvényprogram keretében, ami elmaradt. Viszont a terveik között további akvizíciók szerepelnek – tervezik, hogy valamilyen módon mégis részt vesznek ebben a programban?

– Természetesen semmilyen forrásbevonási lehetőséget nem zárunk ki. A kötvénykibocsátást továbbra is jó lehetőségnek gondolom, de ez nem egy cél, csupán egy lehetséges eszköz.

– Van esetleg már konkrét akvizíciós célpontjuk?

– Igen, továbbra is határozott elképzelésekkel rendelkezünk. A 4iG-nél külön stratégiai stáb foglalkozik az akvizíciós célpontok és üzleti lehetőségek elemzésével. Jelenleg is több ilyen célpontot vizsgálunk, például a biztonsági- vagy a felhő alapú szolgáltatások az agrárium és az egészségügyi informatika területén.

– Hogyan sikerült a leányvállalatok év eleji beolvasztása, hozta-e azokat az eredményeket, amelyeket vártak ettől a lépéstől? Melyek ezek az eredmények?

– A 2018-as működési felállásban, amikor a döntést meghoztuk, a célunk az volt, hogy egy egyszerűbb és átláthatóbb belső struktúrát hozzunk létre, illetve egységesítsük szolgáltatásainkat és felszámoljuk az adminisztrációs folyamatok duplikálását, amivel csökkenteni tudtuk működési költségeinket is. Ma már csak olyan leányvállalatokkal rendelkezünk, amelyek specializált területeken nyújtanak szolgáltatásokat.

– Az utóbbi hónapokban, különösen december végén több nagy értékű államigazgatási megbízást nyert el a 4iG. Milyen arányt tartanak egészségesnek a kormányzati és piaci bevételek terén, van-e kockázata az állami megrendelések túlsúlyának?

– A bevételek megoszlása tekintetében 60 százalékos állami és 40 százalékos piaci megbízási arányt már egészségesnek tartok, amit 2019-ben sikerült elérnünk. De bevallom, hogy én ezt az egész témakört túlértékeltnek gondolom. Aki ezen a piacon dolgozik, az pontosan tudja, hogy Magyarországon – mint ahogyan a volt szocialista országok mindegyikében – a gazdaság strukturális felépítéséből adódóan az állam a legnagyobb megrendelő. Szinte nincs olyan szektor, ahol közvetlen, vagy közvetett módon ne így volna. Az informatikában ez évente egy több száz milliárdos piacot jelent. Biztos vagyok abban, hogy versenytársaink többségének sokkal nagyobb a kitettsége az állami megrendelések tekintetében. A különbség csupán annyi, hogy a tőzsdei jelenlét miatt mi transzparens üzleti környezetben működünk. Ettől függetlenül, mint minden vállalat mi is arra törekszünk, hogy csökkentsük az üzleti kockázatainkat és diverzifikált szolgáltatási portfóliót hozzunk létre.

– Melyek azok a szolgáltatási elemek, amelyekre a jövőben nagyobb hangsúlyt kívánnak fektetni, és melyek azok, amikben nincsen már nagyobb potenciál? Lesznek-e olyan alacsonyabb hozzáadott értékű vagy kis nyereséget hozó tevékenységek, amelyeket meg akarnak szüntetni?

– A 4iG szolgáltatásainak a fókuszában az ügyfelek igényeihez igazított, teljes körű informatikai megoldások szerepelnek. A mai gyorsan változó technológiai környezetben nagymértékben megnőtt a tervezés, elemzések, megoldási lehetőségek bemutatásának az igénye és a már elkészült megoldások üzemeltetése. Ezeken a területeken szeretnénk tovább fejlődni, illetve aktívan növekedni a K+F területeken, vagy akár nemzetközi együttműködések révén olyan új technológiákban is részt venni, mint a blockchain alapú fejlesztések. A gyártói, beszállítói körünknek köszönhetően nem igazán rendelkezünk olyan tevékenységgel, aminek a megszüntetésén gondolkoznánk, de a folyamatosan változó technológiai környezet miatt, folyamatosan fejlesztjük meglévő szolgáltatásainkat.

– Milyen technológiai fejlődési irányok meghatározók a 4iG jövője szempontjából, melyekben látják a legnagyobb lehetőségeket?

– Az olyan technológiai elemeknél, mint például a felhőszolgáltatások, vagy a mesterséges intelligencia alapú fejlesztések, nem is az a kérdés, hogy kell-e ezeket használnunk, hiszen a megbízók szempontjából ezek mind fontos területek. Integrátor cégként elsősorban arra kell törekednünk, hogy megfelelő sebességgel tudjuk ezeket az új technológiákat szolgáltatási portfóliónkba építeni. Az informatikában kifejezetten igaz, hogy minden változik, ugyanakkor újdonság, hogy a változások is felgyorsultak, az új megoldások sokkal gyorsabban kerülnek piacra, mint eddig és már jönnek is az újabbak. Ennek a lekövetése egy Magyarország méretű piacon nem könnyű. Éppen ezért egyre fontosabbá válik a vállalati szektorban, a döntéselőkészítési folyamatok támogatása annak érdekében, hogy az ügyfelek mindig a legmegfelelőbb, személyre szabott megoldásokat válasszák, ne csupán a legújabb trendeknek megfelelőt.

– Mennyire fontos a 4iG számára, hogy komplex, iparág-specifikus megoldásokkal jelenjen meg a piacon?

– Teljes mértékben, hiszen ma már minden iparágban megvannak az egyedi elvárások. A 4iG növekedése, de nemzetközi piacra lépése szempontjából is az az egyik legfontosabb kérdés, hogy az iparág-specifikus megoldások területén milyen nagyságrendben tudunk saját fejlesztésekkel vagy termékekkel előállni. A jelenlegi portfóliónkban már vannak ilyen elemek akár saját szoftverek, de komplex szolgáltatások szintjén is. Ugyanakkor ezeken a területen további fejlődésre van szükségünk. Integrátor cégként a mi közegünk nem a legalkalmasabb ilyen típusú termékek előállításra. Ezért meggyőződésem, hogy ezt az utat inkább sikeres akvizíciók mentén tudjuk majd bejárni.

– Hogyan, milyen módon akarják növelni a vállalat innovációs tevékenységét? Hogyan tekintenek a felsőoktatással való együttműködés lehetőségére?

– Az innovatív megoldások, informatikai fejlesztések mögött mindenhol emberi tudás áll. A mi dolgunk az, hogy ehhez a lehető legjobb szakembereket szerezzük meg, hatékony belső képzési rendszert, szakmai előmeneteli lehetőséget és kreatív gondolkodásra alkalmas, XXI. századi munkakörnyezetet biztosítsunk a kollégáink számára. Több egyetemmel is hosszú évek óta dolgozunk közös termékfejlesztéseken, fontosnak tartom, hogy ezeket az együttműködéseket folyamatosan bővítsük és szorosabbra fűzzük az elkövetkező időszakban.

– Az elmúlt időszak változásai hogyan hatottak a munkatársak hangulatára, jövőképére? Mit tesz a 4iG, hogy megtartsa a munkatársakat és a szakemberhiányos időszakban is bevonzza a legjobb dolgozókat?

– Szerencsés helyzetben vagyunk, mert egy fejlődő és növekvő vállalatnál a munkatársak hangulata és jövőképe is pozitív. Innen nem elmennek a kollégák, hanem folyamatosan bővülünk, egy év alatt 60 százalékkal nőtt a dolgozói létszám, ami elképesztő eredménynek számít ezen a munkaerő-hiányos piacon. A növekedés üteme, illetve az utóbbi évek gyors változásai miatt, külön figyelmet fordítottunk a vállalati belső kommunikációra. Aki dolgozott már nagyobb létszámú cégnél az pontosan tudja, hogy ezen a területen a legnehezebb jól teljesíteni. Nem egy családi vállalkozás méretű szervezet vagyunk, mégis sikerült egy multinacionális vállalati környezetben, családias munkalégkört teremtenünk. Kiemelt figyelmet fordítunk a brandépítésre, illetve arra, hogy az itt dolgozó munkatársaink büszkék mondhassák, hogy a 4iG munkavállalói.