Road

34_1.jpg
Forrás: ITB
A végtelenbe és tovább: IoT kisvállalkozásokra szabva

Adatban a kincs, IoT-ban a kincses térkép

A dolgok internete sokkal több, mint a kütyük és a bennük található szenzorok hálózatba kapcsolt kommunikációja, ennek ellenére még mindig nem tudják elegen, hogy mennyit hoz a konyhára az üzleti életben. Az IoT ráadásul nem csak a nagyok kiváltsága, mert a kkv-k szintjén is teszi a dolgát: időt spórol, pénzt takarít meg, nem beszélve arról, hogy leváltja a leköszönő megoldásokat. Persze az igazi non plus ultra nem a felsoroltakat színesíti.

Az IoT berobbanásakor még kevesen látták meg az összekapcsolt rendszerekben rejlő üzleti lehetőséget, és az ezáltal hatékonyabbá váló kommunikáció előnyét. A dolgok internete kezdetén a multinacionális cégek voltak az elsők, akik integrálták ezt a technológiát a napi működésükbe, és jó ideig nem is mutatkozott különösebb érdeklődés rá a kisebb piaci szereplők oldaláról. Az IoT felé való globális nyitást a mindennapi élet komfortérzetét növelő kütyük hozták el, és a digitálisan érett kisebb cégek és vállalkozások sem idegenkedtek a nagy általánosságot tekintve az újszerű megoldástól.

 

Mennyire befogadó a magyar-kkv szektor?

Magyarországi viszonylatból azonban más a helyzet. A nagyvállalati szféra előszeretettel alkalmazza az IoT-t, a kkv-k azonban nem annyira nyitottak rá, ami nem kifejezetten a dolgok internetének, hanem a digitalizációtól való tartózkodásnak tudható be.

Számtalan kutatás firtatta a hazai kis- és középvállalkozások digitális érettségét, ami még mindig nem a legacélosabb hozzáállást mutatja. A T-Systems Magyarország tavalyi felmérése többek közt arra világított rá, hogy a magyar cégek 99 százalékát adó kkv-knak a 72 százaléka nem végzett informatikai fejlesztést az elmúlt két évben, és nem is nagyon tervez a jövőben sem. Sőt, a megkérdezett döntéshozók 49 százaléka úgy látja, hogy vállalkozása megfelel a jelen kor elvárásainak.

A digitalizációnál sokkal nagyobb problémának tartják a költséghatékonyságot, az üzletszerzést és a versenytársak túlszárnyalását. Akik azonban mégis áldoztak a digitalizáció oltárán, azok új laptopot vásároltak, növelték az internetelérésüket, illetve felhő- és mobilszolgáltatás fejlesztésébe fektettek.

Klasszikus értelembe véve tehát nem költöttek a digitalizáció nyújtotta megoldások kiaknázására vagy egyáltalán a megismerésére. De szintén érzékletes a statisztika arra vonatkozóan, hogy hazánk bizonyos területei elképesztő, több éves lemaradásban vannak a digitalizáció tekintetében.

Persze nem lehet általánosítani, hiszen vannak olyan kkv-k, amelyek elkötelezettek a technológiai innovációk felé, de ők vannak kisebbségben a piacon. Lássuk, mit adhat az IoT általános szintű használata egy kkv-nak!

 

Több adat, több lehetőség

A munka során használt eszközök összekapcsolása lehetővé teszi a valós időben való beavatkozást, sőt az adott projekten dolgozó kollégák energia- és időráfordítása is monitorozhatóvá válik ezáltal. Így sokkal részletesebb képet kaphat a munkaadó arról, hogy egyes folyamatok mekkora kapacitást igényelnek, és hol szükséges leginkább a támogatás.

Az adatok kiaknázása persze itt még nem áll meg. A termelési rendszerekben, a gyártó- és összeszerelősorokban, a raktárakban és a járművekben található szenzorok olyan adatokat generálnak, amelyek segítségével a vezetők jobban átlátják az adott műveleti folyamatot. A termékbe épített szenzorokról nem is beszélve, amelyek nemcsak monitorozzák azt, hanem javítást tudnak eszközölni rajta, ha szükséges.

Rengeteg adat áramlik másodpercek alatt az adatközpontokba az összekapcsolt rendszerekből, ami – ahogy fentebb is írtuk – lehetővé teszi a valós vagy közel valós idejű információszerzést, lehetőséget teremtve ezáltal a gyorsabb beavatkozásra, az innovációra és a teljesítménynövelésre.

Öt érdekesség az IoT világából

1. A Cisco év eleji becslése szerint 2019-re az IoT-eszközök évente több mint 500 zettabájtnyi adatot fognak előállítani.

2. Az IIoT-piac értéke jelenleg 123 milliárd dollár.

3. 2015-ig összesen 15,5 milliárd eszköz volt csatlakoztatva az internethez. Az új, vezeték nélküli technológiáknak és az IoT-val kapcsolatos egyéb fejlesztéseknek köszönhetően ez a szám 2025-re 75 milliárd eszközre növekszik majd, ami 487 százalékos emelkedést jelent.

4. Az AT&T beszámolója szerint csak a saját hálózatukhoz 24 millió autó volt felcsatlakoztatva.

5. A Gemalto 2018-as jelentése szerint a vállalatok mindössze 59 százaléka titkosítja csak az összes összegyűjtött ügyféladatot.

Forrás: sagiss.com

Boldog ügyfél, fejlődő vállalkozás

Az összekapcsolt rendszerek és főként a kamerák lehetővé teszik, hogy a cégek jobban megértsék a vásárlók egyes termékekre vagy ajánlatokra adott reakciót. A kameraképhez társított mesterséges intelligencia ugyanis képes másodpercek alatt kielemezni a látottakat, ezáltal elősegíteni az üzletmenetet. Kérdés, hogy ez mennyire etikus és GDPR-barát.

A vásárlói elégedettség mindenesetre az üzlet egy sarkalatos pontja. Jókedvű kliens híján ugyanis bármelyik cég lehúzhatja a rolót. Állandó és személyre szabott elégedettséget azonban igencsak nehéz prezentálni, legalábbis IoT nélkül. Az ügyfelekről és az általuk használt termékekből érkező adatok viszont eddig soha nem látott, többdimenziós képet nyújthatnak a vásárlók tapasztalatairól és az elégedettségi szintjükről. Mivel a dolgok internete lehetővé teszi a valós idejű észlelést és a felmerülő nehézségek mielőbbi megoldását, így a vállalkozások gyorsan reagálhatnak a problémákra és a kérésekre, gyakorlatilag tökéletes váráslói elégedettségmérőt produkálva ezáltal.

 

Virtuális asszisztensek az íróasztal mögött

Noha annyira nem is a dolgok internetéhez köthető, de a virtuális asszisztensek rengeteg időt spórolhatnak meg a bérszámfejtésen dolgozó vagy a jogszabályok után kutató kollégáknak. A mesterséges intelligencia vezérelte virtuális munkatársak ugyanis pillanatok alatt előbányásszák azt a tudást, amire épp szükség van. Ráadásul bizonyos munkakörök estén, legyen szó az összeszereléssel kapcsolatos feladatokról, a tárolóberendezésekbe épített szenzorok a készletek feltöltésénél automatikus segítséget nyújthatnak. De ugyanez igaz az irodai környezetre is, ahol a virtuális asszisztensek segíthetnek be a beszerzés ütemezésébe, vagy épp az egymással ütköző megbeszélések átvariálásába.