Road

24_1.jpg
Forrás: ITB
„A válság mindig lehetőség is egyben”

KKV- pályázati naptár a koronavírus elleni mentőöv, a high-tech és zöldmegoldások jegyében

A koronavírus-járvány tűpontosan rámutatott arra, hol vannak az igazán sérülékeny pontok a kkv-szektor digitális érettségében. Az első hetek a vakfoltok kifehéredését hozták el, az azt követő időszak az új utak keresését és a megújulást ösztönözte. A cégek kényszerű innovációs törekvéseit a kormányzat számos támogatással igyekezett és igyekszik a mai napig motiválni, százmilliós, milliárdos keretösszegű pályázatokkal. A kkv-szegmens változásairól, jelenleg elérhető high-tech és zöld támogatásokról és a koronavírus hozadékaként átalakuló vállalkozói éráról Dr. György Lászlóval, az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkárával beszélgettünk.

A koronavírus, ha más jótékony hatással nem is, de annyival legalább rendelkezik, hogy kikényszerítse azokat a digitális fejlesztéseket, amelyeknek már rég célba kellett volna érniük. Ezen kívül más pozitívumot nehéz felidézni a jelenségről, ami a kkv-szektor megroppanását okozta. S noha a szegmens maga mögött tudhat már egy 2008-as gazdasági válságot, a mostani helyzet teljesen új kihívások elé állította a döntéshozókat.

 

A kkv szektor átalakulásai, avagy a változások kora

Előnyünk, hogy 2010 óta az ország sokkal „ütésállóbbá” vált, az elmúlt években felhalmozott tartalékok (sosem volt ilyen magas a lakossági megtakarítások aránya), a költségvetési fegyelem (az elmúlt 7 évben végig megfeleltünk a maastrichti kritériumoknak, ami a megelőző 20 évben csak egyszer sikerült) és a külső adósságállomány leépítése (a bruttó külső adósság megfeleződött, a nettó nyolcadára csökkent), úgy a kormány, mint a lakosság oldalán jó alapot teremt a gyors visszarendeződéshez – mondta Dr. György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára a kkv-szektor átalakulását firtató kérdésre reagálva.

Dr. György László, Innovációs és Technológiai Minisztérium
Dr. György László, Innovációs és Technológiai Minisztérium
„A magyar ipar emellett a világ második leginkább high-tech iparává vált az elmúlt évtizedben az IMF szerint, ami egyben azt is jelenti, hogy rugalmas kapacitásokkal rendelkezünk, amelyek dinamikusan képesek alkalmazkodni a gyorsan változó körülményekhez. A kkv-k szemléletében is érzékelhető változás, büszkék vagyunk a vállalkozókra, mert a tapasztalatok alapján többségük kreatívan, fegyelmezetten és munkavállalóik érdekeit is szem előtt tartva járt el az elmúlt hónapokban”, fűzte hozzá.

Az üzleti élet és a vállalkozók mögött álló néhány hónap izgalmas számadatokat produkált. A K&H Bank márciusban készült, aktuális negyedévi kkv-bizalmi indexéből az volt kiolvasható, hogy igencsak megcsappant a vállalkozások beruházási kedve, és borúlátóan tekintettek a jövőbe. A hirtelen jött járványhelyzetre sok esetben a beruházások csökkentése volt a válasz, és csak a legrosszabb esetben a kollégák menesztése. Egyébként a vállalkozások 70 százaléka reménykedik abban, hogy idén még a tavalyi árbevételét képes lesz produkálni.

Egy gondolat erejéig visszakanyarodva az elbocsátásokhoz, Dr. György László szerint érdemes visszarendeződéssel számolni. „Erre szolgál többek között a kormány Gazdaságvédelmi Akciótervében meghirdetett munkahelyteremtő bértámogatás, amellyel annak meghirdetése óta több mint 10000 regisztrált álláskereső újbóli elhelyezkedését segítettük, és az adókedvezmények.”

 

A krízis innovációt szül: leleményes megoldások a kkv-szektorból

„A válság mindig lehetőség is egyben. Részben a koronavírus-járvány szülte helyzet miatt, de egyébként is úgy látom, digitalizáltságban, informatikai tudásban a vállalkozói szektor hatalmasat lépett előre az elmúlt hónapokban”, mondta Dr. György László. „A leleményes vállalkozók hamar átálltak az online értékesítésre, a házhozszállításra vagy akár a közösségimédia-jelenlétre. Például az ételkiszállítás kézenfekvő, de a járvány alatt váltak nagy számban elérhetővé az online személyi edzések és a jógaórák, amire korábban sosem gondoltuk volna, hogy így is megoldható. Ez is portfólió bővítés, ahogy az is, ahogy a varrodákban elkezdtek maszkot varrni.”

Az átalakulás, bővülés vagy netán iparágváltás, a legkülönfélébb ágazatokban jelent meg. Új termékek is születtek, csak a legfontosabbakat kiemelve: beindult a lélegeztetőgép-gyártás, de több tucat cég kapott engedélyt fertőtlenítőszer- vagy orvosimaszk-gyártására is.

„Jó volt látni továbbá az okos áthidaló megoldásokat is: éttermek támogatói jegyeket vezettek be, a szállásokra vouchert és ajándékutalványt lehetett váltani, de ugyanez igaz a fodrászokra és kozmetikusokra is. Tudok továbbá olyan hangszerüzletet, amely megsokszorozta külpiaci értékesítését a járvány alatt”, tette hozzá Dr. György László.


Tetemes mennyiségű pénz áramlik a kkv-khoz: pályázatok feketén-fehéren

A Gazdaságvédelmi Akciótervében meghirdetett munkahelyteremtő bértámogatáson és az adókedvezményeken túl a vállalkozásokat emellett több módon, az MNB NHP „Hajrá” alapjára épülő hitelekkel, illetve államilag támogatott hitel- és garanciatermékekkel, az MFB és SZKP programjaival is segíti a kormány. Utóbbiak bérfizetésre, forgóeszköz és beruházás finanszírozására egyaránt fordíthatók. Vissza nem térítendő támogatások kapcsán a mikro- és kisvállalkozói kör elérését a folyamatosan nyíló pályázatok, például a „Magyar, High-Tech és Zöld” (GINOP 1.2.8-20 és VEKOP 1.2.6-20) és a „Zöld Nemzeti Bajnokok” (GINOP 1.2.11-20) felhívás biztosítják, míg a középvállalkozások a HIPA-hoz fordulhatnak 800.000 euró forintösszeget meg nem haladó támogatásért. Eddig összesen több mint 500 milliárd forint értékű beruházás megvalósulásával számolnak ezen programoknak köszönhetően.

„A »Magyar, High-tech és Zöld« szuperkonstrukció több okból is egyedinek tekinthető Ez az első EU-s forrásból finanszírozott pályázati felhívás, amely »tükörprogramként« jött létre. Ez azt jelenti, hogy a konvergenciarégió vállalkozásai mellett ezúttal a közép-magyarországi régióban lévő cégek is folyamodhatnak támogatásért, vagyis a Pest megyei vállalkozások számára is biztosítunk forrást hatékonyságnövelő beruházásaik végrehajtásához azonos feltételekkel. A másik, hogy feltételesen vissza nem térítendő támogatásról beszélünk. Ennek előnye, hogy mivel a konstrukció hitelként indul, a vállalkozások egyből forráshoz juthatnak, amely aztán később, a feltételek teljesítése esetén vissza nem térítendővé alakulhat. Úgy látjuk, hogy a jelenlegi helyzetben az idő az egyik kulcskérdés, így ezzel a megoldással a forráshoz jutás idejét rövidítettük le”, fogalmazta meg a pályázat egyediségének okait Dr. György László.

Emellett fontos a szemléletbeli váltás is. „Abból indultunk ki, hogy a vállalkozás vezetői tudják a legjobban, mire van szükségük. A felhívás így csak arányokat határoz meg, egyébként ők döntenek, hogy az eszközbeszerzés mellett képzést, tanácsadást vesznek-e igénybe, esetleg rezsiköltséget finanszíroznak a forrásból”, idézte fel.

 

A sérülékenység ellenszere a digitalizációban rejlik – új kkv-konstrukció

A gazdaságvédelmi akcióterv keretében a mikro-, kis- és középvállalkozások támogatására indított 50 milliárd forint keretösszegű konstrukcióra már május végétől lehetett pályázni. Az új kkv-konstrukcióban 100 forintnyi beruházásból 70 forintot magára vállal az állam, és nagyon széles körben használható fel.

Az igénylés feltételei (azon túl, hogy meg kell tartani az áprilisi foglalkoztatotti létszám 90 százalékát) illetve a felhasználási célok tekintetében Dr. György László úgy fogalmazott, hogy „az 5-249 fő közötti vállalkozások 9 főig munkavállalónként 1,5 millió, 10-49 fő között 1 millió, 50-249 fő között félmillió forint támogatásra pályázhatnak. Emellett a vállalkozók nagyobb beruházásban is gondolkodhatnak, ehhez nagyobb önrész is szükséges. Úgy számolunk, hogy a forrást a cégek többsége új eszközök és gépek beszerzésére, valamint infrastrukturális és ingatlanvásárlásra, illetve a jelen helyzetben bérleti díjra és rezsiköltségekre fordítja. Titkon reméljük, hogy minél nagyobb lesz a képzésre, tanácsadásra és energiahatékonyságra fordított kiadások mértéke, hiszen egyrészt a tudásszerzés, másrészt a zöldítés rendkívül fontos a vállalkozások versenyképessége szempontjából.”


A támogatások között egyébként általánosságban az tapasztalható, hogy egyre több a high-tech, digitalizációs, e-mobilitást és zöld gondolkodást ösztönző pályázat. Az ebbe az irányba történő elmozdulást az az ITM gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára annak tulajdonítja, hogy az Innovációs és Technológiai Minisztérium egyik fontos célja, hogy a jövő magyar, high-tech és zöld legyen.

„A támogatások ennek megfelelően mindig a magasabb hozzáadott érték előállítását ösztönzik, ami a magyar munkavállalóknak és családoknak kedvez. Emellett a környezetbarát megoldások, az innováció és a technológia fejlődése nemcsak gazdaságilag hasznos, de hozzájárul életminőségünk növekedéséhez, az épített és természeti környezetünk fenntarthatóságához, gondoljunk csak a koronavírus-járvány terjedését jelző mobilapplikációra, vagy a biotermék-házhozszállítás népszerűvé válására”, mondta Dr. György László.

 

Jelen és jövő a kkv-szegmensben

A Gazdaságvédelmi Akcióterv során komoly mennyiségű pénz áramlott a vállalkozásokhoz. Ugyan korai még „számháborúzni”, de a nyugat-európai és az USA-beli foglalkoztatási és termelési statisztikákhoz viszonyítva a magyarországi adatok arra utalnak, hogy célba érnek az intézkedések.

Ami a sikeresebb átvészelést, netán a helyzetből való profitálást illeti, „a szemlélet, a hozzáállás volt közös. Azoknál a vállalkozásoknál, ahol a megoldáskeresés jellemző, a túlélés és a prosperálás a cél, ott teret nyertek a digitális, online megoldások vagy a korábban már bevezetett rendszereket elkezdtek aktívabban használni. Például a webshopjukat továbbfejlesztették és termékeiket elkezdték nemzetközi téren reklámozni”, osztotta meg tapasztalatait Dr. György László. Az pedig, hogy a járvány lecsengése után a kkv-k visszaállnak-e a „régi” kerékvágásba és inkább átokként, mintsem áldásként tekintenek majd a technológiára, a jövő kérdése. De Dr. György László szerint „felnyitotta a szemüket.”